● news.bsdnet.hu

Csütörtökön tárgyalja az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP indítványát, amely az uniós források felszabadításához elfogadott reformtörvény megsemmisítését kéri. Egy esetleges elutasító vagy megsemmisítő döntés nemcsak jogi, hanem komoly pénzügyi következményekkel is járhat, mivel az RRF-források lehívásának augusztus végén lejár a határideje. Augusztus 13-án, alig több mint két héttel a helyreállítási alap végső határideje előtt az Alkotmánybíróság teljes ülése elé kerül a Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését szolgáló reformcsomag egyik legfontosabb jogszabálya – derül ki a bírói testület által kiadott, csütörtöki napirendi pontokból.  Az ügy különösen sürgős, hiszen a helyreállítási alaphoz kapcsolódó reformokat és beruházásokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, a fennmaradó kifizetési kérelmeket pedig szeptember végéig lehet beadni Brüsszelnek. Ez az a beadvány, amelyet a Fidesz és a KDNP képviselői nyújtottak be az uniós pénzekhez való hozzáférést megalapozó egyik kulcsjogszabály ellen. A tét jelentős: a korábban befagyasztott, összesen 16,4 milliárd eurós uniós csomag megnyitásáról született politikai megállapodás, amelyből hozzávetőleg tízmilliárd euró tartozik a helyreállítási alaphoz. A megtámadott törvény a magyar vállalások egyik fontos jogi eleme, mivel a korrupcióellenes, jogállamisági és átláthatósági feltételek teljesítését szolgáló intézkedéseket tartalmazza. A Fidesz–KDNP elsődlegesen a törvény egészének, ráadásul visszamenőleges hatályú megsemmisítését kéri. Érvelésük szerint a jogalkotás folyamata sértette az alkotmányos követelményeket, mert több független intézmény nem kapott valós lehetőséget arra, hogy véleményezze a tervezetet. Példaként az Országos Bírói Tanács esetét hozzák fel: állításuk szerint a testület június 9-én este kapta meg a javaslatot, a kormány pedig néhány perccel később már be is nyújtotta azt az Országgyűlésnek. A kifogások az ügyészséget, az Állami Számvevőszéket és a jegybankot is érinthetik. Az indítvány külön támadja a vagyonnyilatkozati szabályok szigorítását, valamint az Integritás Hatóság kibővített jogköreit. Az ellenzéki képviselők nem vitatják az ellenőrzések és a korrupció elleni intézkedések szükségességét, de aggályosnak tartják, hogy a hatóság vizsgálatai egyes közjogi tisztségviselőknél akár a megbízatás megszűnését előidéző eljárásokat is elindíthatnak. Szerintük ez a bírák, ügyészek és más különleges alkotmányos védelem alatt álló tisztségviselők esetében sértheti a garanciális szabályokat. Politikailag kiemelt kérdés a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jövője is. A reformcsomag az Orbán-kormányok idején létrehozott alapítványi rendszer felszámolását kezdené meg: a felsőoktatási intézményt nem fenntartó alapítványoknak augusztus végéig, az egyetemeket működtetőknek 2027 augusztusáig kellene megszűnniük. A Fidesz–KDNP szerint az alapítói jogok államhoz telepítése több esetben megfelelő jogorvoslat és azonnali kártalanítás nélkül történne. Az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem törölné el automatikusan az uniós támogatási csomagot. Részleges megsemmisítés esetén a kormány gyors jogszabály-módosítással még korrigálhatná a hibákat. Ha azonban a testület a teljes törvényt megsemmisítené, alig két hét maradna egy új szabályozás előkészítésére, egyeztetésére és elfogadására. Ez elsősorban az RRF-források sorsát teheti bizonytalanná, amelyeknél az augusztus 31-i határidő nem tolható tovább.