● news.bsdnet.hu

Mi lesz veled nélkülünk, LibreOffice? Mármint aTDF-ből kirúgott(és még kirúgandó) magyar fejlesztők, köztük a magyar honosítás korábbi karbantartói, Tímár András és Kelemen Gábor nélkül? A választ még nem tudjuk, csak azt, hogy mi volt velünk: a LibreOffice fantasztikus interoperabilitási, nyelvi és egyéb képességekre tett szert az elmúlt 16 évben. A méltatlanul kizárt alapítványi önkénteseknek ajánlom a következő fejlesztéseket, amelyekkel sikerült a Microsoft Word új, meglehetősen rejtélyes tipográfiai képességeit feltárni, és 12 év után a Writerben is megvalósítani, az FSF.hu és az NLnet támogatásával. A LibreOffice.hucikkealapján összefoglalva, kiemelve a két legfontosabb interoperabilitási problémát és megoldásukat: A Word 2013 és későbbi változatai a sorkizárásra, azaz a dokumentumok leggyakoribb szövegtördelésére bevezetett egy új, alapértelmezett, de nem dokumentált algoritmust (l.Halloween dokumentumok), amely képes a szóközöket nemcsak megnövelni, hanem szűkíteni is, és amellyel a legtöbb bekezdés szedése megváltozik: ezzel a LibreOffice elvesztette a DOCX interoperabilitást, a bekezdések és oldalak ugyanolyan módon való megjelenítését, kb. ugyanazt a problémát okozva ezzel, mint amilyen a Linuxon és más szabad operációs rendszereken a Microsoft Office alapértelmezett betűkészletei, a Times New Romannak, Arialnak és a Courier hiánya volt valaha (mely a Red Hat szabad metrikusan ekvivalens betűkészleteinek köszönhetően került megoldásra). Az interoperabilitási javítás két lépésben zajlott. Elkészült a szóközöket akár 25%-kal szűkíteni képes megoldás, majd köszönhetően az azóta szintén kirúgott collaborás TDF-es aktivista, Justin Luth kitartó lelkesedésének, kiderült, hogy még egy ennél is jobb megoldásnak is léteznie kell. Egy olyannak, amely a sok rövid szót tartalmazó soroknál is működik. A Writer most már helyesen nyitja meg az újabb DOCX dokumentumokat: amikor bár volna lehetőség a szóközök szűkítésére, inkább a szóközök növelését választja, mikor a megnövelt szóköz közelebb áll a normál szóközhöz, legalábbis egy a feketedoboz-teszteléssel visszafejtett arányossági tényező szerint. A Word 2013 és későbbi változataiban hiába van az elválasztás bekapcsolva, a hasábok és az oldalak utolsó sorában nincs elválasztás alapértelmezés szerint: a teljes elválasztott sor (sőt eleinte minden egymást követő elválasztott sor!), a Word 2016-tól pedig csak az elválasztott szó új hasábba vagy oldalra kerül. Ez a magyar nyelv hosszú szavai miatt gyakran zavaróan nagy szóközöket, azaz igen rosszul olvasható sorokat eredményez. Mivel az MS-DOCX, azaz a Word DOCX kiegészítései a mai napig támogatják a nem alapértelmezett oldaltördelési módokat is, a Writerbe mind a teljes sor, mind a szó szintű oldaltördelés bekerült. Sőt, sikerült a magyar nyelv számára még barátságosabbá tenni a magyar tipográfiai hagyományoktól sem idegen korlátozást: a teljes tiltás helyett megadható egy-egy elválasztási zóna a hasábok, oldalak, oldalpárok végére, hogy túl nagy szóközök, azaz nem esztétikus, nehezen olvasható sorok esetén a hosszabb szavak mégis elválasztásra kerüljenek. Nemcsak az oldalak utolsó sorában ódzkodik a Word a magyar nyelv támogatásától. A Word, és maga a DOCX szabvány nem képes más elválasztást beállítani a különböző szélességű hasábokban, mivel az elválasztás az eredetileg az angol nyelvre kifejlesztett dokumentumszerkesztőben még mindig dokumentumszintű, az elválasztást legfeljebb kikapcsolni lehet a bekezdések szintjén. Az online változatában, az Office 365-ben (hasonlóan a Google Dokumentumokhoz) pedig egyáltalán nincs automatikus elválasztás. Ez rettenetes hátrányt jelent a minőségi, jól vagy jobban olvasható magyar szövegek előállításában, de a magyar iskolások, a magyar köztisztviselők és közalkalmazottak számára nem nagyon volt választás. A Microsoft marketingbüdzséjével nehéz versenyezni, a kenőpénzeivel meg lehetetlen: A magyar Microsoft-botrányban, a hihetetlenül túlárazott magyar kormányzati megrendelésekkel elkövetett korrupciós bűncselekmények miatt a Microsoft 9 + 17 millió dollár büntetést kapott 2019-ben. Az Egyesült Államokban. Magyarország pedig a magyar adófizetői pénzekből 3,3 milliárd Ft büntetést fizetett az EU-nak. A magyar nyomozás jelenleg is folyik, ha a román Microsoft példáját követve, akkor majdnem a teljes elévülésig. (L.Hungary Subsidiary of Microsoft Corporation Agrees to Pay $8.7 Million in Criminal Penalties to Resolve Foreign Bribery Case,Tiborcz István testvére volt az elnöke annak a bírálóbizottságnak, amely a Microsoft-botrány NAV-os pályázatainál eljárt, HVG360, 2026-4-16). A hollandNLnet Alapítványkét nagyobb fejlesztést támogatott. Az említett LO/COOL Tipográfia projektet, l.HUNSPELL± – Elválasztás, olvashatóság, ODF és Word tipográfia a Writerben, és nagyszabású folytatását, aLO/COOL Book projektet. amely már most Adobe InDesign-szerű képességekkel, mikrotipográfiával, bekezdés szintű tördeléssel, javított többhasábos kiadványszerkesztéssel, alapértelmezett optikai betűméretekkel és egyéb betűképességekkel ruházta fel a Writert. A projekt indulását Gyuris Gellért és Kisantal Tibor tanácsai is segítették, többek között az új alapvonalrácsot, és az újra láthatóvá tett egyszerűsített moduláris rácsot eredményezve a Writerben Zolnai Tamás munkájával. Khaled Hosny szabad szoftver fejlesztő, betűtervező pedig a Writerben és PDF-kimenetében lehetővé tette azopsz(optikai betűméretezési),wdth(keskenyítést-szélesítési) éswght(kövérítési) variable OpenType betűtulajdonságok használatát. A mikrotipográfiával, azaz a szó- és betűközök, valamint a betűszélesség kis mértékű változtatásával, és bekezdés szintjén is optimalizált sortördeléssel a dokumentumszerkesztők legnagyobb hibáját sikerül kiküszöbölni a Writerben. Azt, hogy gyakorlatilag alkalmatlanná váltak az olvasható szövegek előállítására a modern vektorgrafikus betűkészletekkel: Az otthoni és munkahelyi nyomtatásnál használt A4-es oldalakon az egy hasáb túl hosszú (90–120 karakterből álló) sorokat eredményez a változó szélességű karakterekkel (szemben az írógéppel, amelynek egyenletes szélességű, nagyobb méretű betűihez az A4-es oldalméret még tökéletesen passzolt). Több hasáb esetén meg túl rövidek a sorok ahhoz, hogy a dokumentumszerkesztők mikrotipográfia nélkül és az egy sorra optimalizált szedésükkel megbirkózzanak vele, azaz elkerüljék a túl nagy szóközöket és függőleges csatornákat. (L. a következőPDF tesztoldalon.) A magyarFSF.hu Alapítványkifejezetten a magyar nyelvi és tipográfiai fejlesztéseket támogatta az elmúlt évben is. A HUP-on már ismertetett magyar helyesírási és elválasztási fejlesztések (Elválasztás (tagha-táron helyett) tag-határon a Writerben,Krasznahorkai a szabad szótárakban, Torvaldscal és Torvaldsdzal) folytatásai több izgalmas új eredménnyel szolgáltak: a taghatáron való elválasztás korlátozása a LibreOffice-ban most már a taghatár mindkét oldalán lehetségessé vált. Javításra került több bosszantó hiba, mint például az, hogy a magyar rövidítéseket egy darabig elfelejtette a LibreOffice az IBM ICU-integráció javítása során. Elkészült egy kísérleti, Hunspell-alapúteljes magyar szótagoló, elválasztó és összetettszó-felbontó program(amelyet Nagy Bence, a Huhyphn elválasztási mintagyűjtemény és a moly.hu alkotója már sikerrel tesztelt, némi javítás után). Ez az eszköz a Hunspell± (azaz Hunspell + Hyphen) tervezett folytatásában a Hyphen elválasztási programkönyvtár bővítését alapozhatja meg, és akár a teljes magyar web megújítását is, ahol jelenleg a webes szabványok miatt még a mobiltelefonok keskeny képernyőjén is ki van kapcsolva a magyar elválasztás, amely elfogadhatatlan mértékben csökkenti a magyar szövegek olvashatóságát, a magyar szövegértés hatékonyságát az angol és más nyelvekéhez képest. Végül, de nem utolsósorban, aTorvaldsszalszó is visszakerült a szótár legfrissebb változatába (és hamarosan a Writerbe is), köszönhetően a HUP-os visszajelzéseknek. A felsoroltakból, vagy a tavalyi budapesti Collabora Online és LibreOffice fejlesztői konferenciák összefoglalójából (LiboCon és COOL Days 2025 – a LibreOffice és Collabora Online fejlesztői Budapesten) látható, a magyar fejlesztők nélkül a LibreOffice kilátásai sokkal rosszabbak. Ami biztos, hogy Budea Áron, Kelemen Gábor, Nagy Tibor, Szűcs Attila, Tímár András, Vajna Miklós, Varga Balázs, Zolnai Tamás, és társaik, társaink nélkül a TDF nem a szabad szoftver, a szabad szoftveres tudás és kultúra művelőinek menedékhelye többé. Éppen ez adja a reményt, mert ez nem maradhat így örökké.