● news.bsdnet.hu

A legfrissebbEurobarométer-felmérésalapján a szinte napról napra bizonytalanabb globális környezet hatására az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az Európai Unióhoz. A válaszadók közel háromnegyede úgy véli, hogy országa profitált az uniós tagságból, miközben ugyanekkora arány – 75 százalék – már azonosul az uniós polgársággal is. Ez az arány történelmi csúcsot jelent, ami arra utal, hogy az EU identitásképző szerepe megerősödni látszik az egymást követő krízisek hatására. Talán a legfontosabb megállapítás, hogy az európaiak egyre inkább stabilizáló tényezőként tekintenek az EU-ra:a válaszadók 73 százaléka szerint az Unió biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a nemzetközi bizonytalanság közepette, ami azt mutathatja, hogy a többség egységes fellépést szeretne, nem az ennek kárára történő széthúzást. Ezzel párhuzamosan rekordközeli támogatottságot élvez a közös biztonság- és védelempolitika: a megkérdezettek 81 százaléka támogatja a tagállamok közötti együttműködés elmélyítését ezen a területen. Az orosz–ukrán háború ezen a védelmi fókuszon belül is egy kiemelkedő pont. A válaszadók 76 százaléka biztonsági fenyegetésként értékeli Oroszország agresszióját, és többségük támogatja az EU eddigi válaszlépéseit. Ez a magyarok körében is a legfontosabb tényező, karöltve az energiaellátással 31–24 százalékkal vezetnek a top kettes listán, míg az uniós átlagnál már 25–23 százalékkal a közel-keleti háború és a nemzetközi helyzet vezet. Ettől függetlenül a béke és a stabilitás abszolút vezeti a prioritási listát Magyarországon 44, az uniós átlagban 39 százalékkal. Ezen belül fontos pont maradt itt is Ukrajna támogatása, amit több szinten is kérdeztek, így egymás után uniós és magyar arányt nézve: Jól látszik ezekből a számokból, hogy a hazai kormánykommunikáció megtette a hatását, ésnagyjából egy 20 százalékos éket vert ebben a témában az uniós átlag és Magyarország közé, holott jellemzően kevés a kiugró érték.Ettől függetlenül azonban összesítve a válaszadók háromnegyede szerint az EU-nak addig kell támogatnia Ukrajnát, amíg igazságos és tartós béke nem születik. A bizalom az EU intézményei iránt erősödött pár százalékot, jelenleg a válaszadók 51 százaléka bízik az Unióban, ami növekedést jelent a korábbi felméréshez képest. A bizalom különösen a fiatalok körében magas, ahol eléri a 61 százalékot. Gazdasági téren az euró támogatottsága továbbra is rekordközeli szinten maradt:az EU-ban 74 százalék, az eurózónában pedig 82 százalék támogatja a közös valutát.Ugyanakkor a gazdasági helyzet megítélése valamelyest romlott, és a többség stagnálást vár a következő egy évben. Itt érdekesek a magyar számok, ugyanis míg szerintünk saját országunk gazdasága 41 százalék véleménye alapján jó állapotban van, addig az uniós átlag csak 38 százalékban képzeli ezt a saját helyzetéről. Persze itt a képzet és a valóság elválnak egymástól, ésamikor már a saját háztartás anyagi helyzetét kell megítélni, akkor 7 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-átlagtól, a személyes munkahelyzetünk esetében pedig 9-cel. Az ezzel kapcsolatos várakozások terén viszont jóval optimistábbak a magyarok, mint az EU-átlag. Az ország gazdasági helyzetének javulását 6 százalékkal, az EU-ét 3 százalékkal többen várták, és a két tényező romlására 13–10 százalékkal számítanak kevésbé a magyarok. A Magyarországgal kapcsolatos várakozások különösen szemléletesek az október -novemberi adatokhoz képest, hiszen a pozitív kilátások aránya 5 százalékponttal nőt, a negatívaké pedig 8 százalékponttal csökkent, miközben a bizonytalanok száma több mint duplájára nőtt. Ugyan a miértet nem vizsgálja az Eurobarométer, könnyen lehet, hogy a márciusban megkezdett adatfelvételt már érdemben befolyásolta a Tisza Párt esetleges győzelme. Ami azonban az EU jövője szempontjából talán a legérdekesebb, az a felmérés hatos pontja, amely azt méri fel, hogy milyen célokra kellene költeni az unió közös költségvetését. Ebben mindössze néhány pontos eltéréssel nagyjából 40 százalékkal vezet a munkahelyteremtés, az egészségügy és a szociális ügyek, valamint a védelem. Őket követia magyarok számára az oktatás 33 százalékkal,uniós szinten pedig a mezőgazdaság, ráadásul ezek inverz módon 26–26 százalékot kaptak az összevont és a külön a magyar válaszadók között. Hasonló, 27–28 százalékot kapott a klímaváltozás és környezetvédelem,amit az uniós átlagnál a lakhatás, illetve a kutatás-fejlesztés követ, míg a magyaroknál a bevándorlás, majd a közlekedés és az energia kérdésköre, bár nincs sokkal lemaradva a versenyképesség sem. Ezek a támpontok azért is izgalmasak, mert azEurópai Unió szervei éppen azon dolgoznak, hogy minél hamarabb elfogadják a 2028–2034-re vonatkozóköltségvetésstrukturális reformját és számait,azonban a tagállamokat tömörítő Tanácsban még nem fogalmazódtak meg egyértelmű irányvonalak. Mivel a regnáló kormányok prioritásait nagyban határozhatják meg a szavazóbázisuk elvárásai, ígya felmérést egyfajta iránytűként is használhatják ahhoz, hogy milyen területekre akarjanak több forrást a következő költségvetésben, hogy ragaszkodjanak a régi felosztáshoz amennyire lehet, vagy elfogadják az Európai Bizottság rugalmasabbnak szánt kereteit. Címlapkép forrása: EU