● news.bsdnet.hu

„Az én esetem egy kis szexuális neuraszthénia és lovagias – meglesz. Lehet, hogy Bertuka beválik nekem, hozzám, mellém, de ugyanannyi lehetőség szerint: nem. A kislány szeret engem, de apja lánya, degenerált, elrontott, perverz. Megpróbálom nevelni, de készülök arra is, hogy nem sikerül. (…) Nekem sok szenvedést okozott az affér, de még több szabadulást, rejtőzést, narkózist, és mit tagadjam, illúziót is. Becsapva úgysem, sehogy se leszek, mert nem ilyen a sorsom. Ha Bertuka megbecsüli magát mellettem, ha érdemes, majd tudom, hogyan s mint kell élnünk ” – írta nem sokkal esküvője előtt e furcsa, csaknem kiábrándult hangvételű levelet Ady Endre öccsének, Ady Lajosnak 1915 márciusában. A „kislány” természetesen Boncza Berta, a lovagias „meglesz”-szel pedig Ady a küszöbön álló esküvőre céloz. De vajon miért nevezte menyasszonyát degeneráltnak, elrontottnak és perverznek? Az elmeorvosi végzettséggel is rendelkező író-művelődéstörténész Benedek István szerint „fitymáló jelzők ezek, nem diagnózisok. (…) A perverz nem jelenthetett nemi elferdülést – ha ilyesmi lett volna, Adynak vagy tetszik, akkor nem írja meg az öccsének, s nem pejoratív jelzők sorában, vagy nem tetszik, akkor viszont rég megszakította volna viszonyukat”. Több mint valószínű hát, hogy a kevéssé hízelgő jelzők Boncza Berta származására vonatkoznak; erre utal az „apja lánya” szókapcsolat is. A parlamenti képviselő Boncza Miklós ugyanis saját unokahúgát, Török Bertát vette feleségül , nővérének, idősebb Boncza Bertának a lányát. A közeli rokonság – és a lány árvasága – miatt már taníttatásáról is ő gondoskodott; a pesti Zirzen Janka tanítóképző intézetbe íratta, amit Török Berta sikeresen elvégzett, majd visszatért szülőfalujába. Az ötvenhez közeledő Boncza Miklósnak ekkor tűnt fel, hogy unokahúga milyen csinos fiatal nővé serdült , s közölte nővérével, hogy feleségül fogja venni. Idősebb Boncza Berta (özv. Török Károlyné) azonban, érthető okokból, hallani sem akart az esküvőről . „Valami szörnyűséget látott ebben, valami embertelenül megfoghatatlant. Nem bírta megérteni, hogy ő, a nővér, anyósa is legyen a fivérének” – írta később emlékirataiban Csinszka. A házasságot azonban ő sem tudta megakadályozni: a politikus Boncza Miklós még a közeli rokonok házasodásához szükséges engedélyt is beszerezte , s 1893. július 4-én a Kálvin téri református templomban összeházasodott unokahúgával. Boncza Miklós addigra már, lovagias gesztusként, valóságos kastélyt építtetett menyasszonya számára: a Sebes-Körös partján, a lerobbantott csucsai hegyoldalban Alpár Ignác tervei alapjá n mesebeli vár emelkedett rózsakerttel, egzotikus növényekkel pávákkal és fajkutyákkal. Török Berta azonban mindössze egy esztendőt tölthetett a csucsai kastély falai közt. 1894. június 7-én világra hozta Berta nevű kislányát, majd tíz nap múlva gyermekágyi lázban elhunyt. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. Csinszka születését tehát tragédia árnyékolta be; de tudjuk, hogy apja már annak sem örült, hogy lánynak született : „Az izgatottan várt és vágyott fiúgyerek helyett született egy groteszk kislány. Csekélységem, akinek senki sem örült. Kicsi voltam és gyönge – mesélik –, a fejem ferde volt, a fülem szétállt (…) Apám, amikor meglátott, ijedten vett a kezébe. Mondják, úgy tartott, mint egy békát, és biztosan olyan is voltam, mint egy béka, csak sokkal, sokkal nyomorultabb és tehetetlenebb.” Boncza Miklóst olyannyira megviselte felesége (egyben unokahúga) halála, hogy a csecsemő iránt nem sok érdeklődést és szeretetet tanúsított. Első gondolata az volt, hogy lelencházba adja : ha életben marad, majd tízéves korában érte megy, és felneveli. Nővére, idősebb Berta azonban megakadályozta ebben: „Leányom után az unokámat is megölnéd? Amíg élek, nem adom. Elviszem Kolozsvárra és fölnevelem. Veled pedig soha többé nem beszélek.” Pontosan így történt: Berta élete első öt évét Kolozsvárott töltötte, apja legközelebb kétéves korában látogatta meg. A kislány hosszan tartó szamárköhögéstől szenvedett , ekkor az általában Budapesten tartózkodó Boncza Miklós úgy döntött, kibővítteti és korszerűsíti a csucsai kastélyt, majd visszaköltözteti a „lánkót” , ahogy Bertukát akkoriban nevezték, a nagymama-nagynénivel együtt. Bár a kastély falai közt, a lőrésszerű ablakok mögött akár idilli is lehetett volna az élet, a valóságban a nagymama szigorúsága és szeretete egyszerre jellemezte a kislány életét. Török Károlyné kizárólag feketében járt, Bertukát viszont konzekvensen fehérbe öltöztette. Csinszka élete végéig ezt a két színt viselte a legszívesebben. A mindennapokat a halott anya emléke is meghatározta : Bertuka minden esti imájában édesanyja „csöndes pihenését” kérte, s egyszer, egy karácsonyestén még látta is, ahogy édesanyja angyalként elsuhan a szobában. Gyerekekkel nemigen barátkozott : társai a cselédek, pesztonkák és a nagymama voltak. Amikor tízéves lett, Bertuka Pestre került, az Erzsébet Nőiskolába . „Hat évig kínlódtam a tehetséges, rossz tanulók, a saját törvényeiket élő lázadón érzékenyek életét” – foglalta össze életének ezt a szakaszát Vallomás a csodáról címmel megjelent naplójában. Az Andrássy úti internátus szigorúságával , zárt és pletykás világával távol állt Boncza Bertától, mégis volt egy fontos hozadéka: itt találkozott először Ady Endre nevével és arcképével , amikor néhány idősebb növendék elment egy Nyugat-estre, és a tiltott folyóiratot becsempészték a nőiskola falai közé. „Ott láttam először gyönyörű, fiatal fejét, amint öklére támaszkodva belebúsul a világba” – jegyezte meg később. A szünidőket Csucsán töltötte, s apja időnként külföldre is magával vitte vakációzni. A kamaszlány azonban nem szerette ezeket az utakat, mert előbb-utóbb mindig kiderült, hogy Boncza Miklóst nem a vele töltött idő vonzotta, hanem egy-egy nő miatt érzett hirtelen vágyat az utazásra. Bertuka lázadó természetét nemcsak olvasmányélményei (a korszakban botrányosnak tartott orosz hercegnő, Baskircseff Mária emlékiratai) példázzák, hanem az az eset is, amikor egy ismerősével, Tabéry Gézával fel-alá kocsikázott éjszaka egy fiákeren a Stefánián. Bertuka igazából mulatóba akart menni, de a fiúnak nem volt erre pénze, s azzal is tisztában volt, micsoda botrány kerekedne, ha az országgyűlési képviselő Boncza Miklós lányát egy efféle helyen felismerné valaki. Tizenhat éves volt, amikor apja a Genfi-tó partján lévő Le Marronier nevelőintézetbe küldte . Innen írta első levelét Ady Endrének, addig azonban akadtak más udvarlói is. Például Tabéry Géza, akinek 1910-ben, 16 évesen ebben a merész versben üzente meg, mire áhítozik: „Egy csókra, ami halálra kínozzon,Talán felemeljen, talán eltapossonAz ismeretlen istent, aki szeressen,Ölébe vegyen, véresre sebezzen, –Hogy könnyítsen a vágyak betegén,A nagy csodára várok én.” (Borítókép: Arcanum adatbázis / Tolnai Világlapja, 1934) Tabéry Géza és Boncza Berta között az első csók végül Svájcban, regényes körülmények közt csattant el Elveszett harmónia Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől. Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában! hirdetés