● news.bsdnet.hu

Amikor a napokban a Készenléti Rendőrség nyomozói kopogtattak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori vezérigazgatójának ajtaján, nemcsak egy tizenkét évvel ezelőtti aktát poroltak le, hanem egy országos tévhit is megdőlt. Eddig azt hittük, ha valakit tíz éven belül nem ér utol a törvény, az végleg megúszta. Az MNV-botrány legújabb fejezete azonban bebizonyította, hogy a bilincs néha több mint egy évtizedes késéssel is kattan, és ez a tény most több nagyvállalkozó és egykori döntéshozó álmát is elronthatja. Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? A rendőrség egy 2014-es, naperőműves hitelügylet miatt vette őrizetbe az egykori állami cégvezetőt és öt társát. A gyanú szerint 2,5 milliárd forintnyi közpénz tűnt el egy egyetlen éjszaka alatt jóváhagyott, soha meg nem térülő hitel formájában. Az MNV vezetése egy 8,15 millió eurós (akkori árfolyamon 2,5 milliárd forintos) hitelt adott egy romániai naperőműre. A beruházás sosem valósult meg, a hitelt felvevő román céget felszámolták, a pénz eltűnt. De hogyan lehetséges, hogy 12 év után is van jogi út a felelősségre vonáshoz, miközben más, hasonlóan súlyos ügyekben – elévülésre hivatkozva – széttárják a kezüket a hatóságok? Borbély Zoltán büntetőügyvéd, korábbi ügyész segített tisztába tenni a jogi hátteret. Mint mondja, a különösen jelentős károkozásesetén az alap elévülési idővalóban 10 év. Ezt azonban megszakítják a „cselekmény felderítése érdekében tett hatósági intézkedések”. – Minden nyomozati cselekmény, legyen az egy körözés, egy elfogatóparancs, egy tanúkihallgatás vagy bármilyen hivatalos lépés, megszakítja az elévülési időt– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: létezik az elévülés megszakadásának vagy nyugvásának fogalma is. Ez olyankor lép életbe, ha például az ügy valamelyik szereplőjét mentelmi jog védi (mondjuk, mert parlamenti képviselő) – ilyenkor az óra egyszerűen megáll, amíg az akadály el nem hárul. Dr. Borbély Zoltán / Fotó: Ringier Archiv Borbély Zoltán egy nagyon fontos tévhitre is felhívta a figyelmet a mostani, 12 év utáni kihallgatás kapcsán: – A közvélekedéssel ellentétben, egy gazdasági büntetőeljárás nem úgy indul, mint egy rablás, ahol tetten érik és rögtön elkapják az elkövetőt. Itt a nyomozók előbb csendben begyűjtik a különböző bizonyítékokat, összerakják a mozaikot, és a gyanúsított kihallgatása már csak a legutolsó stáció. Ha ezt a jogi matekot és szakértői logikát ráhúzzuk a magyar közélet legismertebb, látszólag „megúszással” végződő ügyire, kiderül: ha lenne rá politikai és hatósági akarat, több ügyben is indulhatna még büntetőeljárás. Sorra vesszük a legismertebbeket. Az Elios Zrt. a 2010-es évek közepén sorra nyerte az uniós közvilágítási tendereket, amiben az OLAF szervezett csalást jelzett (a számlát végül a magyar költségvetés állta). A vitatott szerződéseket 2014–2015 között kötötték. Az Elios Zrt. több magyarországi település közvilágításának korszerűsítését végezte el, ám a munkával kapcsolatban nagyon sok minőségi kifogás érkezett, illetve felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, azaz a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak / Fotó: Northfoto Nem lélegezhetnek fel az érintettek. A Nemzeti Nyomozó Iroda2018 novemberében szüntette meg hivatalosan a nyomozást.Mivel 2018 óta nem volt érdemi hatósági lépés, a 10 éves elévülési idő onnan indult újra. Ez azt jelenti, hogy még elvileg két évig, 2028-ig bíróság elé lehet állítani az elkövetőket, ha a nyomozást újraindítják. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 1,6 milliárd forint uniós támogatást kapott egy soha meg nem valósult foglalkoztatási szövetkezetre, a pénz drága irodákra és gyanús szerződésekre folyt el. Bizonyítottság hiányában nem nyomoznak tovább Farkas Flóriánnal szemben / Fotó: Archív A kérdés itt is az, mikor volt az utolsó érdemi nyomozati cselekmény. A NAV elképesztő ideig,hét évig vizsgálódott, majd 2022 decemberében zárta le az aktát. Bár a projekt ötletgazdáját, Farkas Flóriánt egyszer sem hallgatták ki, a 2022-es lezárás megszakította az elévülést. Így ebben az ügyben egészen 2032-ig újraindítható lenne a nyomozás, a felelősök pedig rács mögé kerülhetnének. A magyar állam2013–2017 között árusította a letelepedési kötvényeket, a busás hasznot (150-160 milliárd forintot) pedig zavaros hátterű cégek tehették zsebre, miközben a magyar államot kár érte. Mivela rendszert törvénybe iktatták, érdemi nyomozás sosem indult. A felelősségre vonás attól függ, mikori szerződésekről van szó. Bár az ügylet 2013-ban indult (ezek az esetek nyomozás hiányában mára valóban elévültek), a program egészen 2017 tavaszáig futott. A 2016-ban és 2017-ben kötött offshore-szerződések ügyével kapcsolatos elévülési idő ma még él. Ha a hatóságok most, a határidő lejárta előtt indítanának eljárást, a program késői szakaszában közreműködők nem feltétlenül úszhatnák meg a felelősségre vonást. A 260 milliárd forintos jegybanki vagyon kiszervezése, a luxusingatlanok és műtárgyak vásárlása 2014–2016 között tetőzött. Lapinformációk szerint ügyészségi nyomozók jelentek meg csütörtökön a számvevőszék épületében a Magyar Nemzeti Bankot érintő eljárással összefüggésben. Az értesülést megerősítette a Központi Nyomozó Főügyészség is. Mint közölték, eljárási cselekményeket végeztek. Mivel itt a hatóságok már a feljelentéseket is elutasították, sosem indult olyan hivatalos nyomozati cselekmény, ami nullázta volna a stoppert. A 10 éves elévülés tehát az eredeti eseményektől számítandó. Vagyis épp ezekben a hónapokban és években (2024–2026) zárul be végleg a kiskapu a felelősségre vonás előtt.