● news.bsdnet.hu

Tovább dagad a botrány a Független Közmédia Testület tagjainak kiválasztása körül: a jelölési eljárásból kibontakozó vita egyre élesebb szakmai és jogi konfliktussá válik. Hat meghatározó médiaszakmai szervezet vitatja a Közszolgálati Tanács jogértelmezését, a Tanács azonban válaszlevelében kitartott álláspontja mellett, így a felek nem közeledtek egymáshoz. Sőt, tovább mélyültek az árkok a közmédia új irányító testületének megválasztása körül. A Médiapiac tegnap írta meg, hogy kissé botrányszagú vita kezd kibontakozott Független Közmédia Testület médiaszakmai tagjainak kiválasztása körül. Ez a létrehozandó grémium az új közszolgálati média szakmai munkájának struktúráját rendkívüli mértékben meghatározza majd, például az új vezérigazgató személyének kiválasztásában is van szerepe, de ennek testület jelöltjeiről egy olyan szervezett ( Közszolgálati Tanács) dönt, amely az előző politikai kurzusban választották. Mint a cikkünkben fogalmaztunk, a több jelölő szervezet és legalább egy pályázó is kifogásolta a régi Közszolgálati Tanács eljárását, elsősorban azt, ahogyan a testület ( azaz az említett Tanács) az új médiatörvény rendelkezéseit értelmezi. A vitás kérdések között szerepel, hogy pontosan kik jogosultak részt venni a szavazásban, illetve milyen jogok illetik meg a jelölő szervezetek képviselőit. Felmerült az is, hogy egyes, korábban delegált tanácstagok mandátuma meddig tekinthető érvényesnek. A Médiapiacnak nyilatkozó egyik – név nélkül nyilatkozó – pályázó azt kifogásolta, hogy a még a 2026-os választások előtt felállt (Fidesz érához köthető) Közszolgálati Tanács döntő szerepet kap az új közmédiás struktúra kialakításában. Négy jelölést formai vagy dokumentációs hiányosságokra hivatkozva nem fogadott be a Tanács, így ezek a pályázók már a meghallgatásig sem jutottak el. A versenyben maradt jelöltek közül kell kiválasztani azokat, akiket a Tanács a Független Közmédia Testület médiaszakmai tagságára javasol. A Médiapiac szerint a folyamat körüli konfliktus így már a meghallgatások megkezdése előtt túlmutatott személyi kérdéseken, és az új közmédiás rendszer legitimitásáról, az eljárási szabályok értelmezéséről és a döntéshozatal átláthatóságáról szóló vitává vált. Az értesülésünk helyes volt. Hat meghatározó médiaszakmai szervezet közös levélben fordult a Közszolgálati Tanácshoz a Független Közmédia Testület tagjainak jelenleg zajló jelölési eljárása miatt. A levelet a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség, valamint a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete írta alá. A szervezetek szerint tisztázni kellene, hogy a jelölő szakmai szervezetek képviselői pusztán tanácskozási joggal vehetnek-e részt a nyilvános ülésen, vagy a törvény alapján szavazati jog is megilleti őket. Érvelésük szerint az Mttv. az „ülésen részt vevők egyszerű többségéhez” köti a három jelölt kiválasztását, és nem tesz különbséget a részt vevő szervezetek között. Úgy vélik, a jelölő szervezetek képviselőinek szerepe azért sem szűkíthető saját jelöltjük támogatására, mert a meghallgatások alapján akár más pályázót is alkalmasabbnak ítélhetnek. Ezért azt kérik a Közszolgálati Tanácstól, hogy vizsgálja felül az eljárásról szóló közlemény vonatkozó részét. A szakmai szervezetek kifogásolják a jelöltek értékelésére kidolgozott szempontrendszert is, amely szerintük túlságosan a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatokra koncentrál. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a Független Közmédia Testület feladatainak többsége valójában tulajdonosi és vállalatirányítási jellegű, ideértve a vezérigazgató és a felügyelőbizottság megválasztását, a gazdálkodási tervek elfogadását és a jelentős szerződések jóváhagyását. Emiatt szerintük a kiválasztásnál a vállalatirányítási, társasági jogi, pénzügyi, számviteli és gazdálkodási tapasztalatot is értékelni kellene. Hangsúlyozzák azt is, hogy az alapító okirat kifejezetten kizárja, hogy a Testület műsorszerkezetet vagy tartalmi politikát határozzon meg, ami a szerkesztői függetlenség egyik garanciája. A levél aláírói szerint a jelölési folyamat jogszerűsége, átláthatósága és szakmai megalapozottsága kiemelt közérdek, mivel az eljárás a magyar közszolgálati média jövőbeli irányítását alapvetően meghatározó országgyűlési döntést készíti elő. A Médiapiac megszerezte a Közszolgálati Tanács elnökének válaszlevelét, melyben írásban válaszolt a kifogásokra, ami alapján úgy tűnik, hogy nem közeledtek az álláspontok, sőt, inkább mélyültek az árkok.A Közszolgálati Tanács válaszlevelében fenntartotta korábbi jogértelmezését, és lényegében elutasította azt az álláspontot, hogy a jelölő szakmai szervezetek képviselőit szavazati jog illetné meg a Független Közmédia Testület médiaszakmai tagjainak kiválasztásakor. A Tanács szerint a törvény az Országgyűlés elé kerülő személyeket egyértelműen a Közszolgálati Tanács jelöltjeiként kezeli, ezért életszerűtlen lenne, ha a jelölő szervezetek akár le is szavazhatnák a testület tagjait. Érvelésük szerint a törvény szövegének olyan értelmezése, amely minden „ülésen részt vevőnek” szavazati jogot biztosítana, akár a külső érdeklődőkre is kiterjeszthető lenne, amit abszurdnak tartanak. A Tanács azt is hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem határozza meg pontosan a szavazás módját, ezért szerintük nem következik belőle, hogy minden jelölő szervezet három jelöltre szavazhatna. A válaszban az is szerepel, hogy a jelölő szervezetek véleménye természeténél fogva nem tekinthető teljesen függetlennek, miközben a Közszolgálati Tanács tagjai a jelöltek teljes írásos pályázati anyagát ismerik. A Tanács szerint a jelölő szervezetek szavazati joga további jogszerűségi és esélyegyenlőségi problémákat is felvetne, például a képviseleti jogosultság ellenőrzése vagy amiatt, hogy egyes jelölteket több szervezet is támogatott, így eleve több szavazatra számíthatnának. Fábri György elnök levelében azt is megkérdőjelezte, hogy tartalmilag mi indokolná, hogy a jelölők maguk is részt vegyenek a döntésben, miközben a törvény éppen a Közszolgálati Tanácsot jelöli ki a közmédia társadalmi felügyeletét ellátó testületként. A másik felvetéssel, a vállalatirányítási és menedzsmentkompetenciák fontosságával ugyanakkor egyetértettek, és jelezték, hogy ezeket már az előzetes értékelés során is figyelembe vették, illetve a meghallgatásokon is vizsgálni fogják. A Közszolgálati Tanács végül azt közölte, hogy a jogszabály értelmezéséből fakadó bizonytalanságokat a demokratikus normák, az átláthatóság és a „józan ész” alapján igyekezett feloldani, az eljárási rendről pedig részletes vita után egyhangú döntést hozott.