● news.bsdnet.hu

Orbán Anita külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a Tisza-kormány első 100 napjának mérlegét vonta meg az Egyenes Beszédben, ahol beszélt a misszióvezetők tömeges leváltásáról, az új kinevezésekről, a Külügyminisztériumban zajló átvilágításról, valamint kitért Szijjártó Péter BYD-nál betöltött pozíciójára és az ukrán-magyar kapcsolatokra is. Orbán Anita az Egyenes Beszédben úgy összegezte a Külügyminisztérium első száz napját, hogy „letettük a névjegyünket újra Európában”. Elmondása szerint Magyarország visszatért a szövetségi rendszereibe – az Európai Unióba, a NATO-ba és a regionális együttműködésekbe, mint a V4 –, és újra konstruktívan van jelen a tárgyalóasztaloknál. A miniszter szerint korábban Magyarországot már nem hívták meg számos uniós egyeztetésre, mivel a partnerek megtalálták azt a módot, hogy a magyar fél nélkül döntsenek. Elárulta azt is: annyira régen fogadott a minisztérium uniós delegációt, hogy a fogadásukhoz szükséges uniós zászlókat is újra be kellett szerezni. Leváltották a nagyköveteknek negyedét Orbán Anita részletesen beszélt a diplomáciai kar átalakításáról is. Elmondása szerint a 138 misszióvezetőből – nagykövetekből és főkonzulokból – 34-et, azaz a teljes állomány mintegy negyedét rendelte haza . A leváltás okai között politikai és szakmai hitelességi problémákat, valamint a rendkívül hosszú, sok esetben 10-12 éves poszton töltött időt nevezte meg, miközben a diplomáciában a szokásos rotáció 4+1 éves ciklusokban zajlik. „Voltak szakmai problémák is, akik egész egyszerűen nem voltak megfelelőek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy több nagykövet esetében is „csókos” kinevezésekről lehetett hallani a sajtóban. Az újonnan kijelölt nagykövetek közül többet is megnevezett: Párizsba Ablonczy Balázs történészt, a magyar-francia diplomáciai kapcsolatok szakértőjét jelölte ki, Barcelonába főkonzulnak Bódi Mátyás választási szakértőt kérte fel, Varsóba pedig Mitrovits Miklós polonista történészt küldi. Pekingbe egy karrierdiplomata, Hajba Tamás kerül, aki több mint tíz évig dolgozott a Külügyminisztériumban, majd közel egy évtizedig az OECD Kína-szakértőjeként. Botrányos ügyek nyomában: eltűnt dokumentumok, ledarált papírok Orbán Anita részletesen beszélt a minisztériumban zajló átvilágításról is, amely szerinte „nagyon sok szinten zajlik”. Elmondta, hogy mintegy 1400 jogtalanul kiadott diplomata útlevelet vontak vissza, és feltárták a repülőtéri kormányváró visszaéléseit is. A dokumentációs helyzetről elárulta: „A dokumentumok nagy része az papír formájában van meg” , és bár sok törlés történt, ezek egy részét vissza tudták állítani. A több mint százezer átvizsgált dokumentum között a Covid-időszak lélegeztetőgép-beszerzésének anyagai is előkerültek, amelyekről a miniszter szerint hamarosan bejelentés várható. Szijjártó Péter BYD-s szerepvállalásáról A miniszter élesen fogalmazott Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter új, a kínai BYD-nál betöltött globális vezetői pozíciójával kapcsolatban. „Ez nagyon sok kérdést fölvet. Egyrészt morális és nemzetbiztonsági kérdést is” – mondta, emlékeztetve arra, hogy Szijjártó Péter írta alá azokat a támogatási szerződéseket, amelyek több százmilliárd forintos állami támogatást juttattak a BYD-nak. Orbán Anita szerint a kinevezés gyorsasága is kérdéseket vet fel, mivel Nyugat-Európában jellemzően „lehűlési időszakot” írnak elő azoknak, akik érzékeny állami pozícióból mennek át a magánszférába. Ukrajna, Kárpátalja és a kínai befektetések Az ukrán-magyar kapcsolatok kapcsán a külügyminiszter az első 100 nap egyik legnagyobb sikereként emelte ki a kárpátaljai magyar kisebbség jogait rendező, 11 pontos megállapodást, amelynek végrehajtását az ukrán fél ígérete szerint ősszel viszi az ukrán parlament elé. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva leszögezte: „semmilyen gyorsított csatlakozást nem támogatunk, csak és kizárólag érdem alapon” , és bejelentette, hogy Ukrajna esetleges csatlakozásáról Magyarországon népszavazás fog dönteni. Kitért arra is, hogy Magyar Péter miniszterelnök Kárpátalját jelölte ki egy Zelenszkijjel tartandó kétoldalú találkozó helyszínéül, amit „abszolút szimbólumnak” nevezett. A kínai befektetésekkel kapcsolatban Orbán Anita hangsúlyozta, hogy minden vállalatnak azonos szabályokat kell betartania, legyen szó környezetvédelmi, munkavállalói vagy biztonsági előírásokról, a korábban megkötött támogatási szerződések felülvizsgálata pedig folyamatban van. Mi a jó külügyminiszter mércéje? Az interjú végén arra a kérdésre, mi jelenti számára a sikeres külpolitikát, Orbán Anita azt válaszolta: az, ha „a magyar emberek biztonságban érzik magukat” , nő Magyarország nemzetközi megítélése, több vállalat szeretne az országban befektetni, és javul a szomszédos országokkal való együttműködés is.