● news.bsdnet.hu

Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt frakciója. A párt szombaton tartott frakcióülést, itt döntöttek arról titkos szavazással, hogy a 73 éves jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölik az államfői posztra. Baka András az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója. Neve akkor vált különösen ismertté, amikor 2011-ben jogellenesen eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről, miután bírálta az Orbán-rendszer az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó terveit. Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust, majd több mint húsz éven át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatójaként dolgozott, később az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként tevékenykedett. 1991 és 2008 között két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén volt vendégprofesszor, és többször hívták meg előadni Franciaországba és az NSZK-ba is. Baka a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, de a pártba nem lépett be. Szakszervezeti múlttal is rendelkezik: 1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt az elnöke. Baka 2016 júniusában jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Legfelsőbb Bíróságán. A testület megállapította, hogy Baka András főbírót azért menesztették idő előtt személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Később az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felelősségre vonta a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtotta végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet. Magyar Péter és 42 másik kormánypárti képviselő kezdeményezésére a keddi ülésen már meg is választja az új államfőt az Országgyűlés. A szavazás vélhetően csak formaság lesz, mivel az új államfő megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadára van szükség, a 141 fős Tisza-frakciónak pedig ehhez bőven megvan a többsége. Az új köztársasági elnök a keddi titkos szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba. Ez azt jelenti, hogy augusztus 19-én foglalhatja el a helyét az új államfő, így augusztus 20-án már ő adja át az állami kitüntetéseket és díjakat. A Sulyok Tamás helyére lépő új államfő megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása értelmében az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. Magyar Péter korábban azt mondta , hogy következő köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött. Szerinte olyan emberre van szükség, aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az ellentétes véleményeket, és tudja, hogy minden döntésének következménye van. Amilyen simán ment Sulyok Tamás eltávolítása, olyan döcögősre sikerült a lehetséges államfőjelölt kiválasztása. Miután Sulyok július 18-án aláírta a megbízatását megszüntető 17. Alaptörvény-módosítást, ismert művészek és tudósok Polgár Judit sakknagymestert javasolták a posztra. Magyar Péter miniszterelnök szinte rögtön be is jelentette, hogy szerinte a sakkozó lenne a legalkalmasabb a feladatra, noha előtte még azt kérte a magyaroktól, hogy ajánljanak neveket. Az eljárást és Polgár személyét is sok kritika érte, a sakkozó végül visszautasította a felkérést. Magyar ezután Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel , a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéddel, Fülöp Botonddal , majd Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is találkozott , amiből arra lehetett következtetni, hogy ők a lehetséges államfőjelöltek. Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtöki közleményében azt írta, hogy még folyamatban van a jelöltek kiválasztása, de az a céljuk, hogy a szombati frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Fidesz és a KDNP nem vesz részt az új államfő megválasztásában. Már korábban azt jelezték, hogy bojkottálják a választást, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás eltávolítását. „Kár a gőzért. Közjogilag érvénytelen, ezért fölösleges köztársasági elnökválasztást tartani. A poszton nincs üresedés” – közölték . A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelölte a posztra, ami más frakciók támogatása nélkül tulajdonképpen csak szimbolikus gesztusnak tekinthető. Ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az ajánlására van szükség, a Mi Hazánknak viszont csak 6 képviselője van.