● news.bsdnet.hu

A bőrgyógyászok szerint azonban jobb ötlet előtte egyszer kimosni – főként azokat a darabokat, amelyek közvetlenül és hosszú ideig érintkeznek a bőrünkkel. Ennek nem az az oka, hogy minden új ruha veszélyes vagy tele lenne kórokozókkal. A gyártás során használt festékekből és kikészítőanyagokból maradhatnak vissza olyan anyagok a textilen, amelyek érzékeny bőr esetén irritációt vagy kontakt dermatitiszt válthatnak ki. Emellett egy üzletben az adott ruhadarabot előttünk többen is megfoghatták vagy felpróbálhatták. Mielőtt egy póló , nadrág vagy ruha az üzlet polcára kerül, hosszú utat járhat be. A textilt gyártják, festik, kezelik, csomagolják, szállítják, raktározzák, majd kihelyezik az üzletbe. Közben több ember kezén is átmehet, az üzletben pedig más vásárlók is felpróbálhatják. A Cleveland Clinic bőrgyógyásza, Dr. Shilpi Khetarpal ezért általánosságban azt ajánlja, hogy az újonnan vásárolt ruhákat első viselés előtt mossuk ki. Különösen fontosnak tartja ezt az élénk színű textileknél, amelyekből az első mosások során felesleges festék távozhat. A probléma egyik lehetséges forrását nem a szennyeződés, hanem maga a textilgyártás jelenti. A ruhák feldolgozásakor különböző festékeket, gyantákat és kikészítőanyagokat használhatnak. A DermNet szerint a textillel összefüggő kontakt dermatitisz hátterében gyakran nem maga a pamut vagy poliészter áll, hanem például bizonyos festékek, ragasztók és más vegyi adalékanyagok. Az érzékenység többnyire viszketéssel, bőrpírral, hámlással vagy ekcémaszerű kiütéssel jelentkezhet. Különösen érintettek lehetnek azok a területek, ahol a ruha szorosan érintkezik a testtel, illetve ahol erősebb az izzadás és a dörzsölés. Valószínűleg sokan tapasztalták már, hogy egy új farmer vagy fekete felső az első viseléskor enyhén elszínezi a bőrt. Ez azért történhet, mert bizonyos festékanyagok nem kötődnek tökéletesen a textilszálakhoz, ezért nedvesség vagy izzadás hatására kioldódhatnak. A DermNet szerint egyes úgynevezett diszperziós festékek különösen hajlamosak lehetnek arra, hogy a textilből a bőr felszínére kerüljenek, és érzékeny embereknél allergiás kontakt dermatitiszt váltsanak ki. Ha egy ruhán az szerepel, hogy külön kell mosni, vagy az első mosások során erősen engedi a színét, az különösen jó ok arra, hogy ne rögtön a boltból hazatérve viseljük. Az új ruhákról szóló cikkekben gyakran felbukkan a formaldehid neve, és itt fontos némi pontosítás. Bizonyos textilkikészítő eljárásokban formaldehidet felszabadító gyantákat alkalmazhatnak, például azért, hogy az anyag kevésbé gyűrődjön. Formaldehidre érzékeny embereknél ez valóban kontakt dermatitiszt okozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden új ruhadarab jelentős mennyiségű formaldehidet tartalmazna. Egy 2013-as vizsgálat húsz ruhadarabból tizenhétnél egyáltalán nem talált kimutatható formaldehidet, háromnál viszont igen. A két magasabb értéket mutató ruhánál a mosás és szárítás jelentősen csökkentette a formaldehid mennyiségét. Egy másik kutatás várandósoknak és kisgyermekeknek szánt ruháknál a vizsgált darabok 20 százalékában talált formaldehidet, de a mért szintek a biztonsági határértékek alatt voltak. Mosás után a vizsgált mintákban már nem mutatták ki. Vagyis az első mosás egyszerű óvintézkedés lehet, de nincs ok arra, hogy minden új ruhadarabot mérgezőként kezeljünk. Új ruhát vettél? Ezt mindenképp tedd meg, mielőtt először felveszed / Fotó: Northfoto Akinek eleve érzékeny a bőre, ekcémája vagy korábbi kontakt dermatitisze van, annak még inkább érdemes első használat előtt kimosnia az új ruhákat. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia kifejezetten azt tanácsolja a kontakt dermatitiszre hajlamos embereknek, hogy az új ruhákat első viselés előtt mossák ki. Érdemes lehet illatanyag- és színezékmentes mosószert választani is, mert maga a mosószer maradványa szintén irritálhatja az érzékeny bőrt. A Cleveland Clinic dermatológusai az ilyen esetekben a „fragrance-free”, illetve érzékeny bőrre készült mosószereket részesítik előnyben. A szakértő arra is figyelmeztet, hogy baktériumok, gombák és vírusok maradhatnak életben a textileken. Ez önmagában igaz, de nem jelenti azt, hogy egy bolti póló felvételével nagy valószínűséggel fertőzést kapunk. Laboratóriumi vizsgálatok alapján különböző mikroorganizmusok valóban órákig, napokig vagy megfelelő körülmények között akár ennél lényegesen tovább is fennmaradhatnak textilfelületeken. A túlélés azonban erősen függ a kórokozótól, az anyag típusától, a páratartalomtól és attól is, mennyi mikroorganizmus került eredetileg a felületre. A kórházi fertőzéseket vizsgáló szakirodalmi áttekintés arra is rámutat, hogy bár a szennyezett textilek elméletileg továbbíthatnak mikroorganizmusokat, a textilekhez kapcsolódó bizonyított fertőzések ritkák. Tehát az első mosás higiéniai szempontból is ésszerű, de nem kell attól tartani, hogy minden üzletben felpróbált ruhadarab komoly fertőzésveszélyt jelent. Különösen jó ötlet az első mosás az olyan ruhadarabok esetében, amelyek órákon keresztül szorosan érintkeznek a testtel. Ide tartozhat például: A Cleveland Clinic ugyanazt a tanácsot adja az új törölközőkre és ágyneműkre is: első használat előtt érdemes ezeket is kimosni. Egy kabát vagy más, vastag felsőruházat esetében, amely alatt több réteg ruha van, kisebb a közvetlen bőrkontaktus, így az első mosás kevésbé sürgető. Az első mosás célja nem az, hogy sterilizáljuk a ruhát. Mindig a címkén szereplő kezelési útmutató legyen az elsődleges. Ha a gyártó 30 fokot vagy kézi mosást ír elő, nincs szükség magasabb hőmérsékletre pusztán azért, mert a ruha új. A kímélő program általában elegendő lehet a felesleges festékek, gyártási maradványok és más felszíni szennyeződések egy részének eltávolítására. A Cleveland Clinic szakértője szintén kímélő mosást javasol, hogy ne károsítsuk feleslegesen a textilt. A pamutruhák első kimosása csökkentheti a későbbi zsugorodás kockázatát, mert a gyártás során megfeszített rostok ellazulnak. Ezt azonban érdemes másként megfogalmazni. A pamut és más természetes anyagok egy része valóban leginkább az első mosások során zsugorodik. Az előmosás tehát nem feltétlenül „megelőzi” az összemenést – sokszor éppen ekkor történik meg annak jelentős része. Ezért különösen fontos betartani a címkén megadott hőmérsékletet és szárítási utasítást. A túl forró víz vagy magas hőmérsékletű gépi szárítás ugyanis bizonyos textileket jobban összehúzhat. Valószínűleg nem. Ha egészséges a bőröd, és egyszer felvetted az új pólót vagy ruhát anélkül, hogy előtte kimostad volna, nincs ok pánikra. Maga az eredeti cikk is hangsúlyozza, hogy a kockázat a legtöbb embernél nem nagy. A mosás inkább egy egyszerű megelőző szokás, amellyel csökkenthetjük a felesleges festékekkel, kikészítőanyagokkal és az üzletben összeszedett szennyeződésekkel való érintkezést. Ha viszont egy új ruhadarab felvétele után viszkető, vörös vagy hámló kiütés jelenik meg pontosan azokon a területeken, ahol az anyag érintkezett a bőrrel, érdemes levenni és kimosni. Ha a panasz nem múlik, visszatér vagy súlyos, bőrgyógyász segíthet kideríteni, nem kontakt allergia áll-e mögötte. Összességében nincs szükség arra, hogy féljünk az új ruháktól, de az első mosásnak több értelme van, mint elsőre gondolnánk. Eltávolíthatja a felesleges festék egy részét, csökkentheti bizonyos textilkikészítő anyagok mennyiségét, és megszabadíthatja a ruhát azoktól a szennyeződésektől is, amelyek a gyártás, szállítás vagy bolti próbálgatás során kerültek rá. Különösen akkor érdemes ezt rutinná tenni, ha érzékeny a bőröd, illetve olyan ruháról van szó, amely egész nap közvetlenül érintkezik vele. Vagyis ha legközelebb új szerzeménnyel térsz haza, érdemes még egyetlen napot várni a premierrel – és előbb bedobni a mosógépbe. Forrás: Woman.bg