● news.bsdnet.hu

Már nagy erőkkel zajlik a munka Pakson, a kormány múlt hét szerdán egy fenékküszöb felépítését rendelte el , hogy biztosítsák az atomerőmű számára szükséges hűtővizet. A miniszterelnök tájékoztatása szerint csaknem 150 ezer köbméter követ használnak fel, és intézkedtek két 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztéséről is. – Az ország legjobb mérnökei, vízügyi és energetikai szakemberei segítik a kivitelezést. A honvédelmi miniszter 100 katonát rendelt ki az építkezés támogatására. 24 órás munkavégzést rendeltünk el Magyar Péter – fogalmazott Magyar Péter. A fenékküszöb lényege, hogy a felvízi oldalon visszatarthatja a vizet, így megemelheti a Duna vízszintjét a térségben. De mi is ez pontosan? A fenékküszöb egy, a folyó medrébe, keresztirányban épített alacsony műtárgy, amelyet úgy lehet elképzelni, mint a folyó aljába épített alacsony „lépcsőt”: amikor a víz eléri a küszöböt, annak visszatartó hatása miatt a fölötte lévő, úgynevezett felvízi oldalon magasabb vízszint alakul ki. A víz közben továbbra is átfolyik a műtárgyon, vagyis a fenékküszöb nem zárja el teljesen a folyót. Tehát a Duna alacsony vízállása esetén a műtárgy megemelné a Paksnál rendelkezésre álló vízszintet, ez pedig rövid távon segíthet biztosítani a paksi atomerőmű számára szükséges hűtővizet. Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió csütörtök reggeli adásában úgy vélekedett, a fenékküszöb ebben a helyzetben rendkívül jó megoldás, valójában tartós megoldást kínál. Szerinte a fenékküszöb a hidegvízcsatorna alatt megemeli a Duna vízszintjét, így a csatorna végén található vízkivételi műveknél helyreállhat a tervezési alap szerinti vízállás. Ez lehetővé tenné, hogy az atomerőmű hűtővíz-szivattyúi folyamatosan működjenek Ez tartós megoldás, és akár az erőmű üzemének a végéig ott maradhat, segítheti azt, hogy az erőmű folyamatosan hozzáférjen a szükséges mennyiségű hűtővízhez – magyarázta. Felmerül ugyanakkor a kérdés: mennyire tudná megemelni a vízszintet? Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatóság Intézetének vezetője az Infostart műsorában erről nyilatkozott, ahol kifejtette: ez az aktuális vízállástól és vízhozamtól függ, elsősorban kisvizes időszakban van jelentősége. A szakértő szerint a műtárgy kisvíznél 50 centiméterrel, akár egy méterrel is megemelheti a Duna vízszintjét, ami körülbelül mínusz 90 centiméteres vízállást eredményezhet, így biztosítható lehet az atomerőmű biztonságos vízellátása a hidegvíz-csatornán keresztül. Hozzátette, hogy árvíz idején a fenékküszöb hatása kisebb, ezért az árhullámok levonulását érdemben nem akadályozza, alacsony vízállásnál viszont a hajózás számára okozhat problémát. Bíró Tibor  – Aszódi Attila álláspontjával szemben – úgy véli, a mostani beruházás inkább ideiglenes, illetve pontszerű, rövid távú beavatkozásnak tekinthető, ugyanakkor remélhetőleg huzamosabb ideig képes lesz ellátni a feladatát. A szakértő szerint a fenékküszöb önmagában nem jelent hosszú távú megoldást, ahhoz a folyó medrébe és természetes viszonyaiba nagyobb léptékű beavatkozásra lenne szükség. Ugyanakkor kiemelte: európai, sőt nemzetközi szinten is komoly teljesítmény, „bravúrmunka”, hogy a műtárgyat ilyen rövid idő alatt tervezik meg és építik meg. A WWF ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a beavatkozásnak lehetnek kedvezőtlen következményei is. Az alvízi szakaszon tovább romolhat az alacsony vízállás, ezért a fenékküszöb feletti és alatti folyószakaszokat műszaki és ökológiai szempontból is folyamatosan vizsgálni kell. Arra is ügyelni kell, hogy a hordalék, a halak és más élőlények továbbra is mozoghassanak a folyóban, miközben a hajózás szempontjait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Gruber Tamás szerint a jelenlegi információkból még nem lehet megmondani, hogy a fenékküszöb a jövő szélsőségesen alacsony vízállásainál is elegendő megoldást jelent-e. A vízhiány hosszabb távú kezeléséhez az árhullámok vizének jobb megtartására, valamint az árterek, mellékágak és holtágak folyóval való újbóli összekapcsolására is szükség lehet. A WWF szerint emellett mielőbb foglalkozni kell a Duna medermélyülésének okaival is. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a beruházás elkészülte önmagában nem szünteti meg a vízhiányt. A következő hónapokban ezért továbbra is fontos marad a víz és az energia takarékos használata.