Váratlan fordulat szerverügyben: visszakapta a gépeit a Fidesz, de mégsem használhatják őket
ATV
2026-08-15 06:07
Visszakapta a korábban lefoglalt szervereit a Fidesz, ám továbbra sem helyezhetik őket üzembe. A párt szerint az eljáró szerv ezzel a döntéssel nyíltan szembemegy a Legfőbb Ügyészség korábbi határozatával.
A Fidesz szervereit pénteken visszaszállították a szolgáltató telephelyére, ahol „megőrzésre” helyezték azokat, a párt azonban továbbra sem használhatja az informatikai rendszert. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-nek azt a tájékoztatást adta, hogy a szervereket a Legfőbb Ügyészség határozata alapján kapták vissza, az üzembe helyezésre azonban nincs lehetőség.
A Fidesz szerint törvénytelen lépésről van szó
Havasi Bertalan szerint az eljáró ügyészi szerv ezzel a lépéssel nyíltan szembemegy a Legfőbb Ügyészség minapi határozatával , amely törvénytelennek nevezte a szerverek lefoglalását. A határozat indoklása szerint „a szervergazda számára aránytalan hátránnyal jár a teljes adatpark lefoglalása, mivel nem folytathatja bűncselekményhez egyébként semmiben sem köthető tevékenységét”.
A kommunikációs igazgató kiemelte: a Fidesz követeli, hogy azonnal, minden korlátozás nélkül állítsák vissza szerverei működését. „Egyben megfontoljuk a szükséges büntetőjogi lépések megtételét a felháborító hatalmi visszaélés ügyében” – fogalmazott Havasi Bertalan.
Megosztott döntés született az ügyészségen
A Legfőbb Ügyészség szerdán közölte , hogy szakfőosztálya elutasította a Fidesznek – mint vagyoni érdekeltnek és a kényszerintézkedéssel érintettnek – a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kutatást elrendelő határozatai elleni panaszait. Ugyanakkor helyt adott a párt lefoglalást elrendelő főügyészségi határozatok elleni panaszainak, és a kényszerintézkedés megismétlésére hívta fel a nyomozást folytató főügyészséget.
Mi is az NKA és mi a botrány?
A Nemzeti Kulturális Alap az ötöslottó-bevételek 90 százalékából finanszírozott független alap, amely pályázati úton támogatja a magyar kulturális életet. Az alap rendes kollégiumai mellett ideiglenes kollégiumok is létrehozhatók, és pontosan ez vált a botrány forrásává.
Hankó Balázs 2024 decemberében hívta életre a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát, amelynek tagjai között ott volt a miniszter titkárságvezetője, kabinetfőnök-helyettese, valamint Ughy Attila, a Lechner Kft. tanácsadója. Ez a testület osztotta szét a tartalékból felhalmozott milliárdokat, összesen 17 milliárd forintot, 1100 nyertes pályázatban.
Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet az ügyre, majd Bús Balázs, az NKA alelnöke, és legutóbb Bán László is lemondott a bizottsági tagságáról, azt mondva: a testület megkerülésével kiosztott támogatások ellentmondanak az alap alapvető céljainak.
Röpködtek a milliós támogatások
Az adatok szerint a 17 milliárdos keretből gazdálkodó, úgynevezett 790-es kollégium bőkezűen mérte a támogatást olyan koncepciókra is, amelyek finoman szólva sem nevezhetők vaskos szakmai anyagnak.
Ennek égisze alatt olyan művészek kaptak – akár egymondatos pályázat útján – sokmilliós NKA-támogatást , mint Pataky Attila és fia, Rizner „DENIZ” Dénes rapper, vagy épp Tóth Gabi.
Az ügyben jelenleg hat személy van letartóztatásban. Köztük van Bús Balázs, az NKA korábbi alelnöke és Óbuda-Békásmegyer volt fideszes polgármestere is.