Célszerű lenne felülvizsgálni a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját, figyelembe véve a kormány euróbevezetési szándékát – erről is beszélt a Magyar Nemzeti Bank podcastjában Banai Péter Benő, a jegybank elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke. A szakember kiemelte: a jelenleg 3 százalékos (plusz-mínusz egy százalék) inflációs cél magasabb más európai országokénál, és az EKB legutóbbi konvergenciajelentésében szereplő 2,7 százalékos referenciaszintnél is. (Ez a szint irányadó az euró bevezetésekor, ehhez a három legalacsonyabb tagországi infláció átlagához adnak hozzá 1,5 százalékpontot.)
Banai az euró bevezetésével kapcsolatban jelezte: a szükséges gazdasági feltételek teljesítése – költségvetési stabilitás, stabilan csökkenő adósságráta, alacsony infláció, a hosszú lejáratú állampapírok alacsony hozamszintje, az árfolyam stabilitása – hasznos a magyar gazdaság egészére nézve. Ezt a szempontot korábban a jegybank elnöke, Varga Mihály is többször hangsúlyozta.
https://hvg.hu/360/20241218_Varga-Mihaly-MNB-elnok-forint-euro-eurozona-csatlakozas
Arra a kérdésre, mikorra teljesíthetők az euró bevezetésének feltételei, azt hangsúlyozta, a kérdés megválaszolásához látni kell a kormány középtávú gazdasági programját. Ugyanakkor emlékeztetett arra: a magyar gazdaság bizonyos tekintetben jobban integrálódott az euróövezeti gazdaságokba, mint más tagok, kezdve mindjárt onnan, hogy az export jelentős része ebbe a régióba áramlik. Az integráltságot jelző 0–1 skálán mozgó mutató harminc év távlatában Magyarország esetében 0,82 – tette hozzá.
Az euróbevezetés előnyei között kiemelte még azt, hogy jelenleg a devizaváltásból eredő tranzakciós költség 0,15 százalékot tesz ki, ami épp úgy megspórolható lenne, mint egyes finanszírozási költségek, illetve – negatív trend esetén – az árfolyamkockázat. A mérleg másik oldalán van például az, hogy az eurózónában a monetáris politika irányítója a nemzeti jegybank helyett az Európai Központi Bank, amely nem feltétlenül a tagországi gazdaság érdekeit tartja szem előtt, hanem a monetáris unió egészét.
https://hvg.hu/360/20260430_hvg-varga-mihaly-mnb-elnok-forint-alapkamat-inflacio-kozpenzek-matolcsy-gyorgy-magantokealapok
Az alelnök ugyanakkor azt is hozzátette: az euró bevezetésének vannak előnyei és lehetnek hátrányai, az eurózóna-tagság pedig önmagában nem eredményezi a gazdasági felzárkózás nagyobb ütemét, azt hosszabb távon a gazdaságpolitika minősége határozza meg.
A kibercsalások visszaszorításáról szólva Banai Péter Benő kiemelte: a tavaly nyáron indított jegybanki „öt csapás” programnak is köszönhetően egyes csalástípusoknál 41 százalékkal csökkent a banki átutalásokat érintő visszaélések száma és sok esetben sikerült visszafordítani csalások növekvő tendenciáját.
Nyitókép: Banai Péter Benő jegybanki alelnöki meghallgatásán 2025 decemberében. Fotó: HVG / Cabrera Martin