● news.bsdnet.hu

Megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát a kormány hétfőn benyújtott, igazságügyi tárgyú törvényjavaslata . A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott előterjesztés azt javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül a bírósági tárgyalások online nyilvánosságáról szóló 2025-ös igazságügyi minisztériumi rendeletet. Ez utóbbi „a digitális technológia rohamos fejlődésére” hivatkozva idén februártól teremtett lehetőséget arra, hogy a polgári és közigazgatási peres eljárásokban, valamint a büntetőeljárások folyamán kitűzött bírósági tárgyalásokon a hallgatóság online is részt vehessen regisztráció és azonosított bejelentkezés után. Az indoklás szerint az online nyilvánosság megteremtése eredetileg a társadalmi kontroll kiteljesedését, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatását célozta, de mindez aránytalan kockázattal jár az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére vonatkozóan. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az online nyilvánosság bevezetése alól nagyon sok bíróság eddig is felmentést kapott, mert egészen egyszerűen nincsenek meg hozzá a feltételek. Bírók a HVG-nek korábban az adminisztratív terhek és az eljárás akadályozása miatt bírálták a lépést, a személyiségi jogok megsértése mellett pedig attól is tartottak, lesznek olyanok, akik gyakorlatilag kipécéznek majd maguknak bírókat, és minden tárgyalásukon hibákat keresnek majd, hogy később azokat ellenük felhasználják. https://hvg.hu/360/20250408_birosagok-torvenymodositas-igazsagugyi-tarca-tervezet-hatarido-tullepes-fizetes Az online nyilvánosság bevezetését is felvető, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter által beterjesztett törvénymódosító csomagot mindössze két hónappal a 2025-ös bírótüntetés után tette le az asztalra a kormány. Sokan ezért már akkor bosszúként értelmezték a terveket. Ezek között szerepelt a vagyoni elégtétel bevezetése is, vagyis az, hogy pénzbüntetéssel sújtják a bíróságokat, ha túllépik a határidőket. Az intézkedést azóta is rengetegen bírálják a bírósági vezetők közül, de egyelőre úgy tűnik, azt nem tervezi visszavonni a Tisza-kormány. https://hvg.hu/360/20260806_matusik-tamas-fovarosi-torvenyszek-elnok-hvg-portre-interju A hétfőn benyújtott javaslatban indítványozzák viszont a 2024-es európai parlamenti és tanácsi ún. SLAPP irányelv átültetését a magyar jogba, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a közéleti részvételt akadályozó, például újságírók és civilek megfélemlítésére alkalmazott stratégiai perekkel szemben. Az ilyen eljárások nem valamely jog tényleges érvényesítésérére vagy gyakorlására irányulnak, hanem fő céljuk a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával – áll a javaslat indoklásában. Az előterjesztés emellett pontosít több polgári jogi szabályt, megszüntet az Alkotmánybíróság által megállapított jogalkotási hiányosságokat, és beépíti a hazai jogba a hibás termékekért való felelősségre és a szavazatelsőbbségi részvényekre vonatkozó uniós jogi előírásokat. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely/HVG