● news.bsdnet.hu

Közel két évnyi pereskedés után végre kiderült, 2022-2025 között mennyi pénzt kért vissza az állam önkormányzatoktól és szervezetektől, ha azok egy éven belül nem számoltak el a kapott uniós támogatási előleg meghatározott részével. Az Államkincstár azután küldte meg az adatokat, hogy a Kúria előtt pert nyertünk ellene az ügyben. Az Államkincstártól kapott táblázat szerint 578 milliárd forintot kértek vissza a támogatottaktól, akik 280 milliárdot vissza is fizettek, a többi pénz felhasználásáról pedig számlákat nyújtottak be. „Bük Város Önkormányzata a Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatallal konzorciumban benyújtott pályázatában közvilágítással ellátott kerékpárutat és járdát épített, amely a Bük – Bő úttól indul és a Termál körútig vezet mintegy 1300 m hosszban. A beruházás jellege turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárút” – írja honlapján a település önkormányzata. A mintegy 600 milliós, uniós finanszírozású projekt építését 2023-ban jelentették be, és előleget is kaptak rá az államkasszából. A kapott előleget aztán még ugyanabban az évben vissza is fizették egy 2021-ben hozott szabály alapján. Bük csak egy példa arra, miként vándorol az állam és az önkormányzatok között a fejlesztésekre szánt forrás. Nem is lenne lényeges, ha pontosan beszámolnának az érintettek arról, hogy mi készült el, és mi nem. Vagy éppen mi lett a 2022-2023- ban kiutalt előlegekkel. Merthogy ezekből a fejlesztésre szánt pénzekből nagyon sok és nagyon gyorsan visszakerült az államhoz, majd ott is ragadt, mivel a beharangozott projektből nem lett semmi. Egészen 2024-ig kell visszamennünk a sztori kezdetéhez: akkor írtunk Hadházy Ákos posztja kapcsán arról, hogy az állam visszakéri a településektől az addig fel nem használt uniós előlegeket. Azóta próbáljuk megtudni, hogy pontosan milyen összegekről van szó. Közérdekű adatigénylésünket a Magyar Államkincstár (MÁK) nem válaszolta meg, ezért pert indítottunk ellene, amit első- és másodfokon, majd idén márciusban a Kúria előtt is megnyertünk. A Fidesz bukása után pedig végre meg is kaptuk az adatokat a MÁK-tól, hosszas magyarázattal. A Kúrián is nyertünk az Államkincstár ellen a falvaktól visszakért uniós előlegek ügyében 578 milliárdot kértek vissza Az Államkincstár – ahogy korábbi cikkeinkben megírtunk – a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 255 szakasz (1) alapján kért vissza előlegeket az önkormányzatoktól. Ennek a rendeletnek az a lényege, hogy akkor kell a településnek a pénzt az államkincstárnak visszaküldenie, ha: 12 hónapon belül nem nyújt be megfelelő időközi kifizetési kérelmet, vagy az előleg nem éri el a benyújtott időközi kifizetési kérelem támogatástartalmának legalább 60 százalékát. A Magyar Államkincstár a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) megbízásából járt el, amikor visszakérte az önkormányzatoktól a támogatási előlegeket. Az NFK pedig korábban azt írta az Átlátszónak, hogy a pénzvisszakérés „pusztán a jogszabályban rögzített eljárásrend végrehajtását jelenti”. Miután a Kúrián is megnyertük az adatokért indított pert, a MÁK haladékot kért az adatok kiadására, amiket aztán a Fidesz bukása után meg is küldtek. Az Államkincstártól kapott táblázat szerint 2022-2025 között 2754 szervezetet, önkormányzatot szólítottak fel az előlegek visszafizetésére, és összesen 578,112 milliárd forintról volt szó. A MÁK azt írta a táblázathoz, hogy „a csatolt táblázat kizárólag a jelen levélben foglalt kiegészítő tájékoztatással együtt értelmezhető, a táblázat e nélkül történő továbbítása megtévesztő és helytelen következtetések levonására ad alapot. A mellékelt dokumentum tartalmazza azon településeket és szervezeteket, amelyeknek TOP Plusz projekt keretében a jogszabály alapján az elszámolatlan támogatási előleghez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettsége állt fenn a tájékoztató levél kiküldésekor, ezek szumma összege kerekítve 578 Mrd Ft volt. A táblázatban szereplő összegek egy korábbi, adott időpontban kimutatott összegek, melyek az előleg visszafizetésével vagy az előleg terhére benyújtott számla beküldésével megváltozott. A Korm. rendelet 255. §-a alapján, amennyiben a folyósítástól számított 12 hónapon belül a kedvezményezett a támogatási előleg meghatározott részével nem számol el, úgy a fel nem használt előleget vissza kell fizetni. Fentiekre tekintettel azon projektgazdák kaptak tájékoztató levelet, amelyek esetében a Kincstári projektszámlára kiutalt és egy évet meghaladóan fel nem használt előleg tekintetében visszafizetési kötelezettség keletkezett. A tájékoztatás szerint a projektgazdák az előleg visszafizetésére vagy a rendelkezésre álló számlák benyújtására voltak kötelesek. Ezek alapján a települések és szervezetek által 2022. január 1-től 2025. december 31. napjáig összesen 280 Mrd Ft előleg visszafizetésére került sor. A visszafizetésekkel párhuzamosan a kedvezményezettek megkezdték az előlegek elszámolását is, amelynek keretében 2022.01.01-től 2025. december 31-ig 335 Mrd Ft értékben került számla benyújtásra. A visszafizetést és/vagy a számlák benyújtását követően a projektgazdák likviditási terv alapján jogosultak voltak – illetve jogosultak – az adott naptári évben várható költségeik finanszírozására újabb előleg igénylésére, ezáltal biztosítva a projektek folyamatos pénzügyi likviditását.” Ez röviden azt jelenti, hogy az összeg a kiküldéskori állapotot mutatta, és nem feltétlenül jelentett végleges tartozást: a projektgazdák az előleget visszafizethették, vagy számlákkal elszámolhattak vele. A tájékoztatás szerint 2022 eleje és 2025 vége között 280 milliárd forintot fizettek vissza a támogatottak, további 335 milliárd forint értékben pedig számlákat nyújtottak be. A visszakérések így alakultak országosan. Újabb projektek indulhatnak el, ha… A kapott adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központnak (NFK) is megküldtük, és rákérdeztünk, mely években történtek a visszafizetések, mely pályázók folytatták később a beruházást. Az NFK-tól is részletes adatokat kaptunk, amik érthetőbbé teszik az Államkincstár számait. Az egykor Navracsis Tibor alá tartozó intézmény tájékoztatása szerint így alakult az évenkénti előlegvisszafizetés. Ez kevesebb, mint a visszakért előleg. Összesen 280 milliárd forintnyi visszafizetés történt, vagyis ennyi projekt nem indult el az elmúlt években. Az elszámolatlan előleg, ahogy az NFK nevezi, az elmúlt 3 évben 580 milliárd forintra nőtt, ebből „Tájékoztatást követően igényelt előleg” 131 milliárd forint. Az NFK azt írta az Átlátszónak, hogy „a kiegészítő kérdésre most válaszul csatolt excel második munkalapján található a 280 Mrd Ft előlegvisszafizetés éves bontásban települési szinten, az első munkalapján pedig a települések, akik a tájékoztató levelet követően új előleget igényeltek (összesen 131 Mrd Ft értékben). Tájékoztatom arról is, hogy ha egy projektgazda a tájékoztatást követően benyújtotta a rendelkezésre álló számláit és azzal elérte a jogszabályban meghatározott mértéket (10% vagy 60%) ez esetben a számla beküldését követően nem volt köteles a fennmaradó értékben az előleg visszafizetésére.” Így 410 milliárd forint az, amiből elvileg elindulhatna valamilyen beruházás. Az elvileg szót azért használjuk, mert mint látható, az, hogy a támogatott lehívja az előleget, nem jelent semmit. Parkoltathatja egy évig, visszafizeti, majd a következő évben újra kikéri, miközben nem történik semmi. Így lehet, hogy a 2022-2023-es projektekre kifizetett, visszakért előlegeket most újra kiutalják, de a kormányrendelet alapján azt vissza is kell majd fizetni, ha nem költik el. Vagyis abban igaza volt az NFK-nak, hogy a pénz nem veszett el, így viszont érthetetlen, miért kellett az adatokért pereskednünk. Hiszen a magyarázat és a számok is megvoltak két évvel ezelőtt. Vélhetően a visszafizetések arra mutatnak rá, hogy a pályázók úgy kapnak előleget és jelentenek be felújításokat, hogy azok nincsenek előkészítve, így a bejelentések inkább politikai kommunikációt szolgálnak, mint valós terveket. Segesvári Csaba Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó-montázs Source