● news.bsdnet.hu

Vitézy Dávid a közösségi oldalán tette közzé bejegyzését , amelyben a kormány új lakáspolitikai irányát védte meg a bírálatokkal szemben. Érvelése szerint az elszabadult lakásárak egyik oka az elégtelen kínálat, miközben a környező országokban lényegesen több lakás épül, mint itthon. Az általa hivatkozott adat szerint tavaly egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ez nagyjából ötöde az osztrák vagy a lengyel lakásépítési teljesítménynek, de a miniszter szerint Csehországban és Romániában is két-háromszor annyi új lakás készül el, mint nálunk. A tárcavezető szerint ezek a mutatók egy olyan időszak után alakultak ki, amely beruházási szempontból bőven elegendő lett volna a helyzet rendezésére. Egy hosszú, beruházási szempontból már több mint értelmezhető 16 éves időszak végén olyan mutatókat örökölt a jelenlegi kormány, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy be kell avatkozni – fogalmazott. Vitézy Dávid szerint a most indított Wekerle Lakásépítési Program szükségességét éppen ezek a számok igazolják. A program névadója Wekerle Sándor kétszeres miniszterelnök, akinek a nevéhez a 20. század elejének egyik legnagyobb szabású munkáslakás-építési vállalkozása, a kispesti Wekerletelep kötődik. A miniszter érvelésének második pillére az, hogy a szűkös kínálat miatt a lakások drágulása tartósan lehagyta a keresetek emelkedését. Megfogalmazása szerint Magyarországon az elmúlt időszakban a reálbérek növekedését jelentősen meghaladó drágulás zajlott a lakáspiacon. A reálbér az inflációval korrigált kereset, vagyis azt mutatja meg, hogy a fizetésből mennyi árut és szolgáltatást lehet ténylegesen megvásárolni. Ha a lakásárak ennél gyorsabban nőnek, a vásárlók évről évre kevesebb négyzetmétert tudnak megengedni maguknak ugyanabból a jövedelemből. Vitézy Dávid ezt egy szemléletes mutatóval érzékeltette: tíz évvel ezelőtt átlagosan 5,9 évet kellett egy új lakásért dolgozni, ma viszont már hetet. A miniszter szerint ezért a kormánynak mindenképpen be kell avatkoznia, és ösztönöznie kell a bérlakásépítést. A lakáspiac állapotáról az elmúlt hónapokban több elemzés is megjelent. Az Index arról írt, hogy a korábbi évek rendkívüli drágulása után mérsékeltebb időszak jöhet , 2026-ban országosan 8–13 százalék közötti lakásár-emelkedéssel számolnak a szakértők. Ugyanakkor arról is beszámoltunk, hogy a lakhatási válság nem oldódott meg , és az elemzők szerint a lakáspolitika fókusza fokozatosan a keresletélénkítés felől a kínálati és szerkezeti megoldások felé mozdulhat el. A bejegyzés jelentős része politikai vitairat: Vitézy Dávid szerint tanulságos, hogy az előző kormányt védő ellenzéki képviselők milyen hevesen próbálják visszatartani a jelenlegi kormányt a lakáspolitika átalakításától. „Az egy dolog, hogy láthatóan azoknak a cégeknek az érdekeit képviselik, amelyek a beruházásaikat megkönnyítő kiemelő rendeletektől reméltek óriási extraprofitot” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy ezeket a rendeleteket most felülvizsgálják. A kiemelő rendelet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítás jogi eszköze: kormányrendelettel adott különleges státusz, amely gyorsított hatósági engedélyezést tesz lehetővé, és mentesítheti a beruházót a helyi építési előírások egy része alól. Vitézy Dávid a múlt héten már be is jelentette a rendszer átvilágításának első lépéseit. Az Index akkor közölte azt a listát is , amelyen szerepelnek azok a fejlesztések, amelyek kiemelt státuszát a kormány visszavonja – köztük a törökbálinti egykori téglagyár területén tervezett fejlesztés és a XIII. kerületi Láng-gyár beruházása. A miniszter szerint azonban a szerinte tökéletesnek és megvédendőnek tartott korábbi lakáspolitikai intézkedések eredménytelensége még ennél is árulkodóbb. A Wekerle Sándor Lakásépítési Program Vitézy Dávid leírása alapján nem egyszerűen támogatási konstrukció: a kormány adó- és építési szabályok módosításán keresztül is ösztönözné, hogy több, könnyebben elérhető és élhetőbb lakás épüljön. A finanszírozás gerincét az uniós helyreállítási alap adná. Ez az a forrás, amelyet az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindításra hozott létre, és amelyből a miniszter szerint új, megfizethető árú bérlakások és kollégiumok építhetők. A részletek egyelőre nincsenek készen: a miniszter közlése szerint az átfogó programokat idén év végéig kell összeállítani. Az egyeztetésekbe bevonják az önkormányzatokat, valamint az ingatlan- és építőipari szereplőket is. A célcsoportot Vitézy Dávid kijelölte: a fiatalok, a pályakezdők és a családok számára is hozzáférhető lakások épülnének, hogy ők is esélyt kapjanak az önálló otthonra. A program alapötlete egy lengyelországi példából származik. Az Index korábban megírta, hogy a miniszter egy varsói bérlakásfejlesztés tapasztalatai alapján jelentette be a hazai szabályozás teljes felülvizsgálatát: ott 205 korszerű bérlakás épült állami támogatással, önkormányzati beruházásban, jó közösségi közlekedési kapcsolatok mellett. (Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)