● news.bsdnet.hu

Az izraeli fél tájékoztatása szerint a diplomaták mellett most először katonai delegáltak is bekapcsolódnak a tárgyalásokba. A megbeszélések során olyan konkrét lépések is napirendre kerülnek, amelyek elősegíthetik a Hezbollah fegyvereinek felszámolását. Bár Washington magasabb szintű politikai egyeztetéseket sürgetett, Bejrút elutasította azt az amerikai kezdeményezést, hogy Joseph Aoun libanoni elnök személyesen találkozzon Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Aoun hétfőn arról beszélt, hogy egy ilyen találkozónak csak akkor lenne értelme, ha előbb megszületik egy biztonsági megállapodás, illetve Izrael megünteti a Libanon elleni támadásokat. A most bejelentett találkozót megelőző két tárgyalás során az érintett felek a lehetséges béke alapfeltételeit vitatták meg.  A tervek szerint Izrael kivonulna Libanon területéről, míg egy megerősített libanoni állam lefegyverezné a Hezbollahot, emellett Jeruzsálem és Bejrút rendezné diplomáciai kapcsolatait. Az első, április 14-én tartott tárgyalás után két nappal Washington tűzszünetet jelentett be. Az április 23-i második fordulón – amelyen DonaldTrumpamerikai elnök is jelen volt – az Egyesült Államok közölte, hogy három héttel meghosszabbítják a fegyvernyugvást. A tűzszünet ellenére Dél-Libanonban továbbra is rendszeresek az izraeli támadások, amelyek az izraeli álláspont szerint Hezbollah-harcosokat és a szervezet infrastruktúráját veszik célba. A Teherán által támogatott Hezbollah eközben az izraeli hadsereget támadja abban a mintegy tíz kilométer széles határ menti ütközőövezetben, ahol izraeli csapatok állomásoznak. Izrael ezt az északi települések biztonságával indokolja. A szervezet emellett rakéta- és dróncsapásokat is rendszeresen indít Észak-Izrael ellen. Lebanon and Israel will hold a new round of talks in Washington on May 14-15 aimed at seeking a peace deal, despite a new Israeli strike against Hezbollah, a United States official said on Thursday.For more:https://t.co/OypAJm3LbU#etribune#News#latestpic.twitter.com/8Wf03Ec8IM Washington a tárgyalások során arra is törekedett, hogy a libanoni helyzetet elkülönítse az Iránnal folytatott tűzszüneti egyeztetésektől. Teherán ugyanis azt próbálta érzékeltetni, hogy befolyással bír Bejrút felett, ezért a két kérdés összekapcsolását szorgalmazta. Iráni és pakisztáni közvetítők a múlt hónapban arról beszéltek, hogy az Egyesült Államok és Irán között április 7-én létrejött fegyverszünet Libanonra is vonatkozik. Ezt Washington cáfolta, ugyanakkor kilenc nappal később nyomást helyezett Izraelre egy libanoni tűzszünet elfogadása érdekében, mivel az amerikai vezetés el akarta kerülni a Teheránnal kialkudott megállapodás összeomlását. Joseph Aoun kormánya évtizedek óta elsőként jelezte nyíltan, hogy korlátozni kívánja a Hezbollah befolyását Libanonban, a szervezet azonban továbbra is komoly politikai és katonai erőt képvisel az országban. A gyenge központi vezetés ezért úgy próbálja visszaszorítani a Hezbollahot, hogy közben ne robbanjon ki újabb polgárháború a lakosság mintegy harmadát alkotó síita közösséggel. Ennek részeként Aoun háttérben maradva elutasította az amerikai sürgetést Netanjahuval való személyes találkozóra, különösen azért, mert az izraeli hadsereg továbbra is jelentős dél-libanoni ütközőterületet tart ellenőrzése alatt. Az izraeli hadsereg szinte valamennyi határ menti libanoni településen épületeket rombolt le arra hivatkozva, hogy azokat Hezbollah-fegyverek tárolására használták, vagy alkalmasak lehettek Izrael elleni támadások előkészítésére. A pusztítás sokak szerint a gázai rombolás képeit idézi. Izrael azzal érvel, hogy az ütközőzóna létfontosságú az északi települések védelméhez, míg mások attól tartanak, hogy a lépés tovább erősíti a Hezbollah narratíváját, amely saját fellépését Libanon szuverenitásának védelmével indokolja. A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint azóta, hogy a Hezbollah – Irán iránti szolidaritására hivatkozva – támadást indított Izrael ellen és ezzel kirobbantotta a legutóbbi háborút, az izraeli csapások több ezer ember halálát okozták Libanonban. Az izraeli hadsereg közlése alapján az összecsapások kiéleződése óta több mint 1900 Hezbollah-harcost öltek meg, köztük a szervezet elit Radwan egységének több száz tagját is. Borítókép: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke (Fotó: AFP) Összesen 0 komment A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el akommentszabályzatot. Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Brüsszel-, amerikai deep state , Panyi Szabolcs-, teljes hazai „független sajtó és Magyar Péter-módra. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket mindennap!