● news.bsdnet.hu

Az elmúlt év az állattenyésztés számára a kettősség jegyében telt: miközben az ágazat a magyar mezőgazdaság legstabilabb tartópillérévé vált, a globális piaci zavarok, a történelmi mélypontokat érintő felvásárlási árak és a fenyegető állatjárványok soha nem látott nyomás alá helyezték a termelőket. A TechMag körképében a legfontosabb szakmai szervezetek vezetői értékelik a tej-, sertés-, juh- és baromfiágazat teljesítményét, rávilágítva a technológiai váltás és a járványvédelem megkerülhetetlen kényszerére. Az egyre fokozódó intenzív globális verseny, a járványok, a háborúk, a klímaváltozás és a költségek növekedése mind-mind nehezítette a jövedelmező állattartást és termékelőállítást nemcsak hazánkban, de egész Európában az elmúlt években, és az utóbbi hónapokban különösen kiszámíthatatlan a jövő. Az állattenyésztés stratégiai jelentőségű ágazat, mivel egyik sarokköve az élelmezésbiztonságunknak, a természeti erőforrások megőrzésének, a vidéki foglalkoztatás megőrzésének, továbbá jelentős szerepe van a kulturális örökség fenntartásában.Az állattenyésztőknek a klímaváltozás hatásain túl olyan sokrétű kihívásokkal kell megküzdeniük, mint a magas energiaárak, a munkaerő hiánya, az állatbetegségek vagy a nemzetközi piaci zavarok. És akkor még a szükségszerű fejlesztések hatalmas tőkeigényéről nem is beszéltünk. Miközben a növénytermesztés kibocsátása és jövedelmezősége érzékelhetően visszaesett 2022 óta, az állattenyésztés a mezőgazdaság stabilabb ágazata volt az elmúlt években. Az ágazat kibocsátása 2025-ben 1830 milliárd forint volt, ami változatlan áron számolva 4 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A mezőgazdaság kibocsátásának 41 százalékát adta 2025-ben, amely az elmúlt húsz év legmagasabb értéke. Az elmúlt hónapok sertés- és tejpiaci krízise jelentős veszteségeket eredményezett a gazdáknál, ami lenullázta az elmúlt két jó év megtakarításait. A sertéstartók kicsit fellélegezhettek ugyan márciusban, amikor elindultak az árak felfelé, de a forint váratlan erősödése miatt a magyar sertés versenyképessége áprilisban romlott, ami visszavetette a felvásárlási árakat. Mivel az EU sertéspiacán sok a sertés, ezért nagy a verseny a vevőkért, ami az árak emelkedése ellen hat még a következő hónapokban. Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője – Fotó: Agroinform.hu Ahízó állatjóléti támogatáséves keretösszege 10,2 milliárd forint, a tenyészkoca jogcím keretét 8,3 milliárd forintra emelték, ezért visszaosztásra ebben a gazdasági évben nem került sor, vagyis minden sertéstartó megkapta a kérelmezett támogatás teljes összegét. A sertéstenyésztők 2026. november 30-ig fizetési moratóriumot kaptak pénzügyi helyzetük stabilizálására. A sertéságazatunk helyzetének javulásához az is kell, hogy ne romoljon tovább az állategészségügyi helyzetünk. Miközben az ASP lassú terjedését a vaddisznóállományban nem tudjuk megállítani, a januárban Somogy megyében észlelt Aujeszky-fertőzés tovább terjedését sikerült megakadályozni. A járványügyi nyomozás annyit tudott kideríteni, hogy vaddisznó eredetű volt a fertőzés. Szerencsére az ország mentes státusza megmaradt. Exportpiacaink megtartása és újabbak szerzése a sertéságazatunk számára létkérdés. A tejtermelők nagyobb bajban vannak, mivel a tejpiaci válság enyhülésére még néhány hónapot várni kell.A legoptimistább elemzések nyárra várják a helyzet érzékelhető javulását. Ilyen helyzetben a támogatások gyorsított, illetve előrehozott kifizetése életmentő lehet. Áprilisig bezárólag az elmúlt hónapokban a tejtermelők összesen 44 milliárd forint támogatást kaptak, ami sokuknak a likviditásuk megőrzését jelentette. Az, hogy jelenleg az önköltség feléért vagy még annyiért sem tudják sokan a tejüket értékesíteni, nemcsak pénzügyileg, de lelkileg is romboló hatású. Szerencsére vannak szép számban olyanok is, akiknek a feldolgozóval sikerült kompromisszumos árban megállapodni, és ha jövedelmet egyelőre nem tudnak realizálni, de legalább veszteséget sem kell elszenvedniük. A Tej Terméktanács termelő tagjai felszólították a kereskedőket, hogy a vidéki életforma, a tejágazat és a termelők fennmaradása érdekében a boltok 2026. április 1. és június 30. között „elsőáras” vagy „akciós árú” termékként kizárólag magyar tejet helyezzenek ki a polcaikra. A hazai tejfeldolgozókat pedig arra kérték, hogy ehhez biztosítsák a kellő árumennyiséget a megfelelő áron. A következő hetekben meglátjuk, ebből mi valósul meg. A juh- és kecskeágazat helyzete jelenleg stabil, a juhtartás jövedelmezősége pozitív.Már hosszabb ideje jó ára van a magyar báránynak. Húsvétra a kilónkénti ár 2400–2500 forint volt, ami 50–57 ezer forintos bevételt hozott a juhászoknak bárányonként. Ennek ellenére nem növekszik az állomány, mivel a kézimunka-igényes pásztorkodásra nem vagy alig lehet embert találni. A magyar bárány zömét exportáljuk, a legtöbbet húsvétkor. Ezen kívül kiemelt időszak még a Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.) és a karácsony. Az elsődleges exportpiac Olaszország, de egyre több bárány- és juhhúst értékesítünk más piacokra is, mint például Izrael, Franciaország, Németország, Belgium és Hollandia. Kiváló minőségének köszönhetően a magyar bárány az Új-Zélandból és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképes. Az élőmarha piacon tartósan magas árak figyelhetők meg.Ez annak köszönhető, hogy az EU több országában (Franciaország, Németország, Hollandia, Írország) a tehénállomány és ezzel együtt a marhahústermelés a fogyasztás mérséklődésénél nagyobb ütemben csökken. A hazai felvásárlási árak 10%-kal csökkentek május elején a forint erősödése miatt. De ez még nem jelentene akkora gondot, mint a csapadékhiány, ami áprilisban és úgy tűnik, május első felében is az ország legtöbb területén a legelők fűhozamát csökkentette. Nagyon kellene az áztató májusi eső. A húsmarha- és juhtartóknál a kéknyelv betegség okozott az elmúlt félévben kereskedelmi nehézségeket.Tavaly szeptember 10-én nyertük vissza az RSZKF-et, és ezen a napon vesztettük el a kéknyelv mentességünket. Az EU legtöbb országában is jelen van valamelyik kéknyelv szerotípus. Az elmúlt hónapokban hazánkban és a környező országokban a 3-as, a 8-as és kisebb mértékben a 4-es törzsek vannak jelen. Létezik és vásárolható is vakcina ezen szerotípusok ellen, ráadásul a kéknyelv elleni oltás idén támogatott a 148-as rendelet szerint. Annak, aki tenyészállatokat állít elő és értékesít, feltétlenül indokolt a vakcinázás, de azoknak is, ahol a környéken megjelent valamelyik vírustörzs. Súlyosabb, tömeges vagy maradandó megbetegedést szarvasmarhákban nem okoz, de vetélés előfordulhat, és juhokban a 3-as törzs megjelenése néhány százalékban akár halálos is lehet. A járványvédelemre, a vírusok elleni védekezésre továbbra is oda kell figyelni az állattartóknak, hiszen az országban vagy a régióban számos veszélyes vírus van jelen(ASP, kéknyelv, kiskérődzők pestise, juhhimlő, veszettség, Aujeszky, RSZKF, Newcastle). Hazánk még mindig a legbiztonságosabb országok közé tartozik az EU-ban, de nem tehetjük meg, hogy elkényelmesedünk. Sokkal többe kerül a fertőzések felszámolása, mint azok megelőzése. A 2025. évi tejfelvásárlásunk 1,85 milliárd kg volt, amely 4,5%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi adat, az elmúlt három év átlagánál pedig 8%-kal. Kamionos nyerstejexportunk 303 ezer tonna volt, amely 11%-os csökkenést jelent a 2024. évi mennyiséghez képest. Folyadéktej-termelésünk 492 ezer tonna volt, 5,5%-kal elmaradva az egy évvel korábbitól, miközben savanyított tejtermékgyártásunk nem változott (107 ezer tonna), sajtkészítésünk pedig több mint 6%-kal bővült (98 ezer tonna). A tavalyi átlagos nyerstej felvásárlási ár 200 Ft/kg volt, amely 16%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi adat, illetve az elmúlt három év átlaga.Kiviteli árunk 185 Ft/kg volt, ami 4%-os emelkedést jelentett 2024-hez képest. 2026-ra ezek az árak jelentősen csökkentek: a márciusi felvásárlási átlagár 146 Ft/kg, míg a kiviteli ár csupán 113 Ft/kg. A globálisan, Európában és Magyarországon is bővülő tejfelvásárlás, a spot piacon tapasztalható jelentős áresés és a késztermékpiacon megjelenő import tejtermékfeleslegek rendkívül nehéz helyzetet teremtettek a hazai tejpiacon. A jelenlegi piaci helyzetben feldolgozóink magas késztermékkészlete (tejből 30 millió liter, trappista sajtból 2300 tonna) is mélyíti a problémát, amely mellett még az iráni konfliktus hatásaival is szembe kell néznünk.Magyarország az elmúlt évben Libanonba 4514, Szaúd-Arábiába 3652, míg Jordániába 2356 tonna sajtot exportált, nagyságrendileg tehát ekkora az a sajtmennyiség, amelyet logisztikai oldalról hátrányosan érint az iráni konfliktus. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform.hu Mi a legnagyobb kihívás? A tejpiaci helyzet sajnálatos módon még nem rendeződik: az exportra kerülő nyerstej továbbra is nagyon alacsony áron talál gazdát, a feldolgozói késztermékkészletek még mindig magasak,mindemellett a feldolgozói átadói árak és a polci árak is jelentős csökkenésnek indultak. Hiába volt a nyerstej márciusi átlagára 146 Ft/kg, ettől még több termelő kap fuvarköltséggel csökkentett spot piaci árat (akár 60–80 Ft-ot) nyerstejéért. Nyerstejkivitelünket még az erős forint hatása is sújtja. Ez az árszint közép- és hosszú távon nehezen lesz fenntartható a tejtermelésben. Az olcsó sajtimport továbbra is jelen van. Az iráni konfliktus egyrészt költségnövelő tényező a tejvertikumban, másrészt megnehezíti például a sajtértékesítésünket az arab piacokon. Továbbra is szeretnénk a jelenleginél jóval hangsúlyosabbá tenni a magyar tejtermékek felhasználását a közétkeztetésben. A magyar termékeket népszerűsítő kampányok mellett az intézkedéseknek most elsősorban arra kell irányulniuk, hogy a felhalmozódott tej- és trappistakészletek mielőbb értékesítésre kerüljenek, és ezzel párhuzamosan enyhüljön a piaci nyomás. A takarmányozás dilemmái A legfontosabb probléma jelenlegaz iráni válság okozta, a vitaminokat, aminosavakat és foszfort érintő áremelkedés,valamint ezen termékek rendkívül nehézkessé vált elérhetősége. Örvendetes, hogy hazánk szarvasmarha-brucellózistól való mentességének elismerésére irányuló kérelmét az Európai Bizottság és a többi tagállam 2026 februárjában hivatalosan is jóváhagyta. Március elején, 19 év elteltével azonban ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) Cipruson, majd március végén Görögországban is, ahol utoljára 30 évvel ezelőtt volt jelen a betegség. Vámháborúk és szabadkereskedelmi megállapodások Az EU a világ egyik legnagyobb tejtermékexportőre, fő exportpiacai Ázsia (például Kína), Afrika és a Közel-Kelet. Vajból 270 ezer tonnát, sajtból 1,4 millió tonnát, tejporból 800 ezer tonnát exportált tavaly. Az EU főbb versenytársai ezekben az importőr régiókban Új-Zéland és az USA. Az európai tejipar szempontjai sajátosak a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán: bármilyen, az uniós késztermékeknek potenciális piacokat jelentő megállapodás kiemelten fontos lehet a külpiacokra exportképes nagy uniós tejfeldolgozók számára. Az EU és Ausztrália között korlátozott közvetlen kereskedelem zajlik, mindkét fél elsősorban harmadik piacokra (például Ázsiába) exportál, tehát inkább versenytársak, mint fő kereskedelmi partnerek. Az EU–Mercosur megállapodás új kvótákat vezet be, és fokozatosan megszünteti a jelenlegi vámokat a kulcsfontosságú tejtermékek esetében. A sajt – amely az EU Mercosur-országokba irányuló tejipari exportjának közel egyharmadát teszi ki – olyan kvótát kapott, amely közel tízszer nagyobb, mint az EU jelenlegi exportja ebbe a régióba. Az USA fontos kereskedelmi partnere az EU-nak a tejtermékek tekintetében, azonban a globálisan érzékelhető tejpiaci áresések (például vaj esetében 7000 dollárról 3000 dollárra), az iráni válság, illetve a folyamatosan változó amerikai vámpolitika mellett nehéz egyértelmű következtetéseket levonni arról, hogy milyen egy „jó” és milyen egy „rossz” EU–USA megállapodás. Az elmúlt években látványosan stabilizálódott a hazai juhágazat piaci működése, amely korábban erősen szezonális jellegű volt. Mint fogalmazott, míg két évtizeddel ezelőtt a húsvéti bárányszezon gyakorlatilag lezárta az értékesítési időszakot, ma már egész évben folyamatos kereslet tapasztalható, és az árak ingadozása is jóval mérsékeltebbé vált. A felvásárlási árak éves szinten jellemzően 2300–2500 forintos sávban mozognak, ami az ágazat számára kiszámíthatóbb működést biztosít. A piacot továbbra is az export dominálja, ugyanakkor a jelenlegi árak az erős euró hatására mintegy 2250 Ft/kg-os szintre estek vissza.Ez jól mutatja, hogy a hazai báránypiacot nemcsak a keresleti-kínálati viszonyok, hanem az árfolyammozgások is érdemben befolyásolják. Az európai piacokon – különösen Olaszországban – továbbra is erős a kereslet a magyar bárány iránt, amely minőségi termékként stabil pozíciót foglal el a prémium szegmensben. Az idei húsvéti szezonban a felvásárlási árak 2400–2500 forint körül alakultak, és a szakmaközi szervezet várakozásai szerint a kivitel volumene elérheti, sőt enyhén meghaladhatja a tavalyi, mintegy 328 ezer darabos szintet. A piacon jelenleg inkább áruhiány tapasztalható, vagyis a rendelkezésre álló mennyiséget gyakorlatilag teljes egészében fel tudják vásárolni a kereskedők. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform.hu A belföldi fogyasztás ugyanakkor továbbra is alacsony szinten stagnál, éves szinten fejenként mindössze 20–30 dekagramm juhhús kerül az asztalokra. Ezzel szemben a hazai vágásszám növekedést mutatott, részben annak köszönhetően, hogy egyes piacok – például európai muszlim közösségek – már nem élő állatot, hanem feldolgozott termékeket igényelnek. Az ágazat legnagyobb kihívása jelenleg egyértelműen a munkaerőhiány.A hagyományos juhászat egyre inkább speciális szaktudást igénylő tevékenységgé válik, miközben a versenyképes bérezés biztosítása komoly nehézséget jelent a termelők számára. Mezőszentgyörgyi Dávid rámutatott: ma már nettó 300–400 ezer forint alatt gyakorlatilag nem lehet munkaerőt találni, miközben az állattenyésztés jövedelmezősége ezt sok esetben nem tudja kitermelni. A problémát súlyosbítja, hogy az ipari munkahelyek elszívják a munkaerőt a vidéki térségekből. Szintén komoly kihívást jelent atermelési hatékonyság növelése és az árualap bővítése.Jelenleg Magyarországon mintegy 600–650 ezer bárány kerül piacra évente, miközben a kereslet akár az egymilliós szintet is elérhetné. A szakember szerint a szaporulati mutatók javítása kulcsfontosságú lenne, hiszen csak így lehetne hosszú távon bővíteni a kínálatot, és akár feldolgozóipari fejlesztésekben – például vágóhidak létesítésében – is gondolkodni. A termelőkre jutó költségek csökkentése szintén fontos tényező.A takarmányozás terén az elmúlt évek aszályos időjárása okoz egyre nagyobb problémát. A korábban megszokott kaszálási mennyiségek jelentősen visszaestek, sok helyen már a nyári időszakban is pótlólagos takarmányozásra van szükség. A legeltetés feltételei romlanak, ami nemcsak gazdasági, hanem állatjóléti problémákat is felvet. Az állategészségügyi kockázatok közül kiemelkedik a kéknyelv-betegség várható újbóli megjelenése, valamint a környező országokban jelen lévő járványok – például a kiskérődzők pestise vagy a juhhimlő – fenyegetése.A szakmaközi szervezet ennek kezelésére szigorú önkorlátozó intézkedéseket vezetett be, például bizonyos országokból nem engednek be élő állatot, ezzel is védve a hazai állományt. A nemzetközi kereskedelmi megállapodások közül az ausztrál import bővítése jelenthet potenciális kockázatot, bár a hatás várhatóan korlátozott lesz. A magyar ágazat stratégiája egyértelmű: a minőségi termékpálya erősítése és egy „magyar bárány” védjegy kialakítása, amely segíthet megkülönböztetni a hazai terméket a célpiacokon. A hazai sertéságazatról az elmúlt időszakban vegyes kép rajzolódott ki: miközben több mutatóban javulás tapasztalható, a piaci és járványügyi környezet továbbra is komoly bizonytalanságot jelent. Fitos Gábor szerint az ágazat alapjai stabilak, ugyanakkor a jövedelmezőség és a külső kockázatok egyre nagyobb nyomást helyeznek a termelőkre. Mint elmondta,a tenyészállat-állomány tekintetében az elmúlt egy évben lényegében stagnálás figyelhető meg: Magyarországon jelenleg 205–210 ezer közötti kocaállomány termel. Ez az állatjóléti támogatási rendszer adatai alapján jól nyomon követhető, és stabil kiindulópontot jelent az ágazat számára. Ezzel párhuzamosan a hízókibocsátás is növekedett, amit a vágási statisztikák is visszaigazolnak: a hazai vágóhidakon közel 5 millió sertést dolgoztak fel a tavalyi évben, ami az elmúlt évek legjobb eredményének tekinthető. A javuló hatékonysági és termelékenységi mutatók arra utalnak, hogy a termelők jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, a PRRS-mentesítés (állománycserék), a genetikai előrehaladás és főként a beruházási támogatásoknak köszönhetően. A kedvező termelési adatok ellenére a jövedelmezőség komoly problémát jelent.A felvásárlási árak alakulása jól mutatja az ágazat sérülékenységét: 2025 szeptemberéig viszonylag kedvező piaci környezet jellemezte a sertéstartókat, azonban ezt követően jelentős árcsökkenés következett be. Az értékesítési árak ekkor érték el az átlagos magyarországi önköltségi szintet, majd tartósan az alá kerültek. Azóta eltelt több mint fél év, amely során a termelők folyamatosan veszteségesen értékesítenek. Bár néhány héttel ezelőtt történt némi korrekció, a forint árfolyamának erősödése ezt gyakorlatilag lenullázta, így továbbra sem sikerült elérni az önköltségi szintet az értékesítési árakban. Ez különösen a kisebb és közepes gazdaságokat sújtja, amelyek tőkeereje korlátozott, és nehezen képesek átvészelni a veszteséges időszakokat, de a nagyobb szereplők számára is komoly pénzügyi kihívást jelent a helyzet. A külkereskedelem terén ugyanakkor több kedvező folyamat is megfigyelhető. Az élő sertés importja folyamatosan csökken, különösen a malacbeszállítás visszaesése jelentős. Ez részben ahazai kocatartók erősödő piaci pozíciójának,részben a szigorodó szállítási szabályoknak és a PRRS-mentesítés eredményeinek köszönhető. A hazai termelők egyre versenyképesebb minőségben és mennyiségben tudnak malacot előállítani, így csökken a külföldi alapanyag iránti igény. Ugyanakkor a vágóhidak alapanyag-ellátásában az import továbbra is stabil szerepet játszik, különösen a környező országokból – például Szlovákiából és Horvátországból – érkező vágóállatok esetében. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform.hu A 2025-ös év egyik legnagyobb kihívását aragadós száj- és körömfájásjelentette, amely alapjaiban borította fel a korábbi kereskedelmi viszonyokat. A járvány miatti korlátozások egyszerre okoztak piaci zavarokat és logisztikai problémákat, és hatásuk az egész ágazatra kiterjedt, nemcsak a közvetlenül érintett gazdaságokra. Ehhez társult az afrikai sertéspestis baranyai megjelenése, amely újabb súlyos kockázatot jelent. A betegség vaddisznóállományban történő gyors terjedése, valamint az érintett terület sajátos adottságai miatt a fertőzés megfékezése rendkívül nehéz, és komoly exportkorlátozásokat eredményezhet. A régióban működő sertéstartó telepek piaci lehetőségei beszűkültek, ami a feldolgozóiparra is nyomást gyakorol. A takarmányozás területén jelenleg nem az alapanyaghiány, hanem a szerkezeti átalakulás jelent kihívást.Bár az elmúlt években a takarmányárak stabilizálódtak, és kezelhető szinten maradtak, a klímaváltozás miatt egyre nehezebbé válik egyes hagyományos növények – különösen a kukorica – termesztése. Ez a takarmányreceptúrák átalakítását teszi szükségessé, ami új feladatokat ró a termelőkre és a takarmánygyártókra egyaránt. Emellett az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi előírásai, például az ammónia-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok is a takarmányozási technológiák fejlesztését követelik meg. Külön problémát jelent aszója jövőbeni elérhetősége.Az EU új szabályozási irányai – amelyek az erdőirtáshoz köthető import visszaszorítását célozzák – várhatóan korlátozni fogják a szója beszerzési lehetőségeit, illetve növelik annak költségét. Mivel a szója kulcsszerepet játszik a sertéstakarmányozásban, ennek esetleges kiváltása vagy helyettesítése komoly kihívást jelenthet, és akár a termelés hatékonyságát is veszélyeztetheti. A nemzetközi kereskedelmi megállapodások szintén bizonytalanságot hordoznak.Az Európai Unió egyre több szabadkereskedelmi egyezményt köt, miközben a közösségen belüli termelők szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak kell megfeleljenek. A külső piacokról érkező termékek ellenőrzése ugyanakkor kérdéses, ami versenyhátrányt jelenthet az európai termelők számára. Bár a sertéságazatot közvetlenül inkább az Egyesült Államokkal kötött megállapodások érinthetik, a globális piaci mozgások – például a dél-amerikai baromfihús megjelenése – közvetetten, a fogyasztási szokásokon keresztül a sertéshús iránti keresletre is hatással lehetnek. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója A globális baromfiágazat 2025-ben tovább növekedett, ugyanakkor a piac egyre inkább differenciálódik, és új erőviszonyok rajzolódnak ki– hívta fel a figyelmet Dr. Csorbai Attila. Mint fogalmazott, a világpiacon – bár a brazil dominancia egyértelmű – egyre komolyabb szerepet tölt be Ázsia, azon belül pedig Kína szerepe erősödik. A kínai termelés dinamikus növekedése és exportpotenciálja már nemcsak egy szűk termékkörben jelenik meg, hanem egyre szélesebb palettán, így például a csirkehús esetében is érezhető a hatása. Ez egyre nagyobb nyomást gyakorol a nemzetközi piacokra, így az európai térségre is. Hozzátette: Kína az elmúlt években „csendben, de látványosan” vált az európai piac egyik beszállítójává. Ma már több tízezer tonna feldolgozott csirkehúst és jelentős mennyiségű elősütött kacsát hoznak be az Európai Unióba. Ez azért is fontos kérdés, mert ezen termékek és előállítási körülményeik nem minden esetben felelnek meg az európai előírásoknak és standardoknak, miközben ezek ellenőrzése nem minden esetben történik meg. A globális trendek mellett a 2025-ös év a hazai ágazat számára is komoly kihívásokkal indult.Dr. Csorbai Attila kiemelte, hogy az évet egy súlyos madárinfluenza-járvány határozta meg, amely elsősorban a víziszárnyas-ágazatot érintette. A hízott és a sovány víziszárnyas-termelés gyakorlatilag leállt a tavasz elejéig, nem történt telepítés, így jelentős mennyiségi kieséssel kellett számolni, egyszerűen nem volt elegendő áru. Ezzel szemben a csirkeágazat stabilabb teljesítményt nyújtott. Ebben szerepet játszott, hogy Európa több nagy termelő országában – különösen Lengyelországban – szintén komoly járványhelyzet alakult ki. A lengyel termelés visszaesése keresleti piacot teremtett, ami nemcsak a csirke, hanem a pulyka esetében is érezhető volt, és az árakat is felfelé mozdította. Az év második felére ugyanakkor enyhültek a korlátozások, és a piac is átrendeződött.Brazília madárinfluenza-esetei, majd a korlátozások feloldása, illetve a sertéspiaci változások egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az árak csökkenni kezdtek. A magyar baromfiágazat összességében enyhe, mintegy 2,8%-os növekedést mutatott, amelyet elsősorban a csirkeágazat bővülése hajtott. A csirke termékpálya hosszabb távon is növekedési pályán maradhat, évente akár 8–10%-os bővüléssel. A pulyka esetében inkább egy kiegyensúlyozott, stabil piac körvonalazódik, amelyet a globális kínálat csökkenése támogat. Ugyanakkor a víziszárnyas-ágazat komoly szerkezeti kihívásokkal néz szembe. A madárinfluenza mellett a teleppihentetési program is jelentős kapacitáskiesést okozott. Mintegy 200 tartási hely esett ki ideiglenesen a termelésből, ami a hízott ágazatban különösen érzékeny veszteség. Ez a következő években akár 20–30%-os termeléscsökkenést is eredményezhet bizonyos szegmensekben. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója – Fotó: Agroinform.hu A szakember szerint a kihívások között továbbra is kiemelt helyen szerepel a járványvédelem és a munkaerőhiány. Csak az tud gazdaságosan termelni, aki egyáltalán tud termelni – márpedig a járványok ezt alapvetően befolyásolják. Emellett a kézimunka-igényes területeken, például a hízott máj előállításánál egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A külpiaci környezet szintén jelentős bizonytalanságokat hordoz. A Mercosur-megállapodás, valamint más importforrások – például Ukrajna, Thaiföld és Kína – kapcsán Dr. Csorbai Attila hangsúlyozta, hogy nem azonos feltételek mellett folyik a verseny. Az európai termelőknek szigorú állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelniük, miközben az importtermékek esetében ezek ellenőrzése nem minden esetben történik meg. Módosuló receptúrák: alternatívák a takarmányozásban Átalakulóban van a takarmányozási szegmens is. Mint arra Dr. Csorbai Attila rámutatott, az elmúlt 4–5 év tapasztalatai alapján a hazai kukoricatermelés már nem minden esetben bizonyult jövedelmezőnek a gazdálkodók számára, ami a vetésterület jelentős átrendeződéséhez vezetett. A mennyiségi kérdések mellett a toxinproblémák is súlyosbították a helyzetet, így a baromfitartóknak megbízhatóbb alternatívák után kellett nézniük. A kieső kukoricát egyre nagyobb arányban kalászos gabonákkal – például búzával és árpával – helyettesítik a keveréktakarmányokban. Ez a váltás azonban nem egyszerű alapanyagcsere: mivel a kalászosok összetétele eltér a kukoricáétól, a madarak emésztőrendszere támogatásra szorul. A hatékony felszívódás és hasznosulás érdekében a szakemberek különböző enzimeket és speciális kiegészítőket adagolnak a takarmánykeverékhez. Horváth Attila, Agroinform A Takarmányozás 4.0 Agroinform TechMagot megnyithatodide kattintva, vagy lapozd végig itt: Agroinform TechMag 2026/4 A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod aMagazinrovatban.