● news.bsdnet.hu

Magyar Péter hangsúlyozta, olyan ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen a köztársasági elnök döntését, utoljára talán 1998-ban volt ilyen eset, az Agrobank-ügyben Göncz Árpád kegyelmet adott, amit Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem jegyzett ellen. Dávid Ibolya elmondta, hogy egyeztetett Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel. „Ez fontos részlet. A miniszteri ellenjegyzés politikai felelősségvállalás, a köztársasági elnöktől ezzel az aktussal a mindenkori kormány átvállalja a politikai felelősséget” – húzta alá a miniszterelnök. Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztését egy képernyőn mutatták be a sajtótájékoztatón. A dokumentumban az áll, hogy a főosztály nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Egy másik dokumentum is előkerült, amit Répássy Róbert akkori államtitkár írt alá. 49 terhelt és 51 kegyelmi ügy volt egy csoportban. A monogramok ki vannak satírozva a dokumentumból, ebben nem is szerepelt K. Endre. A dátum 2023. áprilisi 17., néhány nappal Ferenc pápa látogatása előtt. Párhuzamosan futott egy másik kegyelmi ügycsoport, a Hunnia-perben érintetteké. Magyar Péter szerint a kegyelmi ügyek folyamatai több hónapot vesznek igénybe, viszont K. Endrénél az első irat április 14-i, majd elkészült április 17-én a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja a kegyelmet. Április 18-án már Varga Judit aláírásával készült felterjesztés, amiből szintén kiderült, hogy három ügyben kegyelmet javasolt, viszont a további 46 személy 48 ügyében nem. A negyedik dokumentum április 27-én keletkezett, ami a köztársasági elnöki kegyelmet tartalmazza. Az államfői aláírás és a miniszeri ellenjegyzés ugyanaznap történt. Ilyen még soha nem történt. A szolgálati út úgy néz ki, hogy az elnöki határozatot visszaküldik az Igazságügyi Minisztériumba, és ott végigmegy a szolgálati úton az akta, több hétig, lehet több hónapig. Először a kegyelmi főosztályra, majd az illetékes államtitkárhoz kerül, aki elküldi a miniszteri kabinetbe – fogalmazott Magyar Péter. Magyar Péter rámutatott, hogy míg K. Endre kegyelmi kérelmét április 17-én bírálta el Novák Katalin korábbi köztársasági elnök, amit még Varga Judit egykori igazságügyi miniszter alá is írta – ami rendhagyó –, addig a többi kegyelemben részesített ügyében június 7-én született csak döntés. Magyar Péter szerint ez azt mutatja, hogy K. Endre ügyét kiemelték az ügycsoportból. Ezt később egy másik dokumentummal is alátámasztott: egy Tuzson Bence által aláírt dokumentumban azzal magyarázták, hogy az ügyet azért emelték ki külön, mert a pápalátogatás előtt szerettek volna kegyelemben részesíteni. K. Endrével egyidőben 22 személy kapott kegyelmet Ferenc pápa érkezése előtt, köztük a Hunnia ügy több tagja is. Azaz összesen tíz esetben született az igazságügyi miniszteri javaslattal ellentétes döntés. Ebből kiderül, hogy – Répássy Róbert elárulja akaratán kívül –, hogy a Hunnia ügyben az a hat terhelt elítélt, akik kegyelmet kaptak, azok a pápalátogatásra kapott kegyelmet – mondta Magyar, hangsúlyozva, hogy az Igazságügyi Minisztériumban elérhető dokumentumok szerint Varga Judit több esetben sem javasolta a kegyelem megadását, ám valami ok miatt az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin mégis így döntött. Magyar Péter hangsúlyozta, olyan ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen a köztársasági elnök döntését, utoljára talán 1998-ban volt ilyen eset, az Agrobank-ügyben Göncz Árpád kegyelmet adott, amit Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem jegyzett ellen. Dávid Ibolya elmondta, hogy egyeztetett Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel. „Ez fontos részlet. A miniszteri ellenjegyzés politikai felelősségvállalás, a köztársasági elnöktől ezzel az aktussal a mindenkori kormány átvállalja a politikai felelősséget” – húzta alá a miniszterelnök. Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztését egy képernyőn mutatták be a sajtótájékoztatón. A dokumentumban az áll, hogy a főosztály nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Egy másik dokumentum is előkerült, amit Répássy Róbert akkori államtitkár írt alá. 49 terhelt és 51 kegyelmi ügy volt egy csoportban. A monogramok ki vannak satírozva a dokumentumból, ebben nem is szerepelt K. Endre. A dátum 2023. áprilisi 17., néhány nappal Ferenc pápa látogatása előtt. Párhuzamosan futott egy másik kegyelmi ügycsoport, a Hunnia-perben érintetteké. Magyar Péter szerint a kegyelmi ügyek folyamatai több hónapot vesznek igénybe, viszont K. Endrénél az első irat április 14-i, majd elkészült április 17-én a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja a kegyelmet. Április 18-án már Varga Judit aláírásával készült felterjesztés, amiből szintén kiderült, hogy három ügyben kegyelmet javasolt, viszont a további 46 személy 48 ügyében nem. A negyedik dokumentum április 27-én keletkezett, ami a köztársasági elnöki kegyelmet tartalmazza. Az államfői aláírás és a miniszeri ellenjegyzés ugyanaznap történt. Ilyen még soha nem történt. A szolgálati út úgy néz ki, hogy az elnöki határozatot visszaküldik az Igazságügyi Minisztériumba, és ott végigmegy a szolgálati úton az akta, több hétig, lehet több hónapig. Először a kegyelmi főosztályra, majd az illetékes államtitkárhoz kerül, aki elküldi a miniszteri kabinetbe – fogalmazott Magyar Péter. Ebben a pillanatban élesedett a kormány oldalán az igazságtétel aloldal. Magyar Péter ezután elmondta, hogyan zajlik a kegyelmi eljárás. A kérelmek az igazságügyi minisztériumhoz érkeznek be, ahol először a kegyelmi főosztály kivizsgálja azokat, ott készítenek szakvéleményt, majd amit érdemesnek tartanak, az igazságügyminiszternek is bemutatnak. Ő ezután felterjesztést tesz a javasolt és nem javasolt kegyelmekről, amit aztán a köztársasági elnök elbírál – az esetek többségében a köztársasági elnök hasonlóan dönt, mint az igazságügyminiszter, de van, hogy ez eltér, mint például a bicskei esetben is. Miután a köztársasági elnök elbírálja a kegyelmi kérelmeket, amennyiben kegyelmi határozatot hoz, az igazságügyi miniszter szintén aláír. Magyar Péter miniszterelnök külön köszöntötte a sajtótájékoztatón a 444 újságíróját, Kaufmann Balázst, aki a cikkével kirobbantotta a botrányt, valamint a Vidéki prókátor néven elhíresült Fülöp Botond ügyvédet, aki kikérte a döntést a Kúriától. Minden azért történt, ahogy történt, mert az urak, az előző bukott kormány tagjai, beleértve a volt köztársasági elnököt, úgy gondolták, hogy ez a kegyelem nem fog nyilvánosságra kerülni, a részletei pedig soha nem. Hogy az mégsem így lett, az az említett két úrnak és a véletlenek összjátékának köszönhető – fogalmazott a kormányfő. Magyar azt ígérte, több dokumentumot hoznak nyilvánosságra. Ezután visszaemlékezett, hogy február 2-án írták a 444-cikket, majd február 10-én Novák Katalin lemondott, valamint Varga Judit volt igazságügyminiszter is visszavonult a közélettől. Mint Magyar mondta, eddig titokszabályokra hivatkozva a leköszönő kormány elutasította azt, hogy részleteket elmondják, pedig szerinte vannak fontos részletek. Magyar Éva kormányszóvivő azzal kezdte a sajtótájékoztatót, a kormány úgy döntött, ma a kormany.hu/igazsagtetel oldalon nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon aktáit, amelyek az Igazságügyi Minisztériumnál voltak. Magyar Péter jelezte, legkésőbb 9:30-kor be kell fejezniük a sajtótájékoztatót, mert bécsi átszállással indulnak Krakkóba. A miniszterelnök leszögezte, a mai alkalom nem a kegyelmi ügy vége. Görög Márta igazságügyi miniszter a tegnapi kormányülésen ismertette azokat a tényeket, adatokat, amiket ismertethetett. Az említett oldal a sajtótájékoztató közben válik élessé, viszont a dokumentumokban sok satírozás lesz, csak így hozhatták nyilvánosságra. Magyar Péter kifejtette, a kegyelmi ügyek nem nyilvánosak, de most kivételt tudnak tenni, mert maga az érintett, K. Endre könyvet írt a saját történetéből, és ott beszámolt az ügyről, amivel gyakorlatilag feloldotta a titoktartást. Magyar Péter a hétfőisajtótájékoztatón, amellett, hogy bejelentette, közzéteszik az ügy több dokumentumát, felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy a Sándor-palotában található dosszié is legyen nyilvános. A Vidéki Prókátor az elmúlt időszakban az Orbán-kormány kritikusa volt, valamint ő hívta fel a sajtó figyelmét a K. Endrének adott kegyelemre. Az ügyvéd, aki azótafelfedte kilétét, januárban elárulta, hogyan bukkant rá a K. Endrének adottelnöki kegyelemre, valamint miért tartja súlyos erkölcsi és jogállami válságtünetnek az ügyet. Magyar Péter miniszterelnök a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kedden nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy több dokumentumát. A K. Endrének adott államfői kegyelem vezetett Novák Katalin köztársasági elnöki pozícióról történt lemondásához, valamint Varga Judit közéleti visszavonulásához. A kegyelmi botrány után vállalt ellenzéki politikai szerepet Magyar Péter. A bicskei gyermekotthon pedofilügyérőlitt írtunk bővebben.