● news.bsdnet.hu

Ettől azonban a mosogatószivacs belsejében már komoly baktériumtelepek alakulhatnak ki. Egy 2026-ban megjelent német kutatás szerint a konyhai szivacsok ideális környezetet teremtenek egyes ételmérgezést okozó baktériumok számára. A kórokozók nemcsak túlélhetnek és elszaporodhatnak bennük, hanem a szivacsról más konyhai felületekre is átkerülhetnek. Ráadásul sem a szín, sem a szag nem árulja el megbízhatóan, mennyire szennyezett az eszköz. A probléma éppen azokból a tulajdonságokból adódik, amelyek miatt a szivacs olyan praktikus. Porózus szerkezete rengeteg apró üreget tartalmaz, sokáig nedves marad, miközben mosogatás és törölgetés közben élelmiszermaradványok kerülnek bele. A meleg, nedvesség és a rendelkezésre álló tápanyag együtt kiváló környezetet teremthet a mikroorganizmusok szaporodásához. A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet, vagyis a BfR kutatói szerint a konyhai szivacsok baktériumterhelése akár magasabb is lehet, mint más gyakran piszkosnak gondolt konyhai felületeké, például a mosogatóé vagy a vágódeszkáé. A Journal of Food Protection folyóiratban 2026 júniusában megjelent vizsgálatban a kutatók három ismert kórokozót tanulmányoztak: a Salmonella Enteritidist, az Escherichia colit és a Staphylococcus aureust. Mindhárom képes volt hosszabb ideig fennmaradni a szivacs belsejében. Az E. coli és a Salmonella ráadásul gyorsan jelentős mennyiségre szaporodott. A kísérletekben a baktériumok még akkor is életképesek maradhattak, amikor a szivacs több napra kiszáradt. A vizsgálat teljes, 14 napos időszakában is kimutathatók voltak. Vagyis az sem jelent biztos megoldást, ha használat után egyszerűen hagyjuk teljesen megszáradni a mosogatószivacsot. Talán a kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a baktériumok mennyisége és a szivacs külseje között nem találtak megbízható kapcsolatot. A nagy baktériumszámú szivacsok sem feltétlenül lettek elszíneződöttek, zsírosak vagy kellemetlen szagúak. Ez azt jelenti, hogy a jól ismert „majd kidobom, amikor már büdös lesz” módszer nem igazán működik. Ha már kellemetlen szaga van a szivacsnak, természetesen mindenképpen érdemes lecserélni – de attól, hogy nincs szaga, még nem biztos, hogy higiénikus. A probléma nemcsak az, hogy a mikroorganizmusok ott élnek a szivacs belsejében. A kutatók enyhe nyomással érintették a szennyezett szivacsokat más felületekhez, és azt találták, hogy jelentős mennyiségű baktérium kerülhet át rájuk. Vagyis ugyanazzal a szivaccsal elméletileg végigvihetjük a mikroorganizmusokat a mosogatóról a pultra, majd egy másik felületre. Különösen problémás lehet ez akkor, ha a szivaccsal nyers húsból vagy baromfiból származó levet törlünk fel, majd később más felület tisztítására is használjuk. Ennél a pontnál meglehetősen szigorú állítást tesz: Dr. Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológusa nyomán azt írja, hogy a szivacsot ideális esetben mindössze egy napig kellene használni. Freestone azonban egy 2026 júliusában megjelent részletesebb írásában ennél árnyaltabb tanácsot adott. A mikrobiológus szerint a legfontosabb az, mire használtuk a szivacsot. Ha nyers hús, baromfi vagy hal levével szennyeződött felületet töröltünk vele, jobb egyszer használatos papírtörlőt alkalmazni, majd megfelelően fertőtleníteni a felületet. Ha pedig hagyományos mosogatószivacsot használunk normál konyhai feladatokra, Freestone szerint annak rendszeres fertőtlenítése mellett körülbelül hetente érdemes újra cserélni. Tehát nincs általánosan elfogadott tudományos szabály arra, hogy minden háztartásban minden egyes nap ki kellene dobni a mosogatószivacsot. Mikor cserélted le utoljára a mosogatószivacsot? Sokkal több baktérium lehet benne, mint hinnéd / Fotó: Northfoto Ebben viszont jóval egyértelműbbek az ajánlások. A német BfR szerint ha a szivacs olyan felülethez ért, amely nyers hússal érintkezett, érdemes használat után kidobni. A nyers baromfi és más húsok ugyanis hordozhatnak olyan kórokozókat, amelyeket könnyen továbbvihetünk a konyhában. Ezért kifolyt húslé vagy csomagolásból származó nedvesség feltörléséhez praktikusabb lehet egyszer használatos papírtörlőt választani, majd az adott felületet megfelelő tisztítószerrel megtisztítani és szükség esetén fertőtleníteni. Ha nem szeretnénk néhány naponta új szivacsot bontani, a baktériumszám csökkenthető. A BfR szerint legalább kétperces, 70 Celsius-fok feletti forró vizes kezelés jelentősen mérsékelheti a baktériumterhelést. Régebbi USDA-kísérletekben a mikrohullámú sütőben történő kezelés és a mosogatógép szárítóprogramja szintén nagyon hatékonyan csökkentette a vizsgált baktériumok, élesztők és penészgombák mennyiségét. A mikrohullámú módszerrel azonban körültekintően kell bánni: csak olyan teljesen átnedvesített szivacs kerülhet mikróba, amely nem tartalmaz fémet vagy más, mikrohullámú sütőben nem használható anyagot. Ellenkező esetben tűzveszélyes lehet. A fertőtlenítés ráadásul nem teszi örök életűvé a szivacsot – a rendszeres csere továbbra is szükséges. A szivacs élettartamát hipóval történő fertőtlenítéssel lehet meghosszabbítani. Ez részben igaz, de nem ennyire egyszerű. Korábbi USDA-vizsgálatokban a hígított klóros oldat csökkentette ugyan a mikroorganizmusok mennyiségét, de a mikrohullámú vagy mosogatógépes kezelés ennél jóval hatékonyabbnak bizonyult. A kórokozók ráadásul a felületeken úgynevezett biofilmet is képezhetnek, amely ellenállóbbá teheti őket bizonyos fertőtlenítési eljárásokkal szemben. Ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy egy régi, erősen szennyezett szivacs korlátlan ideig biztonságosan használható csak azért, mert rendszeresen fertőtlenítjük. A BfR alternatívaként mosogatókeféket és mikroszálas kendőket is javasol. Ezek jellemzően gyorsabban kiszáradnak, és egyes vizsgálatok szerint kevesebb baktérium halmozódhat fel bennük. A kefék ráadásul sok esetben mosogatógépben, a kendők pedig mosógépben tisztíthatók. A német intézet legalább 60 Celsius-fokos programot ajánl ahhoz, hogy a baktériumterhelést érdemben csökkentsük. Ha tehát valaki nem szeretne rendszeresen szivacsot kidobni, egy könnyen tisztítható és gyorsan száradó mosogatókefe praktikusabb megoldás lehet. Nem mindenkinél ugyanolyan egy ételfertőzés kockázata. Időseknél, kisgyerekeknél, várandósoknál, illetve legyengült immunrendszerű vagy bizonyos krónikus betegségekkel élő embereknél egy élelmiszer eredetű fertőzés súlyosabb következményekkel járhat. A BfR ezért kifejezetten azt javasolja, hogy olyan háztartásokban, ahol fokozottan veszélyeztetett személy él, különösen gyakran cseréljék a konyhai szivacsokat. A tiszta konyha természetesen nem azt jelenti, hogy mindent folyamatosan sterilizálni kell. Sokkal fontosabb néhány alapvető élelmiszer-biztonsági szabály betartása: a nyers hús elkülönítése a kész ételektől, az alapos kézmosás, a vágódeszkák és munkafelületek megfelelő tisztítása, illetve az ételek biztonságos hőkezelése és hűtése. A mosogatószivacs azért érdemel külön figyelmet, mert egyszerre érintkezhet ételmaradékkal, nedvességgel és rengeteg különböző felülettel. A jelenlegi kutatások alapján nincs egyetlen mindenkire érvényes szám. Ha a szivacs nyers hús vagy hal levével érintkezett, érdemes azonnal lecserélni. Ha kellemetlen szagú, elszíneződött vagy szétesik, szintén nincs értelme tovább használni. Normál használat mellett pedig érdemes rendszeresen tisztítani, két használat között hagyni minél jobban kiszáradni, és nem hónapokig ragaszkodni ugyanahhoz a darabhoz. Primrose Freestone mikrobiológus heti cserét javasol azoknak, akik továbbra is hagyományos szivacsot használnak. A legfontosabb tanulság azonban talán nem is az, hogy pontosan hány nap szerepeljen a naptárban. Hanem az, hogy ne a szagára hagyatkozzunk. A friss kutatás alapján egy teljesen normálisnak látszó mosogatószivacsban is jelentős mennyiségű baktérium rejtőzhet. Forrás: Woman.bg