● news.bsdnet.hu

Az Országgyűlés keddi ülésének szünetében Toroczkai László arra a vitára is reagált, amely azután bontakozott ki , hogy frakciója hétfőn ülve maradt , miközben a többi képviselő néma felállással emlékezett a roma holokauszt áldozataira. A Mi Hazánk elnöke szerint nem a megemlékezés tartalmával, hanem a formájával volt a problémájuk. Minden áldozat emléke előtt fejet hajtunk, bárki előtt, akit a származása miatt üldöztek, meggyilkoltak, ez elfogadhatatlan, bármilyen népirtás elfogadhatatlan – fogalmazott. Toroczkai szerint egyrészt házszabálysértés történt, másrészt létezett egy korábbi megállapodás – állítása szerint Forsthoffer Ágnes vezetésével –, amely rögzítette, hogy felszólalás közben egyetlen képviselő sem szólíthatja fel az összes többit felállásra. Ennek illusztrálására az örmény népirtást hozta fel példaként: elmondása szerint az ülésteremben ülnek örmény származású képviselők, ugyanakkor egy ilyen rögtönzött felállás az Interparlamentáris Unió török–magyar baráti csoportjának tagjait kényes helyzetbe hozná. „Ez igenis diplomáciai bonyodalmakat okozhat” – mondta. A pártelnök felidézte, hogy az ő kezdeményezésére hívtak össze hétfőn rendkívüli házbizottsági ülést, ahol megállapodtak a jövőbeli megemlékezések formájáról. Ennek eredményeként kezdődött a keddi ülés közös főhajtással, amelyben – hangsúlyozta – a Mi Hazánk képviselői is részt vettek, ugyanúgy, mint a többi frakció. Toroczkai szerint a jövőben hasonló megemlékezés járna a mohácsi vész kerek évfordulójának, illetve az 1944–45-ben a származásuk miatt meggyilkolt délvidéki magyaroknak is. A Mi Hazánk elnöke szerint Magyar Péter azért nem válaszolt a napirend előtti felszólalására, hogy kikerülje a kérdését. „Miféle ócska képmutató színjáték az, hogy miközben politikai ügyet kreálnak a roma holokausztból, aközben nem zavarja őket az, hogy egy olyan köztársasági elnökjelöltet fognak ma egypárti módon bábként megválasztani, aki az 1956-os bűnöket relativizálta, a 2006-os politikai terror áldozatától pedig megtagadta a jóvátételt” – mondta. Arra a kérdésre, hogy Baka András lehet-e független államfő, Toroczkai egyértelműen nemmel válaszolt . „Baka András természetesen nem lesz független köztársasági elnök, a Tisza Párt bábja” – jelentette ki, hozzátéve, hogy korábban azzal sem értett egyet, amikor a Tisza Sulyok Tamást nevezte bábnak, de ha egyszer ezt a mércét felállították, akkor most az új államfőre még inkább igaz. Szerinte semmiféle társadalmi egyeztetés nem előzte meg a jelölést: „két nappal ezelőtt, zárt ajtók mögött, füstös szobákban” döntöttek a személyről, miközben Magyar Péter korábban éppen azt ígérte, hogy nem így fog eljárni. Toroczkai azt is szóvá tette, hogy a miniszterelnök a frakcióvezetőkkel sem egyeztetett, pedig ezt megígérte. A pártelnök a fékek és ellensúlyok kérdésében sem várt semmit az új államfőtől: Baka András nem fog ellentartani, és nem fogja garantálni a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ugyanakkor a folyamat legitimitását nem vitatta – éppen a Fideszre mutatva. Elmondása szerint azért állítottak saját jelöltet, mert nem tartják illegitimnek az eljárást: „A Fidesz volt az, amely először egypárti alkotmányozást csinált”, és 2011-től olyan folyamatot indított el, amely a társadalom számára elfogadottá tette, hogy egy párt a kétharmadával bármit megtehet. „Ha azt legitimnek fogadták el az emberek, akkor ezt is most sajnos legitimnek kell elfogadni” – fogalmazott. A Mi Hazánk jelöltje, Tóth Máté nem gyűjtötte össze a jelöléshez szükséges negyven ajánlást. Toroczkai szerint ez nem érte őket meglepetésként: „Mind a ketten tudtuk, hogy az ő jelölése szimbolikus”. A jelöltet Fidesz-közelinek nevező felvetést visszautasította, szerinte Tóth Máté inkább a Mi Hazánkhoz áll közel, 2024-ben majdnem európai parlamenti képviselőjelöltjük volt. Súlyos hibának nevezte viszont, hogy a Fidesz nem adta az aláírásait. Érvelése szerint, ha a jelölési folyamat elakad, akár október 23-ig sem lett volna köztársasági elnöke az országnak, és az 1956-os forradalom 70., illetve a 2006-os események 20. évfordulóján nem Baka András, hanem a házelnöki feladatokat ellátó Hallerné Nagy Anikó mondhatott volna beszédet. Hozzátette: „Forsthoffer Ágnest én el tudtam volna fogadni.” Következetlenséget is felrótt a kormánypártnak: a Tisza az alkotmánybírák esetében 70 éves korhatárt szabott, miközben saját államfőjelöltje 73 éves. Toroczkai a nyilatkozatban megismételte pártja régi javaslatát a közvetlen elnökválasztásról, sőt annál továbbment: szerinte a köztársasági elnök hatáskörét is alapjaiban kellene átalakítani, hogy ne pusztán protokolláris szerepe legyen. Arra a kérdésre, hogy ő maga indulna-e egy ilyen választáson, nemmel felelt: „Én frakcióvezető pártelnök vagyok. Én is alkalmatlan lennék.” Arra, hogy van-e értelme ellenzéki pártként részt venni a parlamenti munkában, azt válaszolta: mindenképpen. Nem kellemes mostanában a parlamentben bent ülni, minden egyes nap az embernek vagy a vérnyomását tolják föl, vagy próbálják méltóságában megalázni – mondta, hozzátéve, hogy a választóik elvárják tőlük, hogy ott legyenek. (Borítókép: Toroczkai László beszél az Országgyűlés ülésén 2026. augusztus 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)