● news.bsdnet.hu

A TISZA-frakció az imént titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének – közölte szombat délután egy óra után pár perccel a Tisza Párt frakciója . A kormánypárt a Facebook-közleményben kiemelte, hogy Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. „Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. A TISZA-frakció az imént titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének. Dr. Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta” - fogalmaztak. Magyar Péter pártja szerint az ország előtt álló alkotmányozási időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, "akinek szakmai tekintélye, függetlensége és közjogi, alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelent ahhoz, hogy hazánkat sikerrel visszavezessük a jogállami és alkotmányos útra. Dr. Baka András méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét és hogy betöltse a köztársasági elnöki pozíciót". Mint kiderült a Tisza vezetése tíz jelölttel tárgyalt, közülük a szombati napon három jelöltet ajánlott a frakció a figyelmébe. A frakció titkos szavazással döntött Baka András mellett. Az Országgyűlés augusztus 11-én szavaz az államfő személyéről.Azt, hogy ki volt a három potenciális jelölt, Magyar Péter nem árulta el a sajtó érdeklődésére sem. Annyit megerősített, hogy van köztük olyan, akikkel rakott ki közös képet hármasban Ruff Bálint, miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Magyar Péterék korábban éppen három személlyel tettek ki ilyen képet: Fülöp Botonddal, Romsics Ignáccal és a végül befutó Baka Andrással. A miniszterelnök azt is mondta, hogy volt olyan jelölt, akivel ugyan egyeztettek, de nem osztottak meg közös képet, mert az algoritmus nem engedte. Az, hogy a Facebook-profiljára két év alatt 1,6 millió követőt gyűjtő miniszterelnöknek kivel nem engedett meg közös képet az algoritmus, az rejtély. Magyar Péter a pártpolitikában jártas jelölteket már korábban kizárta, és bár ott Forsthoffer Ágnessel példálózott, aki szerinte kitűnő köztársasági elnök lenne, valószínűleg inkább Bárándy Péterre és Hadházy Ákosra gondolhatott. Hiszen bármilyen hihetetlen is. a Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere és az egykori LMP-s, majd független országgyűlési képviselő is komoly jelöltként merült fel az internetes nyilvánosságban. A miniszterelnök azonban több kockázatot nem akart vállalni, és több kommunikációs hibát sem szeretett volna véteni, miután emlékezetes módon már az elnökjelölési folyamat legelején látványosan befürdött Polgár Judit jelölésével. Azóta azonban az is kiderült, hogy Romsics Ignác sem vállalta a felkérést. Azzal viszont, hogy a Tisza-frakció egyedül döntött a köztársasági elnök személyéről egyből Magyar Péter bábjává vált Baka András, akinek ráadásul a mandátuma is ideiglenes. Legalábbis Magyar Péter következetesen lebegteti, hogy szívesen bevezetne közvetlen elnökválasztást is. A most megválasztandó jelölt elvileg csak addig kap mandátumot, de az is lehet, hogy kitölti az ötéves mandátumát. Magyar Péter azt is előre leszögezte, hogy szerinte bárkit is választanak meg, jobb elnök lesz, mint az elmúlt 16 év államfői. A Fidesz és a KDNP nem vesz részt a jelölés folyamatában. Szerintük nincs szükség új elnök választására , hiszen Sulyok Tamást illegitim módon távolították el, így nincs üresedés a posztján. A Mi Hazánk jelöltje Tóth Máté energiajogász, azonban mivel csak 6 képviselőjük van a parlamentben, hivatalosan nem tudnak jelölni. Emlékezetes, Magyar Péter már a választások előtt azzal kampányolt, hogy kormányra kerülés esetén leváltják a köztársasági elnököt. Magyar Péter már a választások éjszakáján , majd a másnap tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is lemondásra szólította fel a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek. Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte az államfő és a közjogi vezetők önkéntes távozását. A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni. Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében. Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében. Július közepén Magyarország Országgyűlése megszavazta az alaptörvény 17. módosítását . Ez a jogállamisággal egyértelműen szembe menő, személyre szabott, célzott módosítás egyetlen mondattal megszüntette mandátumának lejárata előtt a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. A köztársasági elnök ugyan a neki hagyott ötnapos „gondolkodási időt” kihasználta, de végül, mivel eljárási és formai hiba nem volt, aláírta a jogszabályt . Ez azt is jelenti, hogy július 19-én, vasárnap éjféltől Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma megszűnt, amíg utódját kedden meg nem választják, addig jogait az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja. Az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden szavaz az államfő személyéről. nem kétséges a szavazás kimentele, így Baka András beül abba a székbe, ami célzott jogalkotás miatt üresedett meg, miközben ő volt az, aki hasonló miatt nehezményezte a saját felmentését anno.