● news.bsdnet.hu

Bár a testület honlapja szerint augusztus 28-áig ítélkezési szünetet tart, most 19-ére, csütörtökre mégis összehívták . A saját sorsát is jelentős részben meghatározó törvények alkotmányosságáról kellene dönteni ellenzéki képviselők utólagos normakontroll-kérelme alapján. Alaptörvény-sértőnek tartják, hogy A beadványok itt , itt , itt és itt olvashatók. Maga a Fidesz-többség zárta ki valaha, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az Alaptörvény-módosítások tartalmát, tehát összhangját a többi szövegrésszel, hanem kizárólag eljárási hibát bírálhat el. Ezért most a beadványok úgy fogalmaznak, hogy „az alaptörvényi eljárási követelmények megsértése” miatt tesznek panaszt. Sulyok Tamás köztársasági elnök menesztésével kapcsolatban például azt írják, hogy az közjogilag azért érvénytelen, mert Alaptörvény-módosítás címén valójában egyedi közhatalmi döntést hoztak, hiszen az nem szünteti meg a köztársasági elnöki tisztséget, nem hoz létre helyette eltérő jogállású államfői szervet, és mert még a Tiszának a néptől származó legitimációja sem menti fel az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott hatásköri rend alól. Sőt, a nemrég még ellenségként kezelt Európai Unió Bíróságához fordulást is javasolják, és szellemes megoldásként Petrétei Józsefnek, a szocialista-szabaddemokrata Gyurcsány-kormányok egykori (2004–2007) igazságügyi miniszterének tudományos műveire hivatkoznak. Nagy kérdés azonban, hogy meg lehet-e majd tartani ezt az ülést 13-án, júniusban ugyanis, amikor Sulyok Tamás a várható parlamenti döntést megelőlegezve a 2024-ig általa vezetett testülettel szerette volna kimondatni, hogy a Tisza őt többsége ellenére nem mozdíthatja el, akkor azt az ülést nem lehetett megtartani, mert az akkor még tizenötből hét alkotmánybíró „személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be”, ezzel határozatképtelenné téve az ülést. https://hvg.hu/itthon/20260619_sulyok-tamas-beadvany-alkotmanybirosag-ules-alkotmanybiro-kizaras Így pedig az végleg lekerült az akkori napirendről , hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint „Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.” Márpedig az Alaptörvény-módosítással szeptember 1-től nyugdíjba küldött Polt Péter elnök, valamint Haszonitsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró nagyon is érintett. Továbbá, bár sajnálkozva búcsúztatták Hende Csabát, ő már most is a „volt alkotmánybírók” között szerepel a honlapon , vagyis az Ab mintha eldöntötte volna, hogy eltávolítása a testületből jogszerű volt, mert elveszítette választójogosultságát, ami az alkotmánybírói tisztség feltétele. A jelek szerint akkor is jogszerűnek tekintették, ha sokan – köztük még az augusztus 19-én hivatalba lépő új államfő, Baka András is – vitatják ezt az új szabályt. Vagyis előfordulhat, hogy az Alkotmánybíróság csütörtökön ismét határozatképtelen lesz. Nyitókép: HVG / Túry Gergely