● news.bsdnet.hu

Több mint húszévnyi figyelmeztetés, tanúvallomás, névtelen bejelentés és szakmai aggály után tavaly májusbanletartóztattákJuhász Péter Pált, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját. A gyanú szerint élettársával több nehéz sorsú, a gyanúsítással érintett időszakban már nagykorú fiatal helyzetét – a tőlük való anyagi és érzelmi függését – kihasználva, prostitúciós tevékenység folytatására, és az abból származó bevétel átadására bírta rá. Juhász ezen személyeket papíron, névleg felvette az intézménybe, akik azonban ott ténylegesen nem dolgoztak. Az ügyben 2025 szeptemberébenhangzottak elelőször politikai szereplőkre, kormánytagokra vonatkozó kijelentések: Érdemes itt tisztázni, hogy a Juhász Péter szeptember 19-én közzétett videója valójában a Szőlő utcai ügytől független, „Ózd környéki” gyermekotthonhoz kapcsolódott, azonban a média és a közbeszéd ezt a két ügyet összemosta. Innen származik a „Zsolti bácsi” (valójában Zsolt bácsi) elnevezés is. Ezt erősítette meg Kovács Katalin szóvivő, főügyészségi ügyész, aki tavaly októberben az Index megkereséséreközölte: az eljárás során a nyomozó ügyészség igazságügyi informatikai szakértőt vont be a Juhász Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel eredetiségének és az információt közlő személyazonosságának vizsgálatára. Juhász az eljárás során együttműködött az ügyészséggel, megnevezte Látó Jánost, aki a hangfelvételen „Zsolt bácsiról” beszélt. A történethez tartozik, hogy az egyre erősödő pletykák és ellenzéki kérdések miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2025. szeptember 22-én a parlamentben reagált az ügyre. A KDNP elnöke kétpercesfelszólalásábanvérvádnak, a Bibliából ismert „Belzebub-vádnak” nevezte a történetet, határozottan állítva, hogy soha, semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt köze. Időközben a nyomozó ügyészség tanúként hallgatta ki a rendszeresen videókat megosztó, így nyilvános szereplőnek minősülő Látó Jánost. A tanú előbb Juhász Péter tanúvallomásának, majd önmagának is több ponton ellentmondó vallomást tett. Sem az általa hivatkozott „két srác”, sem az általuk említett sértettek nem nevezték meg, ki az állítólagos „Zsolt bácsi”. Arra sem tudott egyértelmű választ adni, honnan vette, ki mondta az állítólagos személyről, hogy az egy „nagyon magasrangú politikus”. Látó elmondta azt is, hogy nem tudja, ki volt az a „két srác”, aki annak idején odament hozzá. Olyan adatot nem tudott közölni, amely alapján az illetőket be lehetne azonosítani. Látó nem vállalta vallomásának poligráfos vizsgálatát sem. Az ügyészség ezek ellenére Ózdon és környékén széles körű tanúkutatást és adatgyűjtést végzett, de senki nem hallott a Látó János által említett történetről. De mi hangzott el valahol Ózdon? Nem tudjuk pontosan, hogy hol. Egy rendezvényen, de nem tudjuk pontosan, hogy milyen rendezvényen. Körülbelül tíz éve, de nem tudjuk pontosan, hogy mikor. Odament a beszélőhöz két fiatalember, nem tudjuk, hogy kicsodák, akik egy súlyos bűncselekmény elkövetéséről számoltak be, és nem tudjuk, hogy ez igaz-e. Hát, ez volt az egyetlen kiindulási pont a nyomozó ügyészségnek, ez volt az egyetlen alap, amin elindulhatott – osztotta meg a dilemmáit az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának október 7-iülésénNagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. A Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kapcsán emlegetett „Zsolti bácsi” ügyében a legfrissebb és legfontosabb fejlemény, hogy az ügy koronatanúja, Bangó Sándorhivatalos tanúvallomást tetta Központi Nyomozó Főügyészségen, és megnevezte a titokzatos személyt. Bangó egy TikTok-videóban megerősítette, hogy az ügyészségen jegyzőkönyvbe mondta „Zsolti bácsi” valódi nevét. Bejelentésében azt is jelezte, hogy a hatóság kérésére a férfi nevét egyelőre nem hozhatja nyilvánosságra, mert ezzel veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozást. Bangó interjúiban azt állította, hogy a javítóintézet korábbi igazgatója, Juhász Péter Pál bevitte őt egy sötét szobába, ahol egy magas rangú, befolyásos politikusnak kellett szexuális szolgáltatást nyújtania. Az elkövetőt a környezete „Zsolti bácsiként” emlegette. Április végén Bangó még úgy gondolta, hogy a hatalmas lelki teher és a félelem miatt nem tesz feljelentést. Végül meggondolta magát, és a hatóságokhoz fordult, miután újabb meghallgatását volt jogi képviselője indítványozta. Az ügyben továbbra is szűkszavú a hatóság, arra hivatkozva, hogy a nyomozás nem nyilvános része a büntetőeljárásnak, ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok és az elvégzett nyomozati cselekmények ismertetésére az eljárás jelenlegi szakaszában a nyomozás eredményességére tekintettel nincs mód. Az ügyészség csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a volt jogi képviselője indítványára valóban megtörtént tegnap a hivatkozott tanú folytatólagos – a nyomozó ügyészségen immár harmadik – kihallgatása, amely vallomás kiértékelése és ellenőrzése folyamatban van, annak tartalma nem publikus. Az ügyészség magatartása abszolút érthető. A Szőlő utcai javítóintézetet érintő nyomozást 2025. szeptember 26-a óta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen megalakult nyomozó csoportsoron kívüli eljárásbanvégzi. Az ügyészség felkérésére a nyomozásban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda is közreműködik. Az ügyben eddigtizenegy gyanúsítottvan. Azt tudni kell, hogy a nyomozás dinamikus folyamat, szemben a bírósági szakasszal. A bírósági szakaszban ugyanis a bíróság eljárását köti a vád: amiben az ügyészség vádat emel, a bíróság abban járhat el. A nyomozásra ez nem igaz. A nyomozati cselekmények eredményeként újabb adatok juthatnak a hatóság tudomására, amelyek szükségessé teszik a nyomozás kiterjesztését akár más bűncselekményekre, akár más elkövetési időszakokra is. Ami a koronatanú mostani vallomását illeti, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az ügy korábbi szakaszábanelmondta: az eljáró hatóságok tagjainak az a feladata, hogy az egyes állításokat megpróbálják a lehető legszélesebb körben ellenőrizni, és eldönteni, hogy azok igazak, vagy sem. Ha egy tanú állít valamit, akkor azt is ellenőrizni kell, ha egy terhelt állít valamit, akkor azt is ellenőrizni kell. Ezért nagyon fontosak a tárgyi bizonyítási eszközök – hangsúlyozta a legfőbb ügyész. Hozzátesszük: a magyar jogrendszerben nincs kötött bizonyítás, ami azt jelenti, hogy a hatóság vagy bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli. Ha csak egy tanú állítja az igazát, az a következő következményekkel járhat: Vagyis a megalapozott gyanúhoz akár egy tanú állítása is elég lehet, de egyúttal kockázatosabb a bizonyítás szempontjából, mint több, egymást alátámasztó tanúvallomás. (Borítókép: A Szőlő utcai javítóintézet 2025. szeptember 26-án. Fotó: Németh Kata / Index) Egy igaz történet, ami nem hagy nyugodni! Egy apa. Egy titok. Egy világ, ami összedől. A Pelicot-ügy valódi története: bátorság, túlélés és az igazság kimondása Kövesse az Indexet Facebookon is!