● news.bsdnet.hu

Új szakasz kezdődhet a magyar állambiztonsági múlt feltárásában, miután Magyar Péter bejelentése szerint az 1956-os forradalom 70. évfordulóját megelőző napon feloldják az ügynökakták titkosítását, majd kereshetővé és kutathatóvá teszik az iratanyag egy részét. Az Index összefoglalója alapján azonban nem egyetlen látványos aktanyitásról, hanem több lépcsőből álló, hosszadalmas folyamatról van szó. A július 7-én elfogadott, majd július 10-én kihirdetett törvénymódosítás a nemzetbiztonsági szolgálatokról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló jogszabályokat érinti. A változtatás nem jelenti valamennyi dokumentum azonnali nyilvánosságra hozatalát, inkább a minősített állambiztonsági iratok rendszeres és teljes körű felülvizsgálatát írja elő. A szabályozás alapján: A felülvizsgálat szakmai támogatására létrehozzák a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot. A testület akkor jár el, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálat után is fenntartja egy dokumentum minősítését. A kormány július 21-én benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló második törvényjavaslatot is, amelynek zárószavazását várhatóan augusztus 24-én vagy 25-én tartják meg. A tervezet teremtheti meg annak lehetőségét, hogy az iratok első része október 22-től kutathatóvá váljon. Október 22-én elsőként a hálózati személyek beszervezési adatait őrző hatos kartonok, valamint az 1990 januárjában mágnesszalagokra másolt operatív, hálózati és kémelhárítási nyilvántartások válhatnak kutathatóvá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A hatos kartonokon szerepelnek a beszervezett személy személyes adatai, fedőneve, valamint az illetékes csoportfőnökség megjelölése. A dokumentumot a hálózati személy tartótisztje és a beszervezést engedélyező tiszt írta alá, maga a beszervezett azonban nem. A karton megléte ezért önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentett. Ennek megállapításához a munkadossziék és a fennmaradt jelentések részletes vizsgálatára is szükség van, ezekből derülhet ki, hogy az illető együttműködött-e az állambiztonsággal, milyen rendszerességgel adott információkat, vagy esetleg megpróbálta szabotálni a beszervezését. Ahogyan azt az Origo is megírta korábban , a mágnesszalagokra a G, H és K adattárak tartalmát mentették át. A G adattár az operatív, a H a hálózati nyilvántartást, a K pedig a Központi Kémelhárítási Adattár adatait tartalmazta. Az információkat rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták fel, ami jelentősen megnehezítheti a feldolgozásukat. A kormány ígérete szerint az év végéig folyamatosan közzéteszik a fennmaradt B dossziékat is. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési dokumentumait és a róluk készített értékeléseket tartalmazzák, valamint azt is megmutathatják, hogy kikről gyűjtöttek információkat. Az iratok nem válnak teljes egészükben hozzáférhetővé. A személyi azonosítókat kitakarják, és az egészségi állapotra, a szexuális életre vagy a kóros szenvedélyekre vonatkozó különösen érzékeny információk sem kerülnek nyilvánosságra. Hack Péter professor emeritus szerint a korlátozás elsősorban az egykori célszemélyek magánéletét védi. A teljes aktanyilvánosság ugyanis évtizedekkel később olyan intim vagy családi titkokat is felfedhetne, amelyek nyilvánosságra kerülése nem az egykori ügynököket, hanem az állambiztonság megfigyeltjeit és hozzátartozóikat hozná lehetetlen helyzetbe. Kétségkívül voltak ügynökök, akiket megzsaroltak, de 36 év alatt lett volna idejük szembenézni a múltjukkal” – fogalmazott a jogászprofesszor. A teljes ügynöklista előkerülésére ráadásul az iratok hiányos fennmaradása miatt sincs reális esély. Katona Csaba történész szerint a pártállami hálózatnak több mint százezer közvetlen vagy közvetett beépített embere és segítője lehetett, miközben a legfontosabb adatokat tartalmazó hatos kartonok mindössze körülbelül 36 ezer személyről maradtak fenn. Az akták megnyitása így jelentős előrelépést hozhat a múlt feltárásában, de nem kínál majd hiánytalan névsort vagy minden kétséget kizáró válaszokat. A nyilvánosság elé kerülő kép szükségszerűen kitakart, töredékes és további történészi kutatást igénylő marad.