● news.bsdnet.hu

Az új köztársasági elnök megválasztása komoly politikai próbatétel a Tisza számára, különösen a Sulyok Tamás távozása körül kialakult legitimációs vita után. Az elemző szerint egy szürke vagy megosztó államfő komoly politikai kockázatot jelenthet a kormánytöbbségnek, egy autonóm elnök azonban akár a kétharmad ellenpólusává is válhat. Ez a Pillanatkép , az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen. Kedden, augusztus 11-én választja meg az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét. Széles körű társadalmi egyeztetésre végül nemigen került sor, a közvélemény a miniszterelnök által megosztott közös képekből értesülhetett arról, hogy kik kerülhetnek szóba lehetséges jelöltként az államfői posztra. Magyar Péter a pénteki kormányzati sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szó sem volt széles körű társadalmi egyeztetésről, inkább ajánlásokat vártak a választóktól, amelyeket meg is kaptak, és ezeket megköszönte. A potenciális jelöltekről többször is írtunk – itt és itt –, ahogy arról is, hogy az aHang felmérése szerint kit látnának a választók a legszívesebben köztársasági elnökként a Sándor-palotában. A Polymarket előrejelzéséről szintén beszámoltunk . Szombaton aztán kiderült, hogy a Tisza Párt parlamenti frakciója Baka Andrást , a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli Magyarország köztársasági elnökének. Tulajdonképpen ezzel el is dőlt a kérdés, hiszen a kétharmados kormányzótöbbség támogatásával Baka András megválasztása nem lehet kétséges. Az Index által megkérdezett Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével Facebook-oldal szerzője szerint ritkán állt még államfő ennyire összetett, törékeny és kihívásokkal teli kiindulási pozícióban. Most kivételesen magasak a következő köztársasági elnökkel kapcsolatos társadalmi elvárások, ami óvatosságra intette a miniszterelnököt és környezetét. Kovács János szerint az államfőjelölt személyének megítélése idővel komoly hatással lehet a kormánytöbbség politikai presztízsére, éppen ezért lehetett fontos szempont, hogy ne egy elsietett vagy elnagyolt személyi döntés szülessen. Polgár Judit visszalépése már rámutatott, hogy a nem átgondolt kommunikáció könnyen olyan helyzeteket teremthet, amelyekben csakhamar kármentésre és újragondolásra van szükség. Ha már a kormányfő úgy döntött, hogy nem teszi a polgárok számára teljesen részvételivé és transzparenssé a jelölési folyamatot, különösen fontossá vált, hogy olyan jelöltet találjanak, aki a lehető legkevésbé megosztó, és akinek felkészültsége és alkalmassága mellett számos érv szól – fogalmazott az elemző az Indexnek. A Sulyok Tamás hivatalból való eltávolítása mögötti egyik fő politikai érv az volt, hogy olyan államfőre van szükség, aki valóban autonóm, ha kell, kritikus a regnáló kormánnyal szemben, és valóban képes megtestesíteni a nemzet egységét. Mivel parlamentáris kormányforma mellett a köztársasági elnöki pozíció jórészt protokolláris, viszonylag gyenge jogosítványokkal, így önjáró köztársasági elnök csak aktivista szerepfelfogású személy lehet, aki az államfői hivatallal járó tekintélyt képes egyesíteni a szakmai-tudományos és emberi hátteréből adódó elismertséggel. Egy ilyen államfő persze bizonyos kérdésekben szembe is kerülhet a kormány, illetve a parlamenti többség akaratával, tehát amit Magyar Péterék vállalásként megfogalmaztak, az hatalomtechnikai szempontból valójában nem optimális a kormány számára – mutatott rá Kovács János. Az ismert előzmények után azonban úgy véli, hogy egy túlságosan szürke és „konform” államfő túl nagy támadási felületet biztosítana az ellenzéknek, ráadásul a tiszás szavazótáborban is felerősíthetné az elégedetlen hangokat. Maga az új köztársasági elnök is tisztában lesz vele, hogy politikai megnyilvánulásait vagy azok hiányát hivatali elődjéhez, elődjeihez fogják mérni a választók. Emellett pedig ahhoz a körülményhez is alkalmazkodnia kell, hogy Magyar Péter kijelentései alapján a következő államfőt már az új alkotmány rendelkezései szerint akár közvetlenül választhatják majd meg a szavazópolgárok. Ez arra ösztönözheti az elnököt, hogy egy majdani, erősebb legitimációjú – és ezzel együtt talán szélesebb jogkörrel rendelkező – államfői pozíció felé mozduljon el a szerepfelfogását illetően, vagyis »hídemberként« előkészítse a terepet egy új államszervezeti kultúra számára – fejtette ki az elemző. Kérdésünkre, hogy Baka András „szürkének” számít-e, Kovács János azt válaszolta, hogy ez nem feltétlenül a személyiségétől függ, sokkal inkább az államfői szerepfelfogása, valamint aktivizmusa vagy annak hiánya fogja meghatározni. Az elemző egyébként úgy véli, hogy Baka András a szakmai életútját, életkorát, tapasztalatait tekintve „klasszikus elnöki alapanyag”. Jogi felkészültsége egyértelműen alkalmassá teszi arra, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Azt pedig, hogy működése során mennyiben lesz képes megtestesíteni a nemzet egységét, elsősorban az dönti majd el, hogy mennyire lesz hajlandó adott esetben az őt megválasztó kormánytöbbséggel is konfrontálódni bizonyos kérdésekben. Az mondjuk messze nem optimális kiindulási helyzet, ha olyan jelölt kerül megválasztásra, akiben jogos sérelmek élhetnek a legnagyobb ellenzéki formáció irányában, hiszen a fideszes kétharmad 2011 végén megfosztotta Baka Andrást a Legfelsőbb Bírósági elnöki mandátumától, amiért utóbb a strasbourgi bíróság el is marasztalta a magyar államot – mutatott rá Kovács János. Az elemző szemével nevű Facebook-oldal szerzője szerint a jelenlegi tiszás többségnek érdekében áll, hogy az új államfő az ellenzéki szavazók számára is elfogadható legyen, ellenkező esetben ugyanis könnyen hiteltelenné válhatnak azok a politikai érvek, amelyekkel Sulyok Tamás eltávolítását igazolták. „Sulyok egyébként a Fidesz szavazóinak körében sem volt kifejezetten népszerű – különösen a hivatali idejének vége felé. Elképzelhető, hogy a leendő köztársasági elnök támogatottsága túlnyúlik majd a kormánypárt táborán, és ha kellően karakán és kiegyensúlyozott, akár egyfajta féket és a kétharmaddal szembeni ellenpólust is láthatnak benne a kormánykritikus választópolgárok. Persze valódi ellensúlyt ekkor sem jelentene az államfő a végrehajtó hatalommal és az alkotmányozó többséggel szemben. Egy erősen polarizált társadalmi közegben, eldurvuló közbeszéd mellett az integratív szerep, a nemzet egységének megtestesítése korántsem egyszerű feladat” – fogalmazott Kovács János. Ami a legitimációs vitát illeti – a Fidesz ugyanis illegitimnek tartja Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését és az új államfő megválasztásának folyamatát –, az elemző úgy vélekedett, hogy annak könnyen véget lehetett volna vetni egy „előrehozott” Alaptörvény-módosítással, majd az ennek nyomán megtartott közvetlen államfőválasztással. Ehelyett egy deklaráltan ideiglenes helyzetet kaptunk, amiben a szélesebb társadalmi konszenzus érdekében egyedül abban bízhatunk, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége által megválasztott köztársasági elnök komoly erőfeszítéseket tesz majd, hogy visszaállítsa az államfői hivatal tekintélyét és a belé vetett közbizalmat. Az elemzőnek az a véleménye, hogy Baka András jelölése politikai értelemben kockázatkerülő választás volt. Szerinte azzal, hogy magas presztízsű jogtudós kerülhet az államfői székbe, a kormánypárti többség csattanós választ ad a legitimációs bírálatokra is. Ráadásul a miniszterelnök szereti a személyes motivációt is belevinni a politikai felszólalásaiba, döntéseibe. Ha innen közelítünk, Baka András köztársasági elnökké választása a lehető legnagyobb fricska a Fidesznek – vélekedett Kovács János. A Fideszről Kovács János azt mondta, a párt nincs könnyű helyzetben, mert bár kétségbe vonja azokat a radikális közjogi változtatásokat, amelyek esetenként a jogállamiság határait súroló jogi megoldások mentén születtek – beleértve egyes személyek mandátumának lerövidítését –, ugyanakkor puszta tagadás helyett alkalmazkodnia is kell a megváltozott politikai realitásokhoz. Tizenhat év után most először a Fidesznek egy számára idegen pályán kell küzdenie. A párt szavazói pedig el is várják, hogy a Fidesz képviselői lássák el a képviseleti feladatukat, és legyenek ott, ahol a döntések születnek – még ha a jelenlegi szavazatarányuknál fogva érdemben nem is képesek befolyásolni azok kimenetelét. A Fidesz álláspontja a köztársasági elnökválasztás ügyében ismert: nem fogadják el Sulyok Tamás eltávolítását, és bár állíthatnának saját jelöltet az államfői pozícióra, szavazattöbbséget nem tudnának biztosítani a megválasztásához. A Fidesz számára ebben a kérdésben a korábbi álláspont melletti konzekvens kitartás tűnik a leginkább racionális magatartásnak. A Fidesz narratívája szerint »önkény« van. Furcsa lenne, ha ilyen alapállás mellett részvételével legitimálná a szavazást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt ne vehetne részt technikai egyeztetéseken, amelyeken egyébként egyáltalán nem biztos, hogy konstruktív hangot üt meg – mondta az elemző, utalva arra, hogy Forsthoffer Ágnes meghívására egy hete a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője is részt vett a frakciók egyeztetésén a Sándor-palotában. (Ezt a kérdést a Pillanatkép állandó elemzője, Nagy Attila Tibor másképp látja .) Tusványoson arról beszélt Orbán Viktor, hogy egy esetleges kormányváltás után „visszacsinálnák” a Tisza közjogi döntéseit. Kovács János arra figyelmeztetett, hogy a közjogi folytonosság kinyilatkoztatott felmondása az alkotmányos válság előszobája. Nem újkeletű a kérdés. Már a NER időszaka alatt is voltak olyan ígéretek, hogy ellenzéki győzelem esetén akár feles többséggel is hozzányúlna az új kormány kétharmados jogszabályokhoz, illetve az Alaptörvényhez. Az áprilisi választás után a Fidesz került rendszerellenes pozícióba, miközben a tiszás többség számos tekintetben veszélyes jogi precedenst teremtett a személyre szóló, visszaható hatályú vagy a közjogi hagyományokkal nehezen összeegyeztethető jogalkotással. Ha a kurzusváltások együtt járnának a jövőben éles közjogi törésekkel, az a magyar államszervezet stabilitását komolyan megingathatja – mutatott rá az elemző. Ennek veszélyét szerinte a mostani kormánytöbbség mintha felismerné, amikor arról beszél, hogy az alkotmányozás mellett vagy azt követően arányosítaná a jelenlegi választási rendszert, így a jövőben jóval nehezebb lenne kétharmados többséget szerezni, és annak birtokában gyökeresen átszabni a jogrendszert. „Ami az alkotmányos státuszú intézményekbe vetett bizalmat illeti, azok helyreállítása csak úgy történhet meg tartósan, ha ezek az intézmények kikerülnek a politikai zsákmányrendszerből, és a mindenkori kormányok még minősített többség birtokában is önmérsékletet tanúsítanak a radikális beavatkozásokkal szemben. Ha egyszer elveszik a társadalmi bizalom, akkor odavész a békés, szabálykövető magatartás is. Itt fontos volna megértenie a mindenkori többségnek, hogy a legalitás és a legitimitás a közhangulat változásával időnként vészesen távol kerülhetnek egymástól” – hangsúlyozta Kovács János. Az elemzőt arról is megkérdeztük, hogy ha a Tisza valóban népszavazással erősítené meg az új alkotmányt vagy az általa kialakított közjogi berendezkedést, az mennyiben változtatna annak politikai legitimitásán. Úgy fogalmazott, hogy a népszuverenitáson alapuló, közvetlen és magas részvétel mellett meghozott döntés kellően erős legitimációs bázist biztosítana. Egy ilyen érvényes és eredményes népszavazást követően sokkal gyengébb lábakon állnának a változással szembeni ellenzéki érvek. Igaz, egy ilyen döntést később visszacsinálni szintén népszavazás útján lehetne, vagy egy olyan választás útján, amelyet megelőzően a később erős felhatalmazást kapó fél már a kampány során nyíltan beszél arról, hogy győzelme esetén felülír egy korábbi népszavazási döntést – tette hozzá. Kovács János arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos magyar jogszabályok alapján az érvényes és eredményes országos népszavazás döntése három évig kötelező az Országgyűlésre nézve. „Ez persze jogtechnikai és nem legitimációs érvelés” – jegyezte meg. A fő kérdés szerinte az, hogy szerez-e olyan többséget egy párt, pártszövetség vagy koalíció a törvényhozásban, amellyel módosíthatja az úgynevezett sarkalatos törvényeket és az alkotmányt. Amennyiben igen, úgy minden egyéb szempont megoldható technikai kérdés.