● news.bsdnet.hu

Történelmi mélypontra, mínusz 134 centiméterre süllyedt a Duna vízszintje lapzártánk idejére Paksnál. Az erőművet ekkor még éppen nem kellett teljesen leállítani, de a soha nem látott aszály és a minden hazai folyón tapasztalt extrém alacsony vízállások, kiszáradó medrek látványa ismét felszínre hozta a kérdést: ha más országokban számos műtárggyal (duzzasztógáttal) emelik fel a folyók vízszintjét, nem kellene-e idehaza is ilyeneket építeni? Vízügyi és környezetvédelmi szakembereket kérdeztünk. A klímaváltozás és annak vízgazdálkodásra gyakorolt hatása nem meglepő jelenség azok számára, akik már régóta foglalkoznak a kérdéssel. Konferenciákon, fórumokon már 10–15 éve beszél a szakma arról, hogy várhatóak ilyen szélsőségek, és ezekre fel kellene készülni – mondta a Magyar Hangnak Jancsó Béla. A harminc éve a vízüggyel foglalkozó szakértő szerint a most látott és tapasztalt helyzet szakmai alapon egyértelműsíti, hogy azt a kérdést már nem lehet megkerülni, nem lehet „érzelmi” alapon arról beszélni, hogy szükség van-e a folyóink esetében a vízszintek emelésére, a szabályozásra. – A vízgazdálkodás területén az egyik legnagyobb problémát a folyóink vízszintjének drasztikus csökkenése, apadása okozza. Ez hat ki mindenre, a talajban lévő vízszintekre, vízbázisokra, összességében a rendelkezésre álló vízkincsünkre. A vízszintcsökkenés következménye, hogy a folyók ahelyett, hogy táplálnák a környezetük vízbázisait, elszívják azt, és így hiába öntözünk, tartjuk vissza a vizet a tájban, ez olyan, mintha szitával szeretnénk a vizet visszatartani. Folyóink vízszintjének csökkenése részben a folyók medersüllyedésének, részben a vízgyűjtőkön leeső kevesebb csapadéknak a következménye – fogalmazott Jancsó Béla. A duzzasztásnak, vízszintemelésnek komplex, a természetre, élő környezetünkre és a gazdaságra is kedvező hatása van. A szakember úgy véli, ezzel megállítható lenne talajvizeink süllyedése, a folyók mellékágaiban ismét megjelenhetne a víz, a vizes élőhelyeket táplálva. Csökkenteni lehetne a nyári meleg, az aszály hatását a mezőgazdaságban, lehetővé téve a gravitációs kivezetéseket a távolabbi területekre is. A vízszint helyreállatásának „további járulékos, de nem elhanyagolható hasznát jelentené az energiatermelés lehetősége, a hajózhatóság biztosítása és a folyók mentén a rekreáció, az idegenforgalom megtartása. • Hol kellene a Tiszán egy duzzasztógát? • Milyen lehetőségek vannak a duzzasztáson kívül? • Mit kellene "elengednünk" a klímaváltozás miatt a környezetvédelmi szakember szerint? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. augusztus 13-ig kapható 2026/32. számában . Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Már előfizető vagyok, bejelentkezem!