● news.bsdnet.hu

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága által elfogadott,„Hogyan biztosítható az uniós állattenyésztési ágazat fenntartható jövője az élelmezésbiztonság, a gazdálkodók alkalmazkodóképessége és az állatbetegségek tükrében” című anyagának legfőbb elemeit mutatja be. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy állattenyésztés nélkül Európa élelmezésbiztonsága veszélybe kerülne. A legfontosabb témák közé tartozik az állattenyésztés szerepe az élelmezésbiztonságban, a gazdák jövedelmezősége és túlélése, az állatbetegségek kezelése, a környezeti és szabályozási nyomás, valamint az európai mezőgazdaságot érintő strukturális válság. Vizsgáljuk meg közelebbről is az érintett problémákat! Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az állattenyésztés korántsem tekinthető marginális szektornak.Az európai mezőgazdasági termelés összértékének mintegy 40%-át adja és mintegy 4 millió munkahelyet biztosít, főként a vidéki térségekben.Az Európai Unió emellett a világ egyik vezető hústermelője és a legnagyobb tejtermelője. Mindez azt jelenti, hogy az állattenyésztésről szóló vita nem csupán arról szól, hogy mit eszünk, hanem egész régiók gazdasági egyensúlyáról, a földhasználatról és az élelmiszerellátási láncok stabilitásáról is. Ezért nem meglepő, hogy az Európai Parlament egy nagyon egyértelmű alapvetésből indul ki: állattenyésztés nélkül Európa élelmezésbiztonsága veszélybe kerülne. A fogyasztók magasabb állatjóléti normákat, alacsonyabb környezeti hatást és nagyobb átláthatóságot követelnek. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése azonban gyakran olyan többletköltségekkel jár, amelyeket a piac nem kompenzál megfelelően. A dokumentum egyrészt egyértelműen elismeri, hogyaz állattenyésztés hozzájárul a kibocsátásokhoz, ezért fejlődnie és javulnia kell, másrészt kiemeli azt a pozitív szerepet is, amelyet az ágazat megfelelő irányítás mellett betölthet. Az üzenet összességében világos: az állattenyésztés nem csak környezeti probléma, hanem a megoldás része is lehet, feltéve, hogy fenntarthatóan és felelősen működtetik. A dokumentum továbbá óva int a túlságosan leegyszerűsítő megközelítésektől. Az állatállományok létszámának általános csökkentése ugyanis akár az ellenkező hatást is kiválthatja, ideértve a vidék elnéptelenedését, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erdő- és bozóttüzek veszélyének növekedését. Más szóval, az állattenyésztést nem megszüntetni kell, hanem fejleszteni! Az összeállított anyag különösen időszerű a jelenleg megalkotás alatt álló EU-s Állattenyésztési Stratégia fényében, amelynek közzététele júliusban várható – Fotó: Unsplash A dokumentum egy másik kulcsfontosságú eleme az állati eredetű élelmiszerek táplálkozásban betöltött szerepére vonatkozik. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy az olyan termékek, minta hús, a tej és a tojás továbbra is jelentős tápértékkel bírnak: kiváló minőségű fehérjét, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat biztosítanak, amelyeket gyakran nehezebb megfelelő mennyiségben bevinni kizárólag növényi forrásokból.Ezek különösen fontosak bizonyos életszakaszokban, például gyermekkorban, várandósság alatt és időskorban, amikor a tápanyagigények érzékenyebbek. Ugyanakkor a dokumentum szigorú, tényeken és bizonyítékokon alapuló megközelítést szorgalmaz. Bírálja a szilárd, tudományosan megalapozott adatokkal alá nem támasztott, túlságosan leegyszerűsítő narratívák terjedését, különösen akkor, amikor az alternatív termékeket az állati eredetű élelmiszerek tökéletes helyettesítőiként mutatják be. Ez nem azt jelenti, hogy el kell utasítani a különböző étrendi mintákat és ajánlásokat, hanem inkább azt, hogy az élelmiszeripari szakpolitikáknak megbízható tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk és kerülniük kell az ideológiai elfogultságot. Egy különösen érdekes fejezet az új élelmiszeripari technológiákkal, például a tenyésztett (laboratóriumban előállított) „hússal”foglalkozik. A dokumentum nem utasítja el ezeket egyértelműen, de óvatosságra int.Még mindig számos bizonytalansági tényező áll fenn: nincs elegendő bizonyíték a tényleges fenntarthatóságukra vonatkozóan, az ipari szintű kapacitás bővítés lehetőségei nem egyértelműek és a fogyasztói elfogadottságuk is kétséges. Röviden: jelenleg nem tekintik azokat azonnali megoldásnak vagy a hagyományos állattenyésztés, állati termék-előállítás életképes alternatívájának. Egy nagyon konkrét, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott kérdés az állatbetegségek problémája. Az olyan járványok, mint azafrikai sertéspestisvagy amadárinfluenza, rendkívül rövid idő alatt pusztító hatással járhatnak: teljes ellátási láncok omlanak össze, gazdaságok mennek tönkre, a kereskedelem leáll és gyakran olyan drasztikus intézkedések válnak szükségessé, mint például atömeges állomány kiirtás. Éppen ezért a dokumentum szemléletváltást szorgalmaz. Az elképzelés az, hogy a vészhelyzetekre reagáló irányítástól egy megelőzőbb és strukturáltabb stratégia felé mozduljunk el: a gazdaságok biológiai biztonságának megerősítése, nagyobb beruházás az oltóanyagokba, fejlett monitoring rendszerek kifejlesztése és az EU-országok közötti koordináció javítása. A cél világos: be kell avatkozni, mielőtt a válságok eszkalálódnának, ezáltal csökkentve az olyan drasztikus intézkedések szükségességét, amelyek hatalmas gazdasági költségekkel, valamint jelentős társadalmi és etikai következményekkel járnak. Ebben a kontextusban a dokumentumaz antibiotikumok használatának csökkentésével is foglalkozik, igen ambiciózus célt megjelölve: 2030-ra felére csökkentsék az antibiotikumok felhasználását.A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogyennek a folyamatnak kiegyensúlyozottnak kell lennie: csökkentés, igen, de az állatok egészségének és jólétének veszélyeztetése nélkül. Ismét ki kell hangsúlyozni, hogy a lényeg nem az egyszerűsítés, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek ötvözik a fenntarthatóságot, az egészségügyi biztonságot és biztosítják a termelés folytonosságát. A dokumentum egy másik kulcsfontosságú eleme azállattenyésztési ágazat gazdasági fenntarthatóságával foglalkozik, kezdve egy gyakran figyelmen kívül hagyott ténnyel, az ágazat erős közösségi támogatásoktól való függőségével. A Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is az a fő pillér, amely sok európai gazda jövedelmét biztosítja. Ezen támogatások nélkül – különösen a marginális és hátrányos helyzetű térségekben – sok gazdaság nem tudna fennmaradni. Ezért az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a finanszírozás folytonosságát és stabilitását, kiegészítve hatékonyabb kockázatkezelési eszközökkel, például biztosítási rendszerekkel és kártérítési alapokkal. A cél az, hogy az ágazat kevésbé legyen kiszolgáltatott a betegségek, a klimatikus vagy a piaci tényezők változásából fakadó válságoknak. Ne feledjük azonban, hogy a KAP nem pusztán támogatás, hanem az európai élelmezésbiztonság alapja is. Éppen ezért a dokumentum határozottan kiáll a viszonosság elve mellett: ha Európa magasszintű normákat tart fenn, akkor az importtermékeknek is egyenértékű szabályoknak kell megfelelniük. Ez szigorúbb határellenőrzéseket és az európai termelés védelmét szolgáló intézkedéseket követel, hogy elkerülhetőek legyenek a piaci torzulások. Az innováció központi szerepet játszik ebben az átmenetben.Fontos kiemelni, hogy a dokumentum nem radikális forradalmat szorgalmaz, hanem olyan gyakorlati, hatékonyan alkalmazható innovációt, amely a rendszer felborítása nélkül javítja a szektor hatékonyságát, fenntarthatóságát. A kulcsfontosságú területek közé tartozik azállatgenetika fejlesztése, a digitális technológiák alkalmazása, valamint a precíziós állattenyésztés fejlesztése. Ezek az eszközök növelhetik a hatékonyságot, javíthatják az állategészségügyi monitorozást, csökkenthetik a veszteségeket és mérsékelhetik a pazarlást. Ugyanakkora a dokumentum egyértelműen kijelöli a határokat is: elutasítja azokat a „drasztikus változásokat”, amelyek a termelés csökkenését kényszerítenék ki, illetőleg amelyek veszélyeztetnék azélelmezésbiztonságotés a gazdasági fenntarthatóságot. Egy másik fontos téma afogyasztói átláthatóság, különösen a címkézés és a termékelnevezések tekintetében. Az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy védeni kell az állati eredetű élelmiszerek megnevezéseit, hogy azokat ne használhassák félrevezető módon alternatív, helyettesítő termékek esetében. A cél egyértelmű: az összetéveszthetőség elkerülése és az egyértelmű kommunikáció biztosítása, hogy a fogyasztók valóban megalapozott döntéseket hozhassanak a vásárlásaik során. Az üzenet határozott és bizonyos szempontból ellentmond a közgondolkodásnak:az állattenyésztés nem a megszűnésre van ítélve, hanem az átalakulásra.Nem ideológiai törekvések vagy gyors megoldások révén, hanem egy fokozatos úton, amely tudományos bizonyítékokon, gazdasági fenntarthatóságon és a helyi viszonyok tiszteletben tartásán alapul. A dokumentum egy reális, árnyalt stratégiát vázol fel, amelyaz ágazat progresszív fejlődésén alapul. A központi gondolat a már meglévő rendszer javítása: a hatékonyság növelése, a környezeti hatások csökkentése, a gazdák gazdasági stabilitásának biztosítása, valamint az innováció és a hagyományok ötvözése. Az európai állattenyésztés jövője a gyakran egymással ütköző, egymással ellentétes igények közötti kényes egyensúlyon múlik: elegendő élelmiszer előállítása, a kibocsátások csökkentése, a szektorban dolgozók jövedelmének biztosítása, valamint a fogyasztók egyre magasabb elvárásainak kielégítése. A dokumentum ugyanakkor egyértelműen megerősíti, hogyaz állati eredetű termékek előállítása továbbra is az élelmiszerrendszer létfontosságú, nélkülözhetetlen része: magas minőségű fehérjét, valamint olyan vitaminokat és tápanyagokat biztosítanak, amelyek nem mindig állnak rendelkezésre más forrásokból könnyen hozzáférhető, biológiailag jól hasznosuló formában.Ez még relevánsabb annak fényében, hogy a globális élelmiszer‑kereslet várhatóan 2050‑ig növekedni fog. A következő évek valódi kihívása tehát nem a termelés és a környezet, illetve a hagyomány és az innováció közötti választás lesz, hanem annak megtalálása, hogyan lehet ezeket az elemeket ötvözni. A„Hogyan biztosítható az uniós állattenyésztési ágazat fenntartható jövője az élelmezésbiztonság, a gazdálkodók alkalmazkodóképessége és az állatbetegségek tükrében”című anyagot2026. április 30-án szavazásra bocsátották. Az Európai Parlament azt 426 igen, 119 nem szavazattal és 40 tartózkodással elfogadta. Összességében ez pozitív eredményt jelent, hiszen az anyag az állattenyésztési ágazat számos kulcskérdésével foglalkozik és elismeri a szektor alapvető szerepét az EU mezőgazdasági ágazatában. Az összeállított anyag különösen időszerű a jelenleg megalkotás alatt álló EU-s Állattenyésztési Stratégia fényében, amelynek közzététele júliusban várható. Források:NAK/https://meatthefacts.euIndexkép: unsplash.com