● news.bsdnet.hu

[sz]DP, kép: Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely[sz] A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégibb állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Ez a hely egy 160 éves építészeti és várostörténeti regény, tele elképesztő fordulatokkal. Van itt minden: diplomáciai okokból visszabontott torony, háborús pusztítás, a semmiből előkerülő szovjet teve, és egy kőember, aki mindent túlélt. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legabszurdabb eleme az Elefántház, ami ma is úgy néz ki, mint egy díszlet az Ezeregyéjszaka meséiből. Amikor 1912-ben átadták, egy karcsú, minaretszerű torony is tartozott hozzá. Aztán jött az első világháború, és a törökök jelezték, hogy a minaretet le kell bontani. A tornyot ezért 1915-ben, alig három év után, csendben visszabontották, és csak 1997-ben építették újra. Ma már elképzelni is nehéz, de 1973-ig a kisföldalatti nem a föld alatt fordult meg a Hősök terénél, hanem kibukkant a felszínre, és volt egy saját megállója az állatkertnek, közvetlenül a főbejáratnál. Van egy lakó, aki mindent túlélt: egy morcos kőember, a Bosszú nevű szobor, ami már 1899 óta bámulja a látogatókat, és valahogy átvészelte a teljes átépítést és a világháborús ostromot is. Pedig volt mit átvészelnie.1866-ban svájci nyaralókra hasonlító pavilonokkal vette kezdetét az építkezés, amikből mára csak az átépített Bagolyvár maradt. Hauszmann Alajos tervezett oroszlánházat, Ferenc József pedig ajándékozott egy zsiráfot, amihez pánikszerűen kellett új épületet felhúzni. 1907-ben az állatkert tönkrement, a főváros úgy döntött, megszünteti annak működését. A régi épületeket lebontották, és 1909-től három évre rátették a lakatot az egészre, hogy valami teljesen újat hozzanak létre. Ekkor jött a képbe a zseniális Kós Károly és Zrumeczky Dezső, akik az erdélyi népi építészetből és a szecesszióból gyúrtak egy olyan egyedi stílust, ami ma is meghatározza a kert hangulatát. Ekkor születtek a hatalmas, vasbetonból készült műsziklák is, amiknek a belsejébe víztartályt rejtettek, ma pedig a Varázshegy működik benne – írta meg a 24.hu a Fortepan képeivel illusztrált cikkében. A második világháború tragikus volt az állatkert számára is: a 2500 állatból mindössze 23 élte túl Budapest ostromát, az épületegyüttes pedig súlyos károkat szenvedett. A Pálmaházból csak egy fém csontváz maradt, komolyan felmerült, hogy eladják ócskavasnak. Az újjáépítés a szocializmus alatt lassú és felemás volt, a hatvanas években aztán felhúztak a lerombolt házak helyére két menő, modern épületet, a bölény- és a zsiráfházat, amiket aztán 2010-ben le is bontottak. A 160 éves múlt ünneplése mellett a történet nem állt meg. A jubileumi évre időzítve megnyílt a Városi Oázis a Biodómban, vízeséssel és pálmákkal. Ide költöztek a 74 év után visszatérő hanumán langurok és a kritikusan veszélyeztetett bali seregélyek is. A születésnapot augusztus 9-én a Budapest Bár koncertjével ünneplik, miközben a területen plakát- és fotókiállítások idézik fel a kert mozgalmas évtizedeit. [kapcsolodo]az-elnenisedes-jelkepe-egy-kis-otthonka-tortenelem-a-kadar-korszak-kedvenc-ruhadarabjarol/[kapcsolodo]