KSH volt elnöke: Az Orbán-kormánynak befeküdve manipulálta a statisztikákat a hivatal
HVG
2026-05-20 08:17
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felsővezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az országgyűlésnek kellene kineveznie.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)vezetése az Orbán-kormánynak befeküdve folyamatosan kisebb-nagyobb manipulációkat folytatott azoknak az adatoknak az esetében, amelyeket érzékenyebben figyelt a lakosság, amelyek politikailag jobban számítanak – mondta azÉnpénzem.hu-nakadott interjúbanMellár Tamás közgazdász, aki 1998 és 2003 között vezette a statisztikai hivatalt, 2018-tól 2026-ig pedig ellenzéki országgyűlési képviselő volt.
Mellár szerint a szóban forgó adatok azok, amelyeknél mindenképpen alapos vizsgálatot kell tartani és korrekciókat végrehajtani, akár visszamenőlegesen is. Mint emlékeztetett rá: ez a legjobban a szegénységi statisztikánál látszott.
https://hvg.hu/gazdasag/20251021_Megduplazodott-gyerekszegenyseg-ksh-revizio-statisztika
A másik ilyen nagyon fontos területnek Mellár a szintén teljes megújításra szorulófogyasztói árindex (vagyis: az infláció)számítását mondta. Egyaránt problémák vannak szerinte a fogyasztói kosarakkal és a számítási metódusokkal. Ez is politikailag érzékeny terület volt Orbánék számára, ők ugyanis mindig azzal büszkélkedtek, hogy a reálkeresetek milyen jelentősen nőttek. Közben az infláció kumulált növekedése 16 év alatt kilencven százalék felett volt, ami a hivatalos számokban nem igazán jelentkezik.
Mellár Tamás szerint fontos lenne a korrekció és a revízióa GDP-számításnális. Példaként hozta fel az általa problematikusnak tartott GDP-deflátor számítást. A deflátor a GDP árindexe, azt mutatja, hogy mennyivel nőtt a folyó áras GDP pusztán azáltal, hogy mindennek emelkedett az ára. Ezzel szemben a reál GDP-növekedést mindig az előző évi áron számolják.
A szakember szerint az előző kormánynak magas deflátor kimutatása állt érdekében, miután az „felfújja” a nominális GDP-t, s akkor az adósság GDP-hányada sem annyira mellbe vágóan magas.
Ennek oka, hogy a költségvetési hiányt és az államadósságot mindig a nominális, folyó áras GDP-hez viszonyítják. Például 8 százalékos deflátor mellett a folyó áras GDP egyik évről a másikra 8 százalékkal magasabbnak adódik, akár úgy is, hogy reál értelemben (előző évi árakon számolva) nem történt gazdasági növekedés.
https://hvg.hu/gazdasag/20260518_negyedeves-allamadossag-mnb
Mellár szerint az a felsőszintű vezetés játszott komoly szerepet az elmúlt években az olyan módszertanok megválasztásában, amelyeknek köszönhetően a napvilágot látott statisztikák – és azok körítése – kedvező volt a kormányzat számára.
Nem csak a KSH legfelsőbb vezetését, de a főosztályvezetőket, osztályvezetőket is úgy választották ki, hogy erre hajlandók legyenek. Őket mindenképpen le kell váltani!
– szögezte le, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a lejjebbi szinteken lelkiismeretes emberek dolgoznak, őket hagyni kell a helyükön.
A KSH vezetőségének kiválasztását Mellár szerint ki kell venni a miniszterelnök kezéből, a jelölést szakmai szervezetekre kell bízni, magát a megválasztást pedig a parlamentnek kell lefolytatnia, mégpedig kétharmados szavazati aránnyal. A szakember úgy véli, ennek világos lenne az üzenete: „a KSH nem a miniszterelnöké, hanem a nemzeté”. Nagyon fontos ugyanis, hogy a statisztikai hivatal a nemzet érdekeit képviselje, és semmiképpen se szolgáljon rövid távú politikai érdekeket.
További kiemelten fontos feladatnak nevezte a korábbi KSH-elnök, hogy a statisztikai munkának meglegyen a valóban szakmai, szakszerű ellenőrzése.
A cégek jelentős részének 2026 a túlélésről szól. Mik azok a jövőbeli fejlemények, amelyek alapvetően befolyásolhatják a cégek működését?
A weboldal a legtöbb esetben nincs a fókuszban, pedig ez a cég arca, üzleti támasz lehet.
Digitális számlaadat-szolgáltatás és e-számlázás – fontos elválasztani a jogi fogalmakat és a technológiai megvalósítást.
Mikor kell közbenső mérleget/beszámolót készíteni? Ha a végelszámolás elhúzódik, szigorodnak-e a számviteli szabályok?
Gyakorlatilag csupa jogász irányítja az újonnan felállt minisztériumok napi működését, apparátusát és közigazgatási gépezetét.
A Krétakör vezetője, Schilling Árpád Jászai-díjas rendező a HVG kérésére leírta, milyen szokatlan körülmények között ismerkedett meg a 64 évesen meghalt, legendás színésszel.