● news.bsdnet.hu

Az elmúlt években egyétrlemű a tendencia: a TikTok közösségi platform már nemcsak a smink- és divattrendeket alakítja, hanem azt is, hogyan gondolkodunk a bőrápolásról. A napozással és a fényvédelemmel kapcsolatos videók a legnépszerűbb tartalmak közé tartoznak, de ennek köszönhetően a hamis és sokszor káros információk is nagyobb közönséghez jutnak el. Ezektől óvnak a bőrgyógyászok ! Ahogy a régi közmondás is tartja, a rossz hírek mindig gyorsabban terjednek, mint a jók és úgy tűnik, a hamis információkkal is hasonló a helyzet. A közelmúltban két kutatás is hasonló következtetésre jutott: bár a TikTokon túlnyomó többségben vannak a fényvédelemmel kapcsolatban tudományosan megalapozott információkat közvetítő tartalmak, a félrevezető videók jóval nagyobb figyelmet kapnak a felhasználóktól. A PLOS Digital Health szaklapban megjelent, a kanadai Albertai Egyetem kutatói által végzett vizsgálat 971 népszerű TikTok-videó elemzése alapján azt találta, hogy a tartalmak 86,8 százaléka támogatta a fényvédő használatát, a naptejeket bíráló vagy veszélyesnek beállító videók azonban szignifikánsan több kedvelést, megosztást és hozzászólást generáltak. A kutatók szerint tehát nem a téves információk mennyiségi jelenléte a probléma, hanem az, hogy sokkal hatékonyabban terjednek a közösségi médiában. Ugyanezt a tendenciát találta egy amerikai kutatás is; a pontos, hiteles és tudományosan megalapozott tartalmak jóval kevesebb megtekintést és reakciót kaptak, mint a sokszor szenzációhajhász, félrevezető videók. A szakemberek szerint ez különösen aggasztó, mert a bőrrák előfordulása világszerte egyre növekszik. Közben egyre többen szerzik a bőrápolással kapcsolatos információikat a közösségi médiából, szakemberek vagy szakirodalom helyett. Egy idei felmérés szerint a Z generáció tagjai azok, akik a leginkább érintettek. A kutatás szerint 36 százalékuk elsősorban influenszerektől tájékozódik a bőrápolásról, közel kétharmaduk már találkozott naptejjel kapcsolatos félretájékoztatással. Ezeket összegezve nem meglepő, hogy a korosztály egyharmada elégtelen eredményt ért el a szervezet napbiztonsági tudástesztjén. Nem újdonság, hogy a közösségi médiában az algoritmus elsősorban azokat a tartalmakat jutalmazza, amelyek reakciókat váltanak ki. Egy olyan videó, amely azt állítja, hogy a naptej rákkeltő vagy hogy a napégés valójában egészséges, sokkal több vitát generál, mint egy egyszerű, tudományosan megalapozott tájékoztatás. És minél több komment érkezik, annál nagyobb lesz a videó elérése is. A bőrgyógyászok szerint azonban a tudomány jelenlegi állása egyértelmű: az UV-sugárzás és  ebből káros mértékű terhelés hatására létrejövő leégés bizonyítottan növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát, emellett felgyorsítja a bőr idő előtti öregedését is. A megfelelően alkalmazott, széles spektrumú fényvédő viszont bizonyítottan csökkenti a leégés valószínűségét, és ezzel együtt a hosszú távú egészségkárosító hatásokét is. Ezzel szemben a közösségi médiában gyakran felbukkanó állítások – miszerint a naptejek rákkeltők, hormonzavarokat okoznak, D-vitamin-hiányhoz vezetnek, veszélyes mennyiségű mikroműanyagot tartalmaznak vagy általánosságban mérgezőek – nem támaszthatók alá meggyőző tudományos bizonyítékokkal. Ennek ellenére rengeteg olyan videó van, ami semmibe veszi a napozás veszélyeit.Mutatjuk azt az öt virális TikTok-trendet, amelyet a szakértők szerint érdemes elkerülni. Az egyik legtöbbet terjedő trend a különféle DIY naptejek készítése kókuszolajból, kakaóvajból, sheavajból, olivaolajból vagy illóolajokból. Bár a természetes összetevők és a „csak azt kenjük magunkra, amit meg is ennénk” elve nagy népszerűségnek örvend a közösségi médiában, és egy könnyed hidratálásra egyes természetes alapanyagok akár alkalmasak is lehetnek, a fényvédelem esetében önmagukban biztosan nem nyújtanak megfelelő védelmet. A szakértők szerint az otthon készített krémek többsége még az SPF 6-os védelmet sem éri el, miközben sok videó SPF 30 vagy akár SPF 50 hatást ígér. Ráadásul az UV-védelem nem pusztán az összetevőktől függ: hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok és tesztek során igazolják, hogy egy készítmény valóban képes egyenletesen és megbízható védelmet nyújtani a bőr számára akár a strandon fekve, akár a mindennapokban használjuk őket. A trend követői azt állítják, hogy ha a nyár elején egyszer jól lebarnulunk – vagy akár le is égünk –, később kevésbé károsít majd minket a nap. Ez azonban egyértelmű tévhit. Ugyanis minden barnulás valójában azt jelzi, hogy a bőr UV-károsodást szenvedett. (Kicsit olyan, mintha azt mondanánk, hogy ahol egy seb nyomán heg keletkezett, ott erősebb lesz utána a bőrünk.) A melanin termelődése valójában a szervezet védekező reakciója a DNS-t érő károsodásra. A bőrgyógyászok szerint nincs olyan, hogy biztonságos alapbarnaság, és egy korábbi leégés nem védi meg a bőrt a későbbi károsodástól. Ezzel szemben viszont a rendszeres UV-terhelés felgyorsítja a kollagén lebomlását, pigmentfoltokhoz vezethet, valamint növeli a melanoma és más bőrrákok kialakulásának kockázatát. Az egyik leglátványosabb TikTok-trend a „nap-kontúrozás", azaz a napfény segítségével kialakított kontúrvonalak elérése. A módszer lényege, hogy az arc bizonyos részeire magas SPF-es naptejet kennek, más területeket pedig szándékosan védelem nélkül hagynak vagy alacsonyabb faktorszámú készítménnyel kezelnek, hogy természetes kontúrokat hozzanak létre. A probléma, hogy ezzel tudatosan UV-károsodásnak teszik ki az arc legérzékenyebb részeit. Miközben a trend rövid távon látványosnak tűnhet, hosszabb távon fokozhatja a ráncok, a pigmentfoltok és a bőr egyenetlen öregedésének kialakulását. Ha valaki kontúros hatást szeretne, a bőrgyógyászok szerint ezt sokkal biztonságosabban lehet elérni sminktermékekkel. A naptetoválás lényege, hogy matricát vagy valamilyen tárgyat helyeznek a bőrre napozás közben, így a környező bőr lebarnul, a fedett rész pedig világos marad. Bár első ránézésre ártalmatlan dolognak tűnhet, valójában egy olyan gyakorlat, aminek során az emberek hosszú ideig intenzív UV-sugárzásnak teszik ki a bőrüket kizárólag egy látványos minta kedvéért. Ez a tanács időről időre újra felbukkan a közösségi médiában. Való igaz, hogy az UV-sugárzás átmenetileg csökkentheti a gyulladás láthatóságát, ezért néhányan úgy érzik, javult a bőrük állapota. A hatás azonban csak ideiglenes. A szoláriumot a WHO rákkeltőnek minősítette, és számos kutatás bizonyította, hogy nagy arányban növeli a melanoma kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha valaki fiatal korban kezdi használni. Emellett a túlzott UV-sugárzás kiszáríthatja a bőrt, ami később még fokozottabb faggyútermeléshez és újabb pattanásokhoz vezethet. Érdemes minimum SPF 30-as, de nyáron inkább SPF 50-es széles spektrumú (UVA és UVB ellen is védő) készítményt választani, amelyet bőséges mennyiségben viszünk fel, és hosszabb szabadtéri tartózkodás esetén kétóránként, valamint úszás vagy erős izzadás után újra alkalmazunk. A fényvédelem azonban nem áll meg a naptejnél. A kalap, az UV-szűrős napszemüveg, a megfelelő ruházat, valamint 10 és 4 óra között a közvetlen napsütés kerülése ugyanilyen fontos része a bőr védelmének. A kutatás szerzői szerint a közösségi médiában különösen érdemes óvatosnak lenni azokkal a videókkal, amelyek félelemkeltő üzeneteket közvetítenek vagy egy adott termék eladásához kapcsolódnak. Az egészségügyi tanácsok esetében továbbra is a tudományos bizonyítékok és a szakmai ajánlások jelentik a legmegbízhatóbb támpontot.