● news.bsdnet.hu

Sajtóbeszámolók szerint már próbaadásokat tartanak az M1 Híradó újraindítása előtt. Az egyik próbáról egy kép is kiszivárgott, amelyen Heer Orsolya műsorvezető látható. Az M1 Híradó eredetileg augusztus 20-án tért volna vissza a képernyőre. A jelenlegi műsorterv alapján azonban ez már nem tűnik tarthatónak: a műsor újraindítását szeptember 7-re tehetik, így a hírszolgáltatás csaknem két hónappal az M1 Híradó leállítása után folytatódhat. A csúszás hátteréről hivatalos indoklás nem ismert. Ugyanakkor az újraindítás előtt jelentős személyi változások zajlottak a közmédiában. Mindössze hat nappal az eredetileg tervezett augusztus 20-i visszatérés előtt az MTVA újabb tucatnyi munkatársat függesztett fel, a lépés a Híradó és a Kossuth rádió Krónika című műsorának munkatársait, köztük szerkesztőket is érintett, azután, hogy korábban a híradó kiválasztott főszerkesztőjének kinevezését is visszavonták . A Híradó újraindítása mellett információk szerint a közmédia átalakításának másik fontos eleme, a Független Közmédia Testület felállítása körül is komoly vita bontakozott ki. Hat meghatározó médiaszakmai szervezet vitatja a Közszolgálati Tanács jogértelmezését a testület médiaszakmai tagjainak kiválasztásakor. A Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség, valamint a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös levélben kifogásolta az eljárást. Az egyik legfőbb vitapont, hogy a jelölő szervezetek képviselői rendelkeznek-e szavazati joggal a jelöltek kiválasztásakor. A szakmai szervezetek szerint a médiatörvény a három jelölt kiválasztását az ülésen részt vevők egyszerű többségéhez köti, ezért szerintük a jelölő szervezetek képviselőinek nem csupán tanácskozási joggal kellene rendelkezniük. A Közszolgálati Tanács azonban nem fogadta el ezt az értelmezést. Fábri György, a Tanács elnöke válaszlevelében azt írta, hogy a jelölő szervezetek képviselőit nem illeti meg szavazati jog. A Tanács szerint a törvény a parlament elé kerülő személyeket a Közszolgálati Tanács jelöltjeiként kezeli, ezért nem lenne életszerű, ha a jelölő szervezetek akár le is szavazhatnák a Tanács által kiválasztott jelölteket. A szakmai szervezetek azt is kifogásolták, hogy az értékelési szempontrendszer túl nagy hangsúlyt helyez a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra. Szerintük a Független Közmédia Testület feladatai között számos vállalatirányítási, pénzügyi és gazdálkodási kérdés szerepel, ezért ezekben a területeken szerzett tapasztalatnak is jelentős súlyt kellene kapnia. Ebben a kérdésben a Közszolgálati Tanács már egyetértőbb álláspontot képvisel: Fábri György szerint a vállalatirányítási és menedzsmentkompetenciákat az előzetes értékelésnél is figyelembe vették, és a meghallgatásokon is vizsgálni fogják. (Borítókép: Az MTVA épülete. Fotó: Papajcsik Péter / Index)