● news.bsdnet.hu

Az idei súlyos aszály pusztító következményeit 2027 tavaszán, a kihajtási időszak után fogják csak pontosabban látni, mely egyedek élték túl a stresszt, és melyek száradtak ki. Számos fa védekezési reakcióként most idő előtt lehullatja a leveleit, csökkenti párologtatását és átmeneti nyugalmi állapotba kerül. A végleges kárfelmérést ezért későbbre kell időzíteni, – írta Facebookján Karácsony Gergely. Az aszály miatt elveszett fák pótlására extra pótlási programon dolgoznak majd a szakemberek. A főpolgármester szerint a 2026-os történelmi aszály és a tartós hőhullám igazolta a Főváros 2020 óta követett zöldinfrastruktúra-politikáját. A válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy rendkívüli helyzetben nem lehet minden zöldfelületet azonos intenzitással fenntartani, világos ökológiai és közegészségügyi prioritási sorrendre van szükség – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy a vízgazdálkodás a talajnál kezdődik: a televényszigetek, a komposzt- és szervesanyag-visszapótlás, a mulcsozás, az avar helyben tartása, a funkcionális aljnövényzet, a vadvirágos gyepek és a ritkább, magasabb kaszálás ezért nem esztétikai engedmények, hanem a víz- és talajgazdálkodás eszközei. Emlékszünk még, amikor a politikai szűk látókörűség fűkaszával esett neki a vadvirágos rétnek, remélem, most már mindenki belátja, hogy zöldfelületet nem lehet bugyuta politikai szlogenekkel kezelni. A 2021-ben elfogadott Radó Dezső Terv 59 projektbe és mintegy 130–150 milliárd forintos indikatív fejlesztési programba rendezte a parkfejlesztési, természetvédelmi, vízmegtartási és fenntartási feladatokat. A nagyparkok stratégiai tervei, a tervpályázatok és az engedélyezési munkák azt a felismerést követik, hogy egy vízmegtartó vagy nagyparki beruházást nem lehet a hőhullám kezdetekor kitalálni: a tervezés, az engedélyezés, a közbeszerzés és a kivitelezés éveket igényel – írta Karácsony Gergely. A szivacsváros-koncepciónak is az a lényege, hogy a vizet megtartsuk és a növényzet számára hozzáférhetővé tegyük. A tudatos tervezés budapesti mintái már megjelentek Mint írta, a következő lépés az, hogy ezek ne egyedi innovációk, hanem minden fővárosi közterületi, út- és közlekedési beruházás kötelező tervezési alapelvei legyenek. A faállomány kezelésében szintén megkezdődött a szemlélet- és technológiaváltás. A 2020 óta követett hivatali gyakorlat nyomán a Főváros 2024-ben a FŐKERT bevonásával adta közre az egységes zöldfelület- és favédelmi eljárásrendre vonatkozó ajánlásokat. Évente legalább 1600 terv véleményezésének, egyeztetésének feladatát rója a kollégákra, de ez a munka 2500, közepesnél jobb állapotú fa megmentéséhez járult hozzá. A következő feladat az, hogy az ajánlások alkalmazása ne önkéntes legyen, és lehetőleg ne csak Budapesten. Mert akkor még sok ezer fa megmenthető lenne. Három évtizede félmilliárdos állami kompenzációt kap csak a főváros a zöldfelületek kötelező fenntartásához, miközben ennek körülbelül harmincszorosa a költségigény. A kormány–Budapest-megállapodás a város pénzügyi konszolidációjáról ezért is sürgető. Meg azért is, hogy közösen átnézzük, mit kell változtatni annak érdekében, hogy ne a vízelvezetés, hanem a vízmegtartás legyen a vezérelve a jogszabályoknak, és hogy a zöldfelületeknek ne lehessen kevesebb joguk a beruházásoknál, mint a betonburkolatoknak – zárta bejegyzését a főpolgármester . Megosztom