● news.bsdnet.hu

A hétfőn Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által beadott, Görög Márta igazságügyi tárcavezető jegyezte törvénymódosítási tervezet az egyik legfontosabb változást az Alkotmánybíróság elnökének kiválasztásánál hozná: a júliusi alkotmánymódosítás már kimondta, hogy a testület elnökét a jövőben nem az Országgyűlés választja, hanem maguk az alkotmánybírák választanak elnököt saját tagjaik közül három évre; az elnök újraválasztható. A mostani törvényjavaslat ehhez részletes eljárást rendel: az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, amelyet a testület három legidősebb tagjából álló eseti bizottság készít elő, és legalább 30, legfeljebb 45 napot kell hagyni a jelentkezésre. A pályázat nyilvános lesz, magukat a pályázatokat azonban zárt borítékban kell benyújtani . Az elnökről ezután a teljes ülés titkos szavazással döntene, és a győzelemhez az összes alkotmánybíró több mint felének támogatása kell . Ha nincs eredmény, legfeljebb három további fordulót lehet tartani, amelyekben már csak az első kör két legtöbb szavazatot kapott jelöltje marad versenyben . Ha így sem sikerül elnököt választani, az egész pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítják, és új pályázatot kell kiírni. Vagyis az Országgyűlés továbbra is kétharmados többséggel választaná az alkotmánybírákat, de az már a testület belső ügye lesz, hogy közülük ki vezeti az Alkotmánybíróságot. A javaslat törvényi szinten is átvezeti a 70 éves felső korhatárt, amelyről éppen hétfőn döntött az Alkotmánybíróság. Az Abtv.-be bekerül, hogy a tagság a hetvenedik életév betöltésével megszűnik. Fontos azonban, hogy maga a korhatár nem ezzel a mostani törvénnyel jelenik meg: azt már a júliusi Alaptörvény-módosítás bevezette , mégpedig úgy, hogy a jelenlegi tagokra is kiterjed. A Fidesz–KDNP ezt a visszamenőlegesnek tartott alkalmazást támadta meg, de az AB az indítványt hatáskör hiányában visszautasította . Szigorodik az is, hogy milyen szakmai múlttal lehet valakiből alkotmánybíró: jelenleg továbbra is legalább húsz év jogi területen szerzett szakmai gyakorlat az egyik lehetséges feltétel , a javaslat viszont ismét előírná, hogy ezt olyan munkakörben kell megszerezni, amelynek betöltéséhez jogász végzettség szükséges. Ezt a feltételt 2025 elején törölte el az Orbán Viktor vezette kormány, de Magyar Péter kabinetjemost azzal indokolja a visszaállítását, hogy az akkori módosítás indokolatlanul széles kör előtt nyitotta meg az alkotmánybíróvá válás lehetőségét . Több, első látásra technikai változtatásnak is lehet gyakorlati jelentősége, így annak, hogy az Alkotmánybíróság fontos döntéseit ismét a Magyar Közlönyben kell majd közzétenni: ezzel lényegében visszafordítják a 2026. január 1-jén bevezetett rendszert , amely az Alkotmánybíróság Határozatai című külön hivatalos lapot tette meg a közzététel fő fórumává. A megsemmisített jogszabály főszabály szerint a közlönybeli közzétételt követő napon veszti majd hatályát. A javaslat indokolása szerint a januárban létrehozott párhuzamos rendszer szükségtelennek bizonyult, ezért állítják vissza a korábbi szabályozást. Az Alkotmánybíróság költségvetési szabályait is visszaállítanák a 2026 előtti formára, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a testület továbbra is önálló költségvetési fejezet marad, saját maga készíti el költségvetési javaslatát , amelyet a kormánynak változtatás nélkül kell az Országgyűlés elé terjesztenie, és az éves keret nem lehet alacsonyabb az előző évinél . Ezzel ugyanakkor kikerülne a januártól hatályos részletes szabály, amely például az év közbeni többletforrásokkal és a bírói illetményemelésekből következő személyi kiadásokkal is automatikusan korrigálta a keretet. A működési szabályokban is lesz egy kisebb, de fontos biztosíték: ha az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese egyszerre akadályoztatott, a jövőben nem az elnök által előzetesen kijelölt bíró, hanem automatikusan a testület legidősebb tagja vezetheti a teljes ülést . A kormány indokolása szerint ezzel elkerülhető, hogy egy elmaradt kijelölés miatt működésképtelenné váljon a testület. A törvénytervezet elfogadásához kétharmados parlamenti támogatás szükséges . Címlapkép forrása: EU