● news.bsdnet.hu

A Cápák között befektetője mindössze néhány hónappal kisfia születése után vált el első férjétől, ám ma már egészen másként tekint arra az időszakra. Az üzletasszony szerint ugyanis egy gyerek számára nem feltétlenül maga a válás jelenti a legnagyobb traumát. Sokkal súlyosabb következménye lehet annak, ha az egykori házastársak éveken vagy akár évtizedeken keresztül haragban maradnak, nem beszélnek egymással, és a gyereket is bevonják a konfliktusaikba. Tóth Ildikó a Csak szabadon csatorna Lélekemelő című podcastjában beszélt Dombóvári Vandának a válásról, a családi mintákról és arról, hogyan próbált tudatosan más utat választani a saját fiával. A beszélgetés központi témája a transzgenerációs traumák továbbadása volt. Az üzletasszony korábban azt is elmesélte, hogy első házassága tíz év együttélés után ért véget. Kisfia mindössze körülbelül négy hónapos volt, amikor elváltak. A szakítás hátteréről korábban nyíltan beszélt: elmondása szerint volt férje titkárnője is szerepet játszott abban, hogy kapcsolatuk véget ért. A válás gyorsan lezajlott, Tóth Ildikó szerint mindössze néhány órára volt szükség hozzá. Anyagi követeléseket sem támasztott volt férjével szemben, mert elsősorban azt szerette volna, hogy minél hamarabb lezárhassák a kapcsolatnak ezt a részét. A Cápa nem próbálta megszépíteni a történteket. A podcastban arról beszélt, hogy egy kapcsolat felbomlása természetesen fájdalommal jár, és szerinte nem érdemes úgy tenni, mintha egy válás könnyű vagy kellemes folyamat lenne. A döntő kérdés szerinte inkább az, hogy mi történik utána . Tóth Ildikó úgy látja, a szülők önsajnálata és egymás elleni harca hosszú távon komoly terhet helyezhet a gyerekre. Különösen károsnak tartja azt a helyzetet, amikor egy elvált anya és apa akár húsz évvel később sem hajlandó beszélni egymással, és a régi sérelmek továbbra is meghatározzák a család életét. Tóth Ildikó / Fotó: RTL Tóth Ildikó ezért már a válása után azt tűzte ki célul, hogy fia ne két egymással háborúzó szülő között nőjön fel. Mára pedig valóban egészen szokatlanul jó kapcsolat alakult ki az egykori házastársak között. Ildikó és volt férje rendszeresen találkozik, sőt előfordult, hogy közösen nyaraltak. Az új párjaik sem ellenségként tekintenek egymásra: az üzletasszony elmondása szerint ő maga nagyon kedveli volt férje jelenlegi feleségét, és a nő is jó kapcsolatban van Ildikó párjával. Ez különösen fontos számára azért, mert azt szeretné, hogy fia ne azt tanulja meg: egy szerelem vége automatikusan azt jelenti, hogy a két embernek örökké gyűlölnie kell egymást. Tóth Ildikó korábban arról is beszélt, hogy volt férjével mára kifejezetten jó viszonyban vannak. Annak ellenére, hogy házasságuk nem békés körülmények között ért véget, az évek során képesek voltak maguk mögött hagyni a régi sérelmeket. Az üzletasszony azt sem titkolta, hogy a váláskor számára fia elhelyezése volt a legfontosabb kérdés. Akkor azt szerette volna, hogy kisgyermekként elsősorban vele éljen, a kapcsolattartás pedig később, a fiú életkorához és igényeihez igazodjon. A fia azóta felnőtt: 2026-ban már érettségizett, az elmúlt években pedig Tóth Ildikó ritkán ugyan, de időnként bepillantást engedett kapcsolatukba is. A Lélekemelő beszélgetésében dr. Agócs Gabriella pszichiáter is megszólalt. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kapcsolat formális lezárása és annak érzelmi lezárása nem feltétlenül ugyanabban a pillanatban történik meg. Ha a korábbi házastársak hosszú éveken át megmaradnak a sértettségben, egymás hibáztatásában és állandó konfliktusban, akkor a kapcsolat bizonyos értelemben továbbra is fennmarad – csak éppen negatív formában. Ebből a szempontból a gyerek számára valóban nem pusztán az számít, hogy szülei egy háztartásban élnek-e. A gyerekek válásra adott reakciója természetesen nagyon különböző lehet, ezért túlzás lenne azt állítani, hogy maga a válás soha nem okoz fájdalmat vagy nehézséget. A kutatások alapján azonban a gyermek alkalmazkodását jelentősen befolyásolja többek között a szülők közötti konfliktus mértéke, a kiszámíthatóság, a szülő–gyerek kapcsolat minősége, valamint az, hogy a gyereket mennyire vonják bele a felnőttek közötti harcba. Vagyis egy békésebben működő, két külön háztartásban élő család bizonyos esetekben sokkal biztonságosabb környezetet teremthet, mint egy olyan együtt maradó kapcsolat, amelyben állandó a feszültség. Tóth Ildikó gondolata ezért nem azt jelenti, hogy a válás jelentéktelen esemény lenne, hanem inkább azt, hogy a szülők viselkedése a szakítás után legalább olyan fontos lehet, mint maga a különválás . Az üzletasszony válását követően rendkívül gyorsan új kapcsolat kezdődött az életében. Korábbi visszaemlékezése szerint jelenlegi párját már korábbról ismerte az autóiparból, és egy törökországi autóbemutatón találkoztak ismét. A férfi ekkor hallott arról, hogy Ildikó házassága véget ért, majd nem sokkal később összejöttek. A történetet 2026 tavaszán úgy idézte fel, hogy mindez már 19 éve történt. Bár párját rendszeresen a férjeként emlegeti, hivatalosan nem házasodtak össze. Ildikó korábban azt mondta, nem érzi szükségét annak, hogy egy újabb esküvő igazolja kapcsolatuk komolyságát. Eljegyzési gyűrűje van, de az anyakönyvvezető elé nem álltak. Tóth Ildikó történetében talán az a legmeglepőbb, hogy egy fájdalmas és hűtlenséggel terhelt válásból végül olyan családi rendszer alakult ki, amelyben a volt házastársak és az új partnerek is képesek normálisan kapcsolódni egymáshoz. Az üzletasszony számára pedig pontosan ez volt a cél: azt akarta, hogy fia ne évtizedekkel később is egy olyan történetet hordozzon magával, amelyben választania kell anya és apa között. A válást nem tudta meg nem történtté tenni. Azt azonban saját elmondása szerint már befolyásolni tudta, hogyan élnek tovább utána . Forrás: Story.hu