● news.bsdnet.hu

A Schumann-rezonanciát ezoterikus körökben gyakran a „bolygó szívverésének” nevezik, de Bór József, a Geofizikai Obszervatórium légkörfizikai kutatója hangsúlyozza, sokkal inkább egy jól mérhető fizikai jelenség. De mi köze lehet aKarnavalzongoraciklus szerzőjéhez, Robert Schumannhoz? Hát pont semmi.A Schumann-rezonancia megértését segíti, ha a hanghullámok analógiáján keresztül közelítjük meg a jelenséget, de zeneiségről legfeljebb csak nagyon áttételesen beszélhetünk, név ide vagy oda. Ugyanis nem a zeneszerző Schumannról keresztelték el, hanemWinfried Otto Schumannnémet fizikus-mérnökről, aki 1952-ben matematikai úton vezette le a jelenség tulajdonságait, amelyeket később mérésekkel igazoltak is. A Föld felszíne és az ionoszféra alja által közrezárt, lényegében zárt gömbhéj alakú hullámvezetőben az alacsonyfrekvenciás rádióhullámok hasonlóan viselkednek, mint például egy borospohár üvegtestestében a mechanikai rezgések – mondja Bór József. Mindkét esetben a hullámvezető szabályos alakja határoz meg egy frekvenciasorozatot, amelyen gerjesztés esetén „megszólal” a rendszer. Ez a rezonancia. Az alaphang és a frekvencia sorozat magasabb frekvenciájú elemei együtt határozzák meg a rendszer „hangszínét”. Amíg egy borospohárba mondjuk pöccintésekkel táplálhatunk energiát, a Schumann-rezonanciákat a villámkisülések közben, a fény és hanghullámok mellett keletkező elektromágneses hullámok gerjesztik. „Minden percben átlagosan 2000 aktív zivatar van a Földünkön és másodpercenként átlagosan 50-100 villámkisülés következik be szabálytalan időközökkel különböző helyeken. Mivel a villámkisülések összességében nem szinkronizáltak, a jeleik összekeverednek és inkább egyfajta természetes, alacsony frekvenciás rádiózajt keltenek.” Valójában ez a „zaj” maga a Schumann-rezonancia jel, amelynek a globális hullámvezető nagyjából szabályos geometriája miatt lehet egyfajta sajátos hangszíne. De ezek a rezgések nem hang-, hanem rádióhullámok. A legerősebb komponensek frekvenciája egyébként az emberi fül számára érzékelhető tartomány (kb. 20 Hz) alatt van. A SR frekvenciák nagyon stabilak, néhány tized Hz-nyi eltérés már számottevőnek számít. De ebben a néhány tized Hz-nyi tartományban változnak a frekvencia értékek. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a Föld-ionoszféra elektromágneses hullámvezető mérete is változik. Ez gyakorlatilag az ionoszféra aljának a magasságváltozásai miatt történik, amelyeket a Földet érő ionizáló sugárzások, leginkább a naptevékenység alakulása határoz meg. Napkitörések és az ezeket követő háborgások a földközeli térségben megnövelhetik vagy éppen csökkenthetik az ionoszférában az ionizáltságot, amely többek között a Schumann-rezonanciák elhangolódását is okozza. Ennek az elhangolódásnak a mértéke extrém esetekben is megmarad a néhány tized Hz-es határon belül. Az ionoszféra állapotának változatlansága esetén a SR globális frekvenciái állandók, a különböző mérőállomásokon azonban ilyenkor is helyenként eltérő frekvenciákon mérhetők a legerősebb jelek. A rezonancia-frekvenciák változatlanok, a mért csúcsfrekvenciák azonban helyfüggőek, mert a rezonancia spektrum egyes csúcsgörbéi szélesek, és mikor a teljes spektrumban ezek összeadódnak, képesek a szomszédos csúcsok helyét befolyásolni. A csúcsfrekvenciák eltolódásának a mértékét az határozza meg, hogy a globális villámaktivitás forrása milyen messze van a mérőállomástól. A zivatartevékenység maximumának a helye követi a Nap helyzetét, ezért (a sarki állomások kivételével) a legtöbb mérőhelyen a forrásészlelő távolság a nap folyamán változik, ami a csúcsfrekvenciák jellegzetes napi változásában jelenik meg. Ezek mértéke is néhány tized Hz-es határon belül van. Ehhez még hozzáadódhatnak akár mesterséges eredetű zajok, akár a regionális zivatartevékenység hatása, de ezek a legtöbb esetben csak a mérőhely közelében észlelhető helyi anomáliák. Ezért egy mérőállomás adatai alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy valamilyen globális változás áll-e egy észlelt anomália hátterében. A SR és annak változásai azéletkialakulását a kezdetektől kísérik, mindig jelenlevő környezeti tényezőnek tekinthetők, az ismerős, „otthonos” környezet részét képezik. Ebben fejlődött ki az élet és az ember is, és alkalmazkodott változásaihoz. Kísérletek alapján pedig kijelenthető, hogy a jól érzékelhető SR inkább növeli az élő szervezetek stressztűrő és regenerálódó, gyógyulási képességét a sejtfolyamatok szintjétől egészen az szervezet egészének működéséig. A SR alkalmazásához köthetően tapasztalták a napi életritmus (cirkadián ritmus) megtartásának javulását, jobb stressztűrő képességet, bizonyos esetekben gyorsabb gyógyulást, regenerálódást, az élő szervezet védekező mechanizmusainak lendületesebb aktiválódását növényeken, állatokon és emberen is. „Hipotézisek szerint a SR szerepe az életfolyamatok szinkronizációjában felmerülhet, de nem feltétlen úgy, hogy az életfolyamatok szinkronizálódnak a SR jelhez, inkább úgy, hogy ez a kis mértékű természetes zaj a szervezeten belüli kommunikációt támogathatja. Segíthet a sejteknek kiemelni és ezáltal érzékelni más sejtek, illetve általában a szervezet életműködéséből eredő viszonylag gyengébb elektromos jeleket.” Nem tudunk kellően megalapozotteredményekről, amelyek a SR anomáliák és a különböző fizikai tünetek (fejfájás, fülzúgás, hangulatingadozás, szorongás, stb.) között közvetlen ok-okozati összefüggést állapítottak volna meg. A SR a környezeti változások egy érzékeny indikátora és érdemes rá odafigyelni, de az egészséget érintő negatív hatásaira irányuló vészjelzéseket jobb kritikusan fogadni. A SRméréseketa földtudományban egyrészt az éghajlatkutatásban lehet hasznosítani a villámlással való szoros kapcsolatot kihasználva. Méréseiben a globális zivatar aktivitása és eloszlása, valamint ennek a változásai is tükröződnek. „Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a SR spektrumok időbeli változásaiban a villámtevékenység eloszlásának és intenzitásának milyen elemei érhetők tetten, milyen léptékű anomáliák (pl. El Nino, vagy a Hunga-Tonga óriási vulkánkitörés) hatása hagy észlelhető nyomot.”  Legújabban az évszakok kezdetének, végének és hosszának a SR frekvenciák változásaiban való megjelenése áll a kutatások fókuszában. (Borítókép:NASA / Goddard Space Flight Center / Wikipédia) 5 könyvTöbb mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet! Kövesse az Indexet Facebookon is!