● news.bsdnet.hu

A hőhullámok és az aszályok arra kényszerítik az európai gazdákat, hogy változtassanak a megszokott termelési szokásaikon, és komoly beruházásokat hajtsanak végre a megélhetésük védelme érdekében. Az új szokások egyikeként egyre gyakrabban takarítják be éjszaka a termést, továbbá plusz pénzt költenek a földek lefedésére és az állatállomány hűtésére is. A tehenek szenvednek a hőségben, és ezen a ventilátorok sem segítenek, ezért vízpermetező rendszereket alkalmaznak a hűtésükre. Könnyen látható, hogy a hagyományos termelési gyakorlat erősen átalakulóban van – írja összefoglalva a Financial Times. Ezek az új módszerek a klímaváltozás már most is jelentős hatásának enyhítésére szükségesek, és sok farmer állapította meg ezen a nyáron, hogy sokkal hamarabb érezhető lett a felmelegedés, mint arra korábban számítottak. Európa mediterrán részén ugyanakkor már évek óta alkalmaznak hasonló módszereket, például sok spanyol borászatban éjszaka szüretelnek , mert nappal elviselhetetlen lenne hőség az idénymunkásoknak. „Sokkal jobb éjszaka dolgozni, nincsenek rovarok, nincs elviselhetetlen hőség, jobban halad a munka. Nappal viszont egyszerűen megsülnénk” – fogalmazott még 2022-ben egy 33 éves idénymunkás. A franciaországi kukoricatermelés várhatóan 35%-kal csökken idén, Olaszország egyes részein a tehenek kevesebb tejet adnak, a sertés– és a baromfiállományt pedig a magas hőmérséklet tizedeli, még a fokozott szellőztetés és párásítás ellenére is. Az alacsonyabb terméshozamnak pedig egyenes következménye hiány, és az abból adódó áremelkedés. A szélsőséges időjárás évente 28 milliárd euróba (mintegy 10,22 billió forintba) kerül az EU mezőgazdasági ágazatának, és ez az összeg várhatóan a másfélszeresére emelkedik majd 2050-re.