● news.bsdnet.hu

Ahogy a Mi Hazánk és a Fidesz is egy emberként bírálta a volt legfelsőbb bíró szombati jelölését az államfői posztra, Orbán Viktor véleményvezérei is hamar nekiestek Baka Andrásnak, felróva azon döntéseit, amelyek miatt szerintük a jobboldaliak számára „aligha lehet konszenzusos választás” a közjogi méltóság szerepére. A Tisza-frakció által alkalmasnak tartott jogtudósról az oldalán „kormányfüggetlen politológusként” bemutatkozó Deák Dániel kifejti: bár komoly nemzetközi jogi és bírói múlttal rendelkezik, vannak kérdőjelek körülötte. Ezek közül a Megafontól a Fidesz választási veresége után távozott elemző szerint az 1956-os, három ember halálát és több sérülést okozó, tatai sortűzhöz kapcsolódó Korbely-ügy a legjelentősebb. Ismerteti: Korbely Jánost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt öt év szabadságvesztésre ítélte. Korbely – aki századosként egy felfegyverzett katonai egység élén érkezett a rendőrkapitánysághoz – azonban egészen Strasbourgba vitte az ügyét, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban 11–6 arányban neki kedvező döntést hozott. Baka András az ítéletet támogató többség tagja volt, amit később maga is nyíltan vállalt: úgy fogalmazott, hogy szerinte a nemzetközi jognak megfelelő döntés született, és szavazatával ő is ezt támogatta – idézi fel Deák. Az 56-ozáshoz csatlakozott Bohár Dániel is. A Megafon influenszere egy rövid posztban azt kérdezi : „Jól értem, hogy október 23-a 70. évfordulóján olyan köztársasági elnöke lesz Magyarországnak, aki felmentette az 56-os tatai sortűz vádlottját?" Előtte pedig megjegyzi: „Nincs meglepetés. Baka András lesz a köztársasági elnök.” „Baka ráadásul személyesen is komoly konfliktusba került a Fidesz–KDNP-vel. Legfelsőbb bírósági elnöki mandátuma az igazságügyi rendszer átalakításakor idő előtt megszűnt, ami miatt Strasbourgban beperelte a magyar államot, és pert is nyert” – rója fel a továbbiakban Deák Dániel, bár azt nem részletezi, hogy a főbírót 2011-ben az Orbán-kormány jogállamisági aggályokat felvető, kétharmados döntése távolította el akkori feladatköréből. Pedig erről a Sulyok Tamás mellett tüntetést szervező, fideszes politikusok korábban kijelentették: eltávolítása „komoly csorbát jelentett a magyar demokrácián”. A politológus inkább azt hangsúlyozza: a köztársaságielnök-jelölt azóta többször nyilvánosan bírálta az Orbán-kormányt és a magyar jogállamiság helyzetét, 2025-ben pedig a Magyar Bírói Egyesület demonstrációján is felszólalt. "Vagyis a Tisza egy olyan személyt jelöl a nemzet egységét megtestesítő posztra, akinek múltjához egy súlyos 1956-os sortűzperben hozott, máig vitatott strasbourgi döntés támogatása kötődik, aki pert nyert a Fidesz-kormánnyal szemben, majd az elmúlt években többször nyilvánosan bírálta is azt” – összegzi. Bejegyzéseiben még egy kifogást felhoz. Eszerint Baka András a 2006-os gyurcsányi rendőrterrorral kapcsolatban is kifogásolható döntéseket hozott. Felidézi: Dukán Dánielt 2006 szeptemberében egyetemistaként fogták el, 54 órán át őrizetben, majd 35 napig előzetes letartóztatásban tartották. Első fokon 2,5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, elítélését azonban 2013-ban a rendőrterror alatt ártatlanul elítélteket rehabilitáló semmisségi törvény alapján semmissé nyilvánították – ám a törvény ellen a friss államfőjelölt tiltakozott. Mint írja, Dukán később 4,5 millió forintos kártérítési pert indított a rendőrséggel szemben a rendőri bántalmazás és jogellenes intézkedések miatt, amit 2018-ban a Baka András vezette kúriai tanács elutasított, akárcsak a felperes másik, büntetés-végrehajtási szervekkel szembeni kártérítési igényét. Ezzel Orbán legtöbb, mintegy 330 ezer követővel rendelkező véleményvezére azt igyekszik alátámasztani, hogy a jövő keddi parlamenti szavazás előtt álló államfőjelölt nehezen elfogadható köreikben. Nem maradt le a sorból a nemrégiben rendőrségi eljárás alá vont győri „blogger” sem. Szakács István szerint a kormánypárt jelöltje a „gerincesség próbájába” került, mivel ugyan – szavai szerint – a Fidesz-kormány kétharmados többsége 15 évvel ezelőtt „olyan jogi átalakítást hajtott végre, amelynek következtében idő előtt megszűnt” a főbírói megbízatása. Ám most úgy tűnik, Baka nem tartja „elvi kérdésnek”, hogy az ugyancsak kétharmaddal „eltávolított” közjogi méltóság, azaz Sulyok Tamás helyére kerülhet. A jogállamiság nem lehet attól függő, hogy kié a kétharmad. A bírói és közjogi függetlenség sem lehet pártfüggő – állapítja meg Szakács, úgy vélve, hogy elvárható: a jelölt képviselje ugyanazokat az elveket akkor is, amikor „éppen neki kedvez egy politikai döntés.” Megosztom