● news.bsdnet.hu

Baka András nem csak 1956, hanem a 2006-os rendőrterror ügyében is olyan döntéseket hozott, amely miatt a jobboldal számára aligha lehet konszenzusos választás államfőnek – hívta fel a figyelmet Deák Dániel közösségi oldalán. A politikai elemző felidézte, hogy az akkor fiatal egyetemistát, Dukán Dánielt 2006 szeptemberében a Gyurcsány-kormány elleni tüntetések idején fogták el, 54 órán át őrizetben, majd 35 napig előzetes letartóztatásban tartották. Első fokon 2,5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, elítélését azonban 2013-ban a rendőrterror alatt ártatlanul elítélteket rehabilitáló semmisségi törvény alapján – amely ellen Baka András tiltakozott – semmissé nyilvánították. Deák Dániel azt is megjegyezte, hogy Dukán később 4,5 millió forintos kártérítési pert indított a rendőrséggel szemben a rendőri bántalmazás és jogellenes intézkedések miatt. 2018-ban a Baka András vezette kúriai tanács elutasította a meghurcolt Dukán kártérítési igényét. Dukán az eljárás során megpróbálta kizáratni Bakát is, mert álláspontja szerint korábbi döntései alapján megkérdőjelezhető volt a pártatlansága a 2006-os események megítélésében. A kizárási kérelme nem járt sikerrel. Ráadásul egy másik eljárásban ugyancsak Baka vezette azt a kúriai tanácsot, amely Dukán büntetés-végrehajtási szervekkel szembeni kártérítési igényét is elutasította. Vagyis a Tisza olyan embert jelöl a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztségre, akinek bírói múltja a jobboldal két meghatározó történelmi sérelmével, 2006-tal és 1956-tal kapcsolatban is súlyos vitákat váltott ki – állapította meg Deák Dániel. Mint azt a Magyar Nemzet megírta , Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének neve nemcsak kormánykritikus megszólalásai miatt vált ismertté, hanem azért is, mert az 1956-os véres tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként a több forradalmárt is kivégző katonatiszt, Korbely János számára kedvező strasbourgi döntést támogatta.