● news.bsdnet.hu

A régi balliberális holdudvarhoz kötődő veretes nevek is felbukkannak az augusztus 20-án állami kitüntetésben részesültek között. A politika iránt évtizedek óta érdeklődő olvasók körében talán a legismertebb Halmai Gábor lehet, hiszen a rendszerváltás környékén már közéleti szerepet vállalt, 1990 és 1996 között az Alkotmánybíróságon dolgozott, az akkori elnök, Sólyom Lászl ó főtanácsadójaként. Halmai Gábor, aki az ünnep alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést, egyértelműen az egykori Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) holdudvarához tartozott és fontos hazai személyisége a Soros György-féle hálózatnak. A jogász a Közép-európai Egyetem (CEU) Emberi Jogi Programjának alapítója, vezetője, 1996 és 1998 között a CEU-n oktatott, az emberi jogi programot irányította. Ezt követően, 1998-tól az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Alapítvány igazgatója, a Fundamentum című emberi jogi folyóirat alapító főszerkesztője, majd 2001–2004 között a Soros által létrehozott Open Society Foundations, vagyis a Nyílt Társadalom Alapítványok kuratóriumának elnöke. Halmai Gábor a második Gyurcsány-kormány megválasztása idején, 2006-tól az Országos Választási Bizottság elnökhelyetteseként tevékenykedett. Ezek után nem volt meglepő, hogy ádáz bírálója volt a 2010 utáni Orbán-kormányoknak, rendszeresen beszélt a jogállam válságáról, leépítéséről, az április 12-i választások után viszont az új hatalmi berendezkedésnek az alkotmányosság határait feszegető lépéseihez adott muníciót. Emlékezetes, hogy júniusban nyílt levél jelent meg a reconstitutio.hu weboldalon , amit Halmai Gábor is aláírt. A szerzők Magyar Péter segítségére siettek, miután látványosan befulladt a Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását célzó akció. Azt írták a levélben, hogy jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatókként és kutatókként alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottak, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását. Nem sokkal ezután július 3-án az Élet és Irodalomban megjelent , „A 17. alaptörvény-módosítás – Fogyatkozó alkotmányos eufória” című írása, amiben Halmai Gábor konkrét javaslatokat fogalmazott meg a köztársasági elnök leváltására, illetve az Alkotmánybíróság teljes átalakítására. Ebben Halmai többek között azt vázolta fel, hogy „először a NER jelenlegi illiberális Alaptörvényét kell módosításokkal alkalmassá tenni az átmenet levezénylésére, megtisztítva a rendszert azoktól az autokráciából itt hagyott »enklávéktól«, akik képesek megvétózni az átalakulást.” Ezt a liberális jogvédő „negatív alkotmányozásnak” neveztei, amelyet később egy új, társadalmi részvétellel kidolgozott alkotmány elfogadásának, vagyis a „pozitív” szakasznak kell követnie. Sulyok Tamás leváltásával kapcsolatban azt írta, hogy az eltávolításnak alkotmányossági problémái vannak, és szerinte két elfogadható út lenne: „a kormány vagy a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelő kivételes egyszeri alaptörvény-módosítási megoldást választana, vagy módosítás nélkül alkalmazná az Alaptörvényben most is szereplő megfosztási eljárást.” Ismert, hogy végül az egyszerűbb módszert alkalmazták Magyar Péterék, egyetlen alaptörvénybe iktatott mondattal leváltották az államfőt. Az augusztus 20-án díjazottak között van L. Ritók Nóra is, aki szintén a Soros-világ egyik kedvezményezettje. A pedagógus – aki a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült - a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője és az azonos nevű alapfokú művészeti Iskolát is ő gründolta. L. Ritók és az alapítványa az egyik résztvevője volt annak a 2020 februárjában rendezett tüntetésnek, amit a gyöngyöspatai kártérítés kikényszerítéséért rendeztek. A teljes magyarországi Soros-birodalom felsorakozott akkor: a demonstráció főszervezője az a Setét Jenő volt, aki szorosan kötődik Soros szervezeteihez, és több évtizede mindent elkövetett a polgári kormányok lejáratásáért. Emlékezetes, hogy a gyöngyöspatai roma iskolások állítólagos szegregálása miatt a magukat jogvédőnek beállító, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a mögöttük lévő Soros-aktivisták pert indítottak a település ellen, amely eljárásnak a végén a falut és a helyi tankerületet összesen 100 millió forint kártérítésre kötelezte a bíróság, ami teljes csődbe vitte volna Gyöngyöspatát. L. Ritók alapítványa a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvény szerinti külföldről támogatott ngo-nak minősül. Soros György például 2018-ban 10 ezer eurót adott az alapítványnak. A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat elismerést kapta meg Sajó András, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánja, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának volt elnökhelyettese és bírája. Tehát ő is régi, Soros-hálózathoz kötődő jogász, akiről 2020-ban a Magyar Nemzet hasábjain megírtuk , hogy beválasztották a Facebook cenzorai közé. Magyarország is tagot delegálhatott abba a húsz fős testületbe, amely a közösségi platform tartalmi felügyeletét látja el. A szerencsés kiválasztott nem más volt, mint Sajó András, a CEU alapító dékánja. Akkori cikksorozatunkban bemutattuk a bizottság tagjait és megállapítottuk, hogy Sajó tökéletesen illeszkedik ahhoz a tizenkilenc személyhez, akik kivétel nélkül a Soros-hálózat elitcsapatából kerültek ki. Megkapta a jutalmát Fülöp Botond is, aki a kegyelmi botrányban kulcsszerepet vállalt „vidéki prókátor” nevű Facebook-oldalt üzemelteti. A komlói ügyvéd ugyanazt a kitüntetést kapta, amit a már említett Halmai Gábor és Sajó András. Fülöp Botond ügyvéd neve is felvetődött Magyar Péter államfői castingja során, de végül nem rá esett a választás. Most azonban kárpótolták Fülöp Botondot az elmúlt két és fél év kitartó aktivizmusáért, amit az Orbán-kormány ellen folytatott. A miniszterelnök júliusban posztolt a közösségi oldalán egy fotót arról, hogy találkozott a „vidéki prókátorral”. Itt azt írta Magyar Péter: Aki nélkül valószínűleg nincs rendszerváltás…Most először találkoztam és beszélgettem a Vidéki prokátorral, azaz dr. Fülöp Botond ügyvéd úrral a 2024 óta történtekről, a Miniszterelnökségen. Sokszor éreztem a két és fél év alatt, hogy rengeteg mindent hasonlóképpen látunk, és sokszor jelentettek nagy segítséget az ügyvéd úr posztjaiban megfogalmazott javaslatok. Fülöp Botond a szolgálataiért gyorsan meg is kapta az ellentételezést egy magas állami kitüntetés formájában.