● news.bsdnet.hu

Egyre több családra helyez terhet a szomszédunkban dúló fegyveres konfliktus. Az Ukrajnában zajló háborúba a tervek szerint hamarosan már az egyetemistákat is bevonhatják, miközben egyre durvábbak a fogságba ejtettekkel szembeni eljárások. Ukrajna fiataljainak és családjainak egyaránt komoly terhet jelent a háború. Miközben Ukrajnában a mozgósítás szigorításán gondolkodnak,a családok számára nagy kihívás, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a fogságba esett vagy eltűnt családtagjaikról. A helyzet sajnálatos módon akkor sem egyszerűbb, amikor a fogvatartottak hazatérnek. A több mint öt éve zajló háborúnak egyre csak bővül a frontvonala. Kedden, az ukránok által javasolt tűzszünet hivatalos beállta előtt mindössze néhány órávalHarkivbantámadást indítottak az oroszok.Legalább 27 ember halt meg, 20-an pedig megsérültek. Néhány nappal ezelőtt az orosz tass.ru pedig arról írt, hogy Ukrajnábantovább szigorítjáka mozgósítást. Az orosz biztonsági szervek úgy tudják, a területi toborzóközpontok felkeresik azokat a vállalkozásokat, ahol tartalékosok dolgoznak, az ukrán védelmi minisztérium pedig felülvizsgálja az egyetemisták halasztási jogát, hogy több embert lehessen bevonni a katonai szolgálatba. Arról is beszámoltak, hogy a mozgósítási bizottságok ellenőrzik majd a nagykövetségek és konzulátusok közelében tartózkodóukrán férfiakdokumentumait is a tervek szerint, valamint az edzőtermekben is razziákat tartanak. Egyes hírportálok értekeznek a foglyul ejtett civilek állapotáról is.Mint kiderült, a családtól elválasztott foglyok helyzete mind a családok, mind az elfogott személyek esetében kritikus. A családok számára a stressz más, de legalább olyan súlyos; egy szerettünk elvesztése, általában információ nélkül. Tudják, hogy a szerettük szenved valahol, de nem tudják hol, milyen állapotban, vagy hogy egyáltalán életben van-e. Ez a bizonytalanság nagyon terhes. Az emberek utána néznek, interjúkat hallgatnak fogságba ejtettekkel, próbálják összerakni, mi történhet ilyenkor. Ez viszont sokszor súlyosbítja a félelmüket, mivel a legrosszabbakat vetítik rá a saját helyzetükre. Amikor pedig valaki hazatér, a helyzet nem oldódik meg csak úgy. A hazatért nagyon megváltozik, pszichológiai és néha fizikai értelemben. Ugyanakkor a családot is mélyen érinti a stressz és a trauma. Ezzel az integrálás nehéz lehet – nyilatkozta a The Good Men Project lapnakKosztyiantin Davidenkohumanitárius segítő. A férfi régóta dokumentálja a fogságban elkövetett visszaéléseket, közvetíti a foglyul ejtettek nyilatkozatait, kapcsolatban tartja őket a családjukkal. Nem ritka, hogy rosszul azonosítanak hazatérteket, vagy későn igazolják valaki halálát.Más helyzetekben előfordul az úgynevezett túlélői bűntudat, amikor is az egyik családtagot elviszik, a másikat nem. Különösen nagynyomástjelent ez olyan szülőknek, akiknek a gyerekeit vitték el, miközben ők maguk "megúszták". Az elkövetők általában megalapozottnak érzik a fogságba ejtettekkel szembeni bánásmódjukat.Az ukránokat olyan ellenségeknek látják, akiket "helyre kell tenni" vagy "fel kell szabadítani", emiatt többször eldurvult a fogvatartók viselkedése.