● news.bsdnet.hu

A hétfői keltezésű, kedden a Filmhu által közölt levelet több mint kétszázan írták alá, köztük Cserhalmi György, Deák Kristóf, Reisz Gábor, Pálfi György, Schwechtje Mihály és Csuja László – írja az MTI az közlemény alapján. Az aláírók szerint a kuratóriumi tagok kijelölésekor tekintettel kellene lenni az egyetem sajátos helyzetére, arra, hogy a modellváltás után megszakadt az autonóm egyetemi közösség folytonossága. Álláspontjuk szerint a 2020. augusztus 31-i alapítványi átalakítás – amely ellen az akkori hallgatók, oktatók és a szakmai nyilvánosság széles köre tiltakozott – olyan jogi-politikai és legitimációs törést okozott, amely máig meghatározza az intézmény működését és megítélését. Emlékeztetnek arra, hogy az akkori kormány nem nevezte ki az utolsó, autonóm szenátus által megválasztott rektort, Upor Lászlót, majd az oktatói kar jelentős részének távozása után az új fenntartói rendszerben kinevezett oktatói és vezetői kör vált meghatározóvá. Mint írják, a politikai döntéssel létrehozott struktúrában kijelölt kuratóriumi tagok teljesen átalakították az egyetem vezetését, és az általuk kiválasztott vezetők ma is az SZFE élén állnak. A szenátus jelentős részét szerintük olyanok alkotják, akik vezetői pozíciójukból adódóan automatikusan tagjai a testületnek. „A fennmaradó szenátusi pozíciók megválasztásának módja és az alkalmazott szabályok álláspontunk szerint nem biztosítják az egyetemi autonómia és a közösségi legitimáció megfelelő garanciáit. A fenti okok miatt nemcsak a kuratórium, hanem az egyetem szenátusa is súlyos legitimitási problémákat vet fel” – fogalmaznak. A levél szerint az átalakítás óta az egyetem elvesztette az Ódry Színpadot, szakmai megbecsültségét, társadalmi elismertségét, közösségi jellegét és szabad szellemiségét, „elvesztette lelkét”. A vezetés és a diákok közötti konfliktusokra utalva megjegyzik, hogy a Doktori Iskola doktoranduszainak jelenleg nincs szavazati joguk a szenátusban, a Hallgatói Önkormányzat pedig lemondásra szólította fel a vezetőséget. Az aláírók azt is elfogadhatatlannak nevezik, hogy a szerintük szakmailag vállalhatatlan döntésekért felelős vezetők, valamint „pedagógiai gyakorlattal nem rendelkező politikai funkcionáriusok” a jövőben osztályfőnöki vagy más vezetői pozíciót tölthessenek be az egyetemen. Meggyőződésünk, hogy csak egy szakmailag hiteles, független és széles körű bizalmat élvező kuratórium képes megteremteni az egyetemi autonómia helyreállításának feltételeit, és elindítani azt a megújulási folyamatot, amely helyreállíthatja az SZFE szakmai hitelességét, közösségi egységét és társadalmi megbecsültségét – írják, hozzátéve, hogy olyan testületre van szükség, amely sem a jelenlegi egyetemi vezetéstől, sem a NER kultúrpolitikáját meghatározó szereplőktől nem függ. Mivel a pályázati kiírás szerint a szenátusnak véleménynyilvánítási és rangsorolási joga van a pályázatok ügyében, a levél írói arra kérik a tárca vezetőit, hogy ezeket a javaslatokat hagyják figyelmen kívül. Mint jelzik, korábban a Freeszfe és az egyetem megújításáért aggódó tanárok is írtak már a minisztériumnak, egyeztetést kezdeményezve, de választ eddig nem kaptak. Az egyetem még hétfőn, a nyílt levél nyilvánosságra kerülése előtt adott ki közleményt, amelyben határozottan visszautasítja a szenátus legitimitását és a 2026. augusztus 6-i döntések érvényességét megkérdőjelező állításokat. Álláspontjuk szerint ezeknek semmiféle intézményi vagy jogi alapjuk nincs. Mint írják, a szenátus az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által meghatározott eljárásrend szerint, titkos szavazással rangsorolta a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi tagságára beérkezett pályázatokat, és megválasztotta a felügyelőbizottságba delegált tagot is; a szavazásokon a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) jelen lévő delegáltjai is részt vettek, a döntéseket pedig továbbították a minisztériumnak. A közlemény szerint az egyetem az eljárás előtt egyeztetett az államtitkársággal arról, felvethet-e legitimációs kérdést a jelenlegi szenátus részvétele a folyamatban. A legutóbbi rektori fórumon azt az iránymutatást kapták, hogy ilyen probléma nem merülhet fel, így a testület szabályosan, a saját hatáskörében és a minisztériumi menetrendhez igazodva járt el. Cáfolják azt is, hogy a Doktorandusz Önkormányzat delegáltjának hiánya a vezetés és a doktoranduszok konfliktusából fakadna. „A DÖK korábbi szenátusi delegáltjának megbízatása nyár elején – a doktorandusz hallgatók egy csoportjának kezdeményezésére – megszűnt. Az új delegált megválasztása a doktorandusz hallgatói közösség hatásköre, ezt a munkát az egyetem vezetése nem végezheti el helyettük” – közölték, hozzátéve, hogy a DÖK képviselője jelenleg tanácskozási joggal vesz részt az üléseken. Az SZFE vezetőségének álláspontja szerint a nyílt levél kizárólag aláíróinak egyéni véleményét tükrözi. Annak szerzői és aláírói semmiféle felhatalmazással nem rendelkeznek arra nézve, hogy az SZFE Szenátusa, oktatói, hallgatói vagy teljes egyetemi közössége nevében nyilatkozzanak. Álláspontjuk nincs hatással a szenátus jogállására, és nem teszi vitathatóvá szabályosan meghozott döntéseinek érvényességét – áll a közleményben. Az egyetem jelzi, hogy tiszteletben tartja a kritika jogát, „de nem fogadhatja el bizonyítatlan állítások tényként történő közlését, az intézmény testületeinek félrevezető és alaptalan kritikáját vagy azt, hogy egy szűk érdekkör saját álláspontját az egyetemi közösség egészének véleményeként jelenítse meg”. Hozzáteszik: ha a levél kapcsán konkrét, ellenőrizhető információ merül fel szabálysértésről, azt a belső eljárásrend szerint kivizsgálják. Zárásként azt közölték, hogy folytatják az új szenátus megválasztásának előkészítését, és továbbra is a rendezett intézményi átalakulásra, a szakmai munkára, valamint a tárgyszerű, konstruktív párbeszédre összpontosítanak. Az egyetem vezetése és a hallgatók, illetve az oktatói kar egy része közötti feszültség már a tavasszal is nyilvánosságra került. Az SZFE április 29-én összegyetemi hallgatói fórumot hívott össze, amelyre mintegy 200 diák gyűlt össze az Uránia Filmszínházban. A rendezvényt Sepsi Enikő rektor nyitotta volna meg, ám a beszéde előtt két oktató, Csuja László és Stőhr Lóránt lépett váratlanul a mikrofonhoz, és lemondásra szólította fel az egyetem vezetését, valamint a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának tagjait, köztük Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnököt és Lajos Tamás kuratóriumi tagot. Indoklásuk szerint az intézmény nem az uniós szabályoknak megfelelően működik, autonómiájától pedig az Orbán-kormány fosztotta meg. A fellépést a nézőtéren üdvrivalgás fogadta. Utánuk két hallgató beszélt a mindennapi működési nehézségekről. Az egyetem másnap kiadott közleményében „méltatlan magánperformance”-nak nevezte a két oktató fellépését, és rendhagyónak minősítette a fórum kezdetét. Jelezték, hogy a színpadon ülő vezetők higgadtan fogadták a véleménynyilvánítás szokatlan formáját, a hallgatók pedig ezt követően több pontban összefoglalt kérdéseiket is átadták, amelyek nagy részére helyben választ kaptak. A Hallgatói Önkormányzat először szintén elhatárolódott az akciótól, később ők is lemondásra szólították fel a vezetőséget . A fórum egyik fő témája az alapítványi egyetemek működését érintő várható átalakítás volt: Sepsi Enikő – aki 2023 szeptembere óta vezeti az intézményt – arról beszélt, hogy a KEKVA-modell jövőjéről a Magyar Rektori Konferencia keretében folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak, és az egyetem minden olyan változásban partner, amely érdemben segíti a felsőoktatás működését. (Borítókép: Lannert Judit 2026. május 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)