● news.bsdnet.hu

Felövezve ragyogással – Övszerkezet és tarsolylemez a honfoglalás korából címmel megnyílt a májusi Hónap kincse kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban. A régészeti feltárások során három, a 920–930-as években elhunyt harcos kiemelkedően jó állapotú, szinte bolygatatlan temetkezése került napvilágra, számos figyelemre méltó lelettel. Az ásatás eredményei a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös együttműködésének köszönhetőek – olvasható az MNM sajtóközleményében. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy ez a felfedezés új és meghatározó adatokat szolgáltat a honfoglalás kori társadalom és a hatalmi struktúrák megértéséhez a Duna–Tisza közén, a Hónap kincse kiállításon pedig a különleges lelet megtekintése mellett a régészeti munka kulisszái mögé is betekintést nyernek a látogatók. „Legyünk őszinték! Mi, régészek bármelyik korszakkal is foglalkozunk, azért a honfoglalás kor tényleg csak a miénk. Érzelmileg és fizikailag is hozzánk tartozik. És egy honfoglalás kori sírt, leletegyüttest az ember szívesen tár fel, nem beszélve arról, ha még tarsoly és tarsolylemez is van benne” – fogalmazott Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója a köszöntőjében. Wilhelm Gábor, Kecskeméti Katona József Múzeum régésze, a kutatás egyik vezetője a tarsollyal kapcsolatban úgy fogalmazott: „van egy ajtó, ami mögött egy 1100 éves harcos áll. Szerencsére azon az ajtón volt egy kulcslyuk, amibe bele tudtunk nézni. Amit láttunk ezen keresztül, az egy 1100 éves pillanat, amit megfogtunk és ez szenzációs dolog. És úgy érzem, hogy még csak az út kezdetén járunk, lesznek még további fejezetek is.” Füredi Ágnes, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet régésze a kutatás másik vezetője – aki két olyan ásatást is irányított, ahol tarsolylemez került elő – elárulta, hogy a közös felfedezés öröme fantasztikus és inspiráló volt számára. A különleges állapotban fennmaradt honfoglalás kori leletek Akasztó határában, Bács-Kiskun vármegyében kerültek elő. A korábban ismeretlen, új lelőhelyet a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel. Wilhelm Gábor és Füredi Ágnes kutatásvezetők munkáját a Kecskeméti Katona József múzeum munkatársai, a múzeumi önkéntesek és az akasztói önkormányzat segítették. A régészeti feltárások során három, a 920–930-as években elhunyt harcos kiemelkedően jó állapotú maradványai kerültek elő. A leggazdagabb sírban lenyűgöző felfedezés várta a régészeket. A magas rangú, 17–18 éves harcos egyedi selyemövén aranyozott ezüst csüngős veretek sorakoztak, jobb oldalán ezüstlemezzel díszített tarsoly függött. Az övveretek környezetében a többrétegű ruházat, az öv és a tarsoly szerves részei olyan jó állapotban maradtak meg, hogy eredeti helyzetben, vagyis „in situ” emelték ki őket a régészek. A kutatás érdekessége, hogy honfoglalás kori sírokat még sosem sikerült olyan széleskörű vizsgálatok alá vonni, mint a három harcos maradványait. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum Archeometriai Labor, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, Archeogenomikai Kutatóintézet, az ELTE TTK Embertani Tanszék, HUN-REN Atommagkutató Intézet, valamint az ELTE Természetrajzi Múzeum munkatársai végeztek vizsgálatokat. Az Akasztón talált leletek vizsgálatáról a Magyar Nemzeti Múzeum filmsorozattal készül, ennek első része, a „Sírok” is látható a csatolmányban. A további részekkel – melyek között, lesz amely a genetikai vizsgálatokról, a sírokban talál lómaradványokról, a laborvizsgálatokról és az előkerült érmekkel foglalkozik – hamarosan jelentkezünk.A tárlat 2026. június 7-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében. Kövesse az Indexet Facebookon is!