● news.bsdnet.hu

A szombati kormányzati hírek középpontjában Baka András államfőjelölése állt: a Tisza Párt parlamenti frakciója titkos szavazáson döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek. Baka elfogadta a felkérést, megválasztására várhatóan az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén kerülhet sor. A jelölést a Fidesz és a Mi Hazánk is élesen bírálta. A nap során több gazdasági és szakpolitikai bejelentés is érkezett. Az oktatásban az alsó tagozat gyermekközpontú megújítására tett közzé 14 pontos javaslatcsomagot az illetékes minisztérium, a turizmusban pedig rendszeres szakmai egyeztetések indulnak a szektor versenyképességének javítása érdekében. A kormányzati átvilágítások részeként leváltották a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség vezetőit, míg a közlekedési és beruházási tárca bejelentése szerint egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap 2,27 milliárd forintot fizetett vissza az államnak. Ingatlanfejlesztési területen Józsefváros üdvözölte, hogy az egykori Józsefvárosi pályaudvar rozsdaövezeti területén állami bérlakásépítési program indulhat. A katasztrófavédelem közlése szerint pedig idén már közel tízezer szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, a leégett terület nagysága pedig elérte a 96 millió négyzetmétert. A Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként megnyílt a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurónyi uniós fejlesztési forrás, így kezdetét veheti a vasúti infrastruktúra átfogó modernizációja. A tízéves időtávra tervezett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében összesen 3550 milliárd forintot fordítanak a hazai kötöttpályás közlekedés megújítására. A program legfőbb pénzügyi pillére az IKOP Plusz, amely a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít, míg a következő időszak projektjeire további 950 milliárd forintos kötelezettségvállalást hagytak jóvá . Ez lehetővé teszi, hogy a tárca több mint 2000 milliárd forint értékű vasútfejlesztést indítson el a gyakorlatban. A nagyszabású program részeként jelentős elővárosi és városi beruházások valósulnak meg. Fejlesztik a Budapest-Veresegyház-Vác, valamint a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalat, megújul a fővárosi HÉV-hálózat, és folytatódnak a budapesti agglomerációs vasúti fejlesztések. Emellett tervezik az M3-as metróvonal meghosszabbítását, valamint a pesti és a budai fonódó villamoshálózat további bővítését is. A fejlesztések az ország egész területét érintik. Megkezdődik a debreceni nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése és a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése. A miskolci és a szegedi fővonalon a pályasebességet 160 km/h-ra növelik, emellett előkészítik a pécsi fővonal átépítését is. Új intermodális közlekedési csomópontok létesülnek, valamint számos regionális vasúti pálya és állomás megújul. A nem villamosított vidéki vonalakon – például Salgótarján és Szekszárd irányába – új, akkumulátoros motorvonatokat állítanak forgalomba a környezetbarátabb és gyorsabb eljutás érdekében. A miniszter kiemelte, hogy a beruházások nemcsak a pályák állapotát, hanem a gördülőállomány minőségét is javítják. A program részét képezi az új InterCity-szerelvények és HÉV-járművek beszerzése, valamint a meglévő sebességkorlátozások felszámolása is. Most már nemcsak tervezzük a magyar vasút megújítását, hanem hivatalosan is elkezdődhetnek azok a projektek, amelyek hosszú idő után ismét fejlődési pályára állíthatják a hazai kötöttpályás közlekedést – hangsúlyozta Vitézy Dávid. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Lakatos Péter Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.