← Vissza

news.bsdnet.hu

Ki Görög Márta, a jogász szakma koronázatlan királynője?

Magyar Hang 2026-05-08T17:04
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke péntek délelőttjelentette be,hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja lesz az igazságügyi miniszter, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett. A leendő tárcavezetőt a leendő miniszterelnök a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be Facebook-oldalán. Szerinte Görög Márta az elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz. Görög Mártát 2019-ben augusztusában választották dékánnak, ezzel ő lett az első női vezető az intézményben, ráadásul a legfiatalabb is. A Délmagyarország egy hónappal a kinevezése után írt róla portrét, amelyből kiderült, hogy Kiskunfélegyházán nőtt fel, oda járt gimnáziumba, sokáig orvos akart lenni, de meggondolta magát. Akkor úgy fogalmazott, hogy már az első napokon magával ragadta a jog szépsége, belső logikája. A Szegedi Tudományegyetem jogi karán 1998-ban szerezte meg a diplomáját. 2007-ben tudományos fokozatot szerzett, 2014-ben habilitált. Görög Márta jelenleg a nyilvános információk alapján a Magyar Jogász Egylet Elnökségének és a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. A Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik. ADélmagyarország2019-es portréjából kiderül, 1998-ban ajánlott fel neki az akkori dékán egy doktorandusz állást. Mint elmondta, azóta az egyetem számos területén megfordult. 2005 óta vezeti az SZTE Alma Matert, majd az Akadémia kiváló ösztöndíjasai között Bolyai Klubot hozott létre; az ország magánjogászainak az egyesületét is vezette. 2016 óta a kar Civilisztikai Tudományok Intézetének vezetője volt, emellett az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tudományos titkára. A napilapnak akkor úgy fogalmazott: „Egy olyan 21. századi jogi kart szeretnék kialakítani, amely a digitalizációra, a technológia gyors változására, a demográfiai változásokra, mint nemzetközi trendekre reagálva építkezik a kar kiválóságára. A fejlesztési koncepció érinti mind a kutatást, mind pedig az oktatást. Olyan komplex, tudományterületeken átívelő kérdésekkel is foglalkozunk, mint például a mesterséges intelligencia, a tudástranszfer, s az egyes kutatási területeken elért eredményeinket kívánjuk az oktatás keretében hallgatóinkkal megosztani”.
Eredeti cikk megtekintése →