● news.bsdnet.hu

A paksi erőmű üzemben tartása érdekében kifejtett magyar erőfeszítések mellett beszámol a romániai erőmű kényszerű leállításáról, és kiemeli, hogy a folyók vízhozamára alapozott reaktorhűtés technológiája már régóta napirendi téma Európában – írja a Reuters. A nyári hónapokban ismételten előfordulnak áramtermelési kiesések, különösen Franciaországban, amely a többi országnál nagyobb arányban függ az atomerőművektől. Új ablakban 2026. augusztus 14. Reggeli gyors - részlet 26.08.14. Kárpáti János lapszemléje 05:36 00:00 Az utóbbi napokban Magyarországgal kapcsolatban a nemzetközi média figyelmének a középpontjába logikus módon az elhúzódó hőség miatti rekordalacsony Duna-vízállás és az atomerőművek válságos helyzete került. A Reuters áttekintése a paksi erőmű üzemben tartása érdekében kifejtett magyar erőfeszítések mellett beszámol a romániai erőmű kényszerű leállításáról, és kiemeli, hogy a folyók vízhozamára alapozott reaktorhűtés technológiája már régóta napirendi téma Európában. A nyári hónapokban ismételten előfordulnak áramtermelési kiesések, különösen Franciaországban, amely a többi országnál nagyobb arányban függ az atomerőművektől. A hírügynökség megjegyzi: a szakemberek körében vita folyik arról, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között mi jelentheti a helyes megoldást, és vannak, akik szerint a hűtőtornyok aligha gazdaságosak. „Adják el Ukrajnának az amerikai Patriot rakéták 10 százalékát, és mi el fogjuk pusztítani az összes orosz ballisztikus rakétát” – ezt emeli ki a beszámoló címében a CNN Volodimir Zelenszkij kijelentései közül abból az interjúból, amelyet az amerikai tévécsatorna Kijevben készített az ukrán elnökkel. Zelenszkij szerint országának csak a sürgősen szükséges számú elfogó rakéta egytizedét biztosítja az Egyesült Államok, ő maga pedig rengeteg telefonhívással tölti az idejét, és homályos alkukat kénytelen kötni a szövetségesekkel, hogy több ilyen eszközhöz jussanak. Az elnök utalt arra: a jog határait nem lépi át, de bizonyos dolgokról nem beszélhet nyilvánosan, hogy mi mindent igyekszik rakétára cserélni. Az elmúlt hetekben gyorsan emelkedett az orosz ballisztikus támadások száma, és ezek Kijevre is lesújtottak: Moszkva kihasználja azt, hogy Ukrajna alig rendelkezik Patriot elfogó rakétákkal. „Idén két és félszer kevesebb elfogó eszközünk van, mint tavaly, Oroszországnak pedig havonta kétszer annyi ballisztikus rakétája, mint korábban” – állította az ukrán elnök. Az ENSZ adatai szerint az idei július volt a legpusztítóbb hónap az ukrajnai polgári lakosságra nézve 2022 áprilisa óta. Zelenszkij úgy számol, hogy ha az Egyesült Államok eladja Ukrajnának a rendelkezésére álló Patriotok 5 százalékát, akkor akkor azzal átvészelik a telet. Ha 10 százalékot ad el, akkor azzal Ukrajna megsemmisíti az összes orosz ballisztikus rakétát. Most azonban Ukrajnának csak az amerikai készletek egy százaléka áll rendelkezésére. A CNN megjegyzi, hogy jelenleg globális hiány mutatkozik rakétákból, mégpedig az amerikai-iráni háborúnak betudhatóan: az Egyesült Államok és öbölmenti szövetségesei jelentős készleteket emésztenek fel arra, hogy megbirkózzanak az iráni rakétákkal és az alacsony költségű dróntámadásokkal. Eközben az ukrán városok egyes éjszakákon védtelenek Moszkva rakétatámadásaival szemben. Zelenszkij úgy látja, még mindig vannak kételyek azzal kapcsolatban, miként váltható valóra Donald Trump egyértelmű elköteleződése amellett, hogy Ukrajna saját maga állíthasson elő Patriot elfogó rakétákat. Az amerikai elnök az ankarai NATO-csúcstalálkozón kijelentette, hogy engedélyezni fogja Ukrajnának az elfogó rendszerek gyártását licensz alapján, de napokkal később bizonytalannak mutatkozott az elképzelést illetően. A Patriot rakéták gyártói küldtek ugyan megbízottakat Kijevbe, hogy megbeszéljék a kérdést, de ennek eredményei egyelőre nem körvonalazódtak. Az ukrán vezető megerősítette a CNN-nek, hogy nemrégiben telefonbeszélgetést folytatott JD Vance amerikai alelnökkel, de azt nem volt hajlandó kifejteni, helytálló-e a Financial Times értesülése, miszerint Vance azt kérte, hogy Ukrajna hagyjon fel egy fekete-tengeri orosz olajkikötő elleni támadásokkal, mert azzal amerikai vállalatoknak okoz kárt, és a globális energiaárak magasba szökésének a veszélyét idézi elő. Zelenszkij azt hangoztatta az interjúban, hogy hálás Trump elnök munkatársainak, akik tovább kívánják folytatni a béke megteremését célzó erőfeszítéseiket, de szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök most nem akar véget vetni a háborúnak, és nem is nehezedik rá ennek érdekében elég nagy nyomás. Az ukrán elnök elvetette azt a gondolatot, hogy feladják a Donbasz még ukrán kézen levő területrészét. Kijev számára – mondta – továbbra is a biztonsági garanciák jelentik a kulcskérdést. Az interjúban Zelenszkij egyetértően szólt azokról a nyugati értékelésekről, amelyek szerint Putyin esetleg törekedhet majd arra, hogy kiterjessze a háborút a NATO ellen, és megtámadjon kisebb balti NATO-tagállamokat. Szerinte ezt az indokolhatja, hogy az orosz elnök nem képes saját társadalma előtt nagy győzelmet felmutatni Ukrajnával szemben. Egyszerűbb, ha talál egy kisebb országot, és számára mindegy, hogy az NATO-tag vagy nem. Gyors győzelmet akar, és száz százalékig biztosra akar menni, hogy győzni fog – vélekedett Vlagyimir Putyin szándékairól Volodimir Zelenszkij. A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)