Elutasította a közérdekű adatigénylést az MNB, nem adják ki a kért szerződéseket – bedobták a végső adut a jogvédők
ATV
2026-08-22 06:37
Nem adta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Transparency International által kért, ötmillió forint feletti szerződések adatait, ezért a civil szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A vita tétje, hogy a jegybank megtagadhatja-e a közzétételt arra hivatkozva, hogy nem minősül költségvetési szervnek.
Az MNB nem adta ki a Transparency International által kért, 2025. január 1. után megkötött, ötmillió forint feletti szerződések adatait, ezért a civil szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult – számolt be róla a Telex . A vita tulajdonképpen amiatt robbant ki, mert a jegybank álláspontja szerint nem áll fenn rá a jogszabályban előírt közzétételi kötelezettség.
A Transparency még július elején nyújtotta be a Magyar Nemzeti Bankfelé a közérdekű adatigénylést, amelyben a 2025. január 1. után megkötött, visszterhes és ingyenes szerződések adataira voltak kíváncsiak. A monetáris hatóság előbb 15 nappal meghosszabbította a válaszadást, majd augusztus 13-án közölte: a vonatkozó jogszabályok rájuk nem terjednek ki, mivel az MNB nem költségvetési szerv.
A jogvédők szerint közpénzről van szó, az MNB a státuszára hivatkozik
A civil szervezet vitatja ezt az érvelést. Álláspontjuk szerint az államháztartási pénzeszközök felhasználását érintő megállapodások egyes adatai közérdekből nyilvánosak. Ebből a szempontból pedig teljesen mindegy, hogy az MNB hivatalosan költségvetési szervnek számít-e vagy sem. A NAIH-tól ezért azt kérik, vizsgálja ki a megtagadás jogszerűségét, és szólítsa fel a jegybankot az adatok kiadására.
A mostani eljárás azért is különösen érdekes, mert az Alkotmánybíróság még 2016-ban – a jegybanki alapítványok kapcsán – kimondta:
Az intézmény gazdálkodása körüli viták egyébként sem új keletűek. Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában közzétett ellenőrzése megállapította, hogy a jegybank működése nem felelt meg mindenben a takarékosságnak, és a belső kontrollok sem működtek teljeskörűen. Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miatt feljelentést is tett, ami nyomán jelenleg is rendőrségi nyomozás zajlik.
A Transparency ráadásul 2025-ben már tett feljelentést az MNB alapítványai miatt. A mostani adatigénylés megtagadása így még inkább hangsúlyos. A NAIH döntése választ adhat arra az alapvető kérdésre, hogy a jegybank kibújhat-e a nyilvánosság elől a költségvetési szervi státusz hiányára hivatkozva.
Kármán András korábban már élesen bírálta az MNB-t
Nem csak személyi, hanem rendszerszintű változások szükségességét fogalmazta meg Kármán András a jegybank alapítványainak botrányával kapcsolatban. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: „Miközben az ügyészség Magyarország történetének legnagyobb bankrablása, az MNB alapítványainak botránya ügyében nyomoz, mi azon dolgozunk, hogy a magyar emberek pénze soha többé ne veszíthesse el közpénz jellegét.”
13 milliárd forintot bukhat az MNB a Matolcsy idején vásárolt ingatlanokon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős ingatlanportfóliót épített ki Matolcsy György elnöksége alatt, amelyek egy részét most megpróbálnak értékesíteni. Tavasszal indítottak egy pályázatot, ahol 23 milliárd forintért lehetett hozzájutni három ingatlanhoz, mivel senki nem élt a lehetőséggel, később ugyanazt a koncepciót már 19 milliárdért hirdették. – számolt be róla korábban az ATV .
Az MNB-Ingatlan Kft. megbízásából a Colliers Magyarország Kft. másodszor is kiírta a pályázatot a jelenleg használaton kívüli három ingatlanra: a balatonakarattyai üdülő- és konferenciaközpontra, a budai Vár-beli Úri utcai tudományos központra és a Szentháromság téri Pallas Athéné konferenciaépületre.