● news.bsdnet.hu

Nem szokványos beiktatási beszédet mondott Baka András. A Tisza által jelölt köztársasági elnök nyíltan elítélte az Orbán-rezsim hatalomgyakorlását, noha a bírálata nem csak az elmúlt tizenhat évet, de az elmúlt két évtizedet is érintette. Ez tényleg nem szokványos, ha figyelembe vesszük, hogy az előző államfők a beiktatási beszédeikben ennyire nyíltan nem foglaltak állást politikai-társadalmi kérdésekben. Márpedig Baka András az április 12-i választásokra utalva világossá tette, hogy szerinte „valami rendkívüli történt Magyarországon”. Ezzel egyértelművé tette, hogy nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás történt, még ha ezt a szót nem is mondta ki. „Váratlan”, „zavarbaejtő”, „megtisztelő” – ezeket a jelzőket a jelölésével, a felkéréssel kapcsolatban mondta, de ennél mélyebben nem ment bele az elmúlt időszak sokat vitatott castingba, ami a köztársasági elnök kiválasztása körül zajlott. De Baka András elődjére, Sulyok Tamásra sem pazarolt egy szót sem, igaz, a rendszerváltás után megválasztott egyik államfő nevét sem hozta fel. Pedig Sulyok kikényszerített lemondatása vezetett el odáig, hogy Baka beiktatási beszédére a Fidesz képviselői el sem mentek, az új államfőt pedig illegitimnek tartják. Ráadásul sokan párhuzamot látnak Sulyok elmozdítása és aközött, ahogy a Fidesz-kormány elbánt az akkor még a Legfelsőbb Bíróság vezetését ellátó Bakával, ezért számítottak arra, hogy az új államfő kitér erra a kérdésre. Akár csak annyiban, hogy elmondja, szerinte miért más a két eset. Ez azonban nem történt meg. A fideszes hatalom gyakorlóit és az általuk kiépített rendszert Baka élesen támadta, felróva nekik elsősorban a gyűlöletkeltő, uszító kampányokat és azt, hogy a másképp gondolkodókra ellenségként tekintettek. Ennél is lényegesebb, hogy a beszédében Baka kiemelte az elszámoltatás, a felelősségre vonás fontosságát. Ugyan nem ezeket a szavakat használta, de amikor arról beszélt, hogy „határozott választ kell adni” arra a jelenségre, hogy a közagyon magánkezekbe került, kétségkívül az elszámoltatásra utalt. Hangsúlyozva azt is, hogy ez a bíróságok dolga lesz. A köztársasági elnökök beiktatási beszédeikben rendszeresen visszatérő elem a társadalmi megosztottság és azt, hogy egységre, összefogásra lenne szükség. Áder János az utolsó beiktatási beszédében is kitért a közbeszéd színvonalának drámai romlására. Áder akkor azt mondta, hogy a „politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb felelősség” a közbeszéd színvonalában, ezzel nyíltan a Fideszt bírálva, Baka András messzebbre ment. Ő már mély társadalmi megosztottságról beszélt, egyértelműen a Fideszt okolva ennek előidézésééért. „Azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem csupán téved, hanem ellenség” – fogalmazott Baka, aki szerint ezt a jövőben nem szabad megismételni. Baka beszédének második fele így már egyfajta figyelmeztetésként is értelmezhető az új kormány és a bosszúszomjas nép számára. Akárcsak az a rész, amelyben az új államfő hangsúlyozta, hogy az igazságtételnek és az önmérsékletnek együtt kell járnia. Erre utalt akkor is, amikor arról beszélt, hogy szerinte az új Magyarországot nem szabad bosszúra építeni és a nem kormánypárti szavazóknak is van helyük az új országban. Azt, hogy a kormányváltás után kialakuló új rendszernek is lehetnek veszélyei, Baka beszédéből is kitűnt. Az új államfő a beszédében tett utalásokat arra, hogy nem szabad olyan rendszert kiépíteni, mint ami az előző volt, amikor „egy párt foglyul ejtett egy államot”, a hatalmi ágak pedig nem különültek el. Ezzel Baka azt is jelezte, hogy nem kíván az új kormány bábja lenni, a törvények aláírása szerinte nem lehet pusztán formalitás. Ellentétben például Schmitt Pállal, aki a beiktatási beszédében azt hangoztatta, hogy az új alkotmányozási folyamatban részt kíván venni, Baka csak az új alkotmányos rend fontosságáról beszélt, jelezve: nem tekinti feladatának, hogy az új alkotmány tartalmát meghatározza. Azt viszont értésre adta, hogy az új alkotmánynak meg kell teremtenie a hatalom korlátait és azt nem lehet az éppen aktuális többségre szabni, hanem valódi társadalmi-politikai egyeztetés útján lehet csak megalkotni. Baka ezzel már az új hatalomnak akart üzenni, előrevetítve azt is, hogy nem feltétlenül lesz konfliktusmentes ez a folyamat. Az államfői beszédeknek kihagyhatatlan része, hogy a megválasztott elnök a határon túli magyarokhoz is szól. Ezt Baka is megtette, jelezve, hogy számíthatnak rá az országhatáron kívül élő magyarok is. Ami a beszédből kimaradt, és jelzésértékű: bár Bakát a magát jobboldalinak meghatározó Tisza-kormány jelölte, nem beszélt a kereszténységről, a család, a nemzet fontosságáról, mellőzte a jobboldalra jellemző patetikus megfogalmazásokat. Ez annyiban nagy ugrás, hogy Sulyok Tamás még a Nemzeti Hitvallásra is hivatkozott. Sulyok Tamást sok bírálat érte amiatt, mert súlytalan volt és fontos ügyekben nem szólalt meg köztársasági elnökként. Beiktatási beszéde alapján Baka egy ettől eltérő államfői szerepben pozicionálta magát. Egyrészt jelezte, hogy ő nem csak a Sándor-palotában képzeli el a mindennapi munkáját és bizonyos kérdéseket és ügyeket a nyilvánosság elé akar vinni, ezzel tematizálva a közvéleményt. Nyilván nem tudni, hogy ezt milyen ügyekben és hogyan tervezi, de ha így tesz, akkor azzal jóval komolyabb politikai szerepet tölt majd be, mint a bábként elkönyvelt elődjei. Az persze csak a jövőben dől el, hogy Bakának ezek a megnyilvánulásai mennyire lesznek majd szinkronban Magyar Péter és a Tisza törekvéseivel. Baka a külpolitikában is aktív akar lenni, ez is kiderült a beszédéből. Bár a külpolitikai aktivitása elmondása szerint azt a célt szolgálja, hogy Magyarország visszaépítse a szövetségeseivel (elsősorban az európai uniós tagállamokkal) a bizalmat, ez viszont szinkronban van Orbán Anita külügyminiszter célkitűzéseivel, így ebben Baka a kormányzat segítségére lehet. „Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van” – így zárta beszédét Baka, aki az államot amolyan ideológiamentes szolgáltatónak láttatja, aki minden ember javát akarja: a fiatalét, hogy az ne akarjon külföldre menni, az idősét, hogy az ne érezze mellőzze magát. Ez a szolgáltató állam is egy más szerepfelfogást tükröz, mint amit Baka elődei tulajdonítottak az államnak. Sólyom László a 2005-ös beiktatási beszédében mindössze azt hangsúlyozta, hogy az állam nem ő, míg a NER ideje alatt regnáló köztársasági elnökök az állam és a polgárok valamiféle együttműködését mondogatták. „A jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlok” – mondta a beiktatási beszédében Sulyok, de szinte szóról szóra ezt mondta a később a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin is: „A jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlok”. Bár ez az „együttműködési ajánlat” értelmezhető az akkor hatalmon lévő kormánypártnak címzett üzenetként is, Baka András egy szóval sem említette az együttműködést sem a polgárok, sem a hatalom irányába, mert a felfogása szerint egészen mást jelent az államfői szerepvállalás. Ha egyetlen mondatban kellene összegezni azt, hogy miről szólt a beszéde, akkor azt lehet mondani: Baka egy teljesen új Magyarországot képzel el, és szinte mindennel szakítana, ami a régire egy picit is emlékezteti őt.