● news.bsdnet.hu

A csillagászok kevesebb mint egy éve fedezték fela 3I/ATLAS jelzésű üstököst, amely a harmadik megerősített intersztelláris, azaz a csillagközi térből érkezettobjektumként haladt át a Naprendszeren. Az égitest különlegessége nem csupán az eredetében rejlik, hanem abban is, hogy a benne található víz összetétele jelentősen eltér mindattól, amit a kutatók eddig a Naprendszer üstököseinél vagy akár a földi óceánokban megfigyeltek. A Michigani Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat soránkiderült, hogy az üstökös rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz deutériumot, vagyis a hidrogén egyik nehezebb izotópját. A víz normál esetben két hidrogén- és egy oxigénatomból áll, de bizonyos molekulákban a hidrogén helyett deutérium található, amely egy proton mellett egy neutront is tartalmaz. Az ilyen úgynevezett „nehézvíz” a Földön és a Naprendszer üstököseinél is előfordul, de a 3I/ATLAS esetében mért arány minden korábbi értéket felülmúlt. A kutatók szerint az üstökösben a deutérium aránya nagyjából harmincszor magasabb volt, mint a Naprendszer ismert üstököseinél, és körülbelül negyvenszerese a földi óceánokban található értéknek. A csillagászok a deutérium arányát afféle kémiai ujjlenyomatként használják, amely segít visszakövetkeztetni arra, milyen fizikai körülmények uralkodtak egy égitest születésekor. A tanulmány vezető szerzője, Luis Salazar Manzano szerint ez arra utal, hogy az objektum teljesen eltérő környezetben jött létre, mint a Naprendszer égitestjei. ANature Astronomyfolyóiratban megjelent kutatás alapján a 3I/ATLAS valószínűleg olyan hideg régióban alakulhatott ki, ahol a sugárzási környezet is eltért a Naprendszer kialakulásának feltételeitől Ezek az eredmények pedig azt sugallják, hogy a galaxis különböző részein a bolygórendszerek fejlődése jóval változatosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Teresa Paneque-Carreño, a kutatás társszerzője szerint pedig a megfigyelések fontos bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Naprendszer kialakulásának körülményei korántsem tekinthetők általánosnak az univerzumban – bár ez az elképzelés régóta jelen van az asztrofizikában, a kutatóknak most először sikerült közvetlen megfigyelési adatokkal alátámasztaniuk ezt a feltételezést. A vizsgálat sikeréhez az is hozzájárult, hogy a 3I/ATLAS-t viszonylag korán észlelték, így a kutatócsoport gyorsan részletes megfigyeléseket tudott végezni. A csapat először az arizonai MDM Obszervatóriumban figyelte meg az üstökösből kiáramló gázokat, majd az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, vagyis az ALMA chilei rádiótávcső-rendszerének segítségével pontosan meg tudták különböztetni a deutériumot tartalmazó vízmolekulákat a hagyományos víztől. A kutatók szerint ez volt az első alkalom, hogy egy intersztelláris objektum vízösszetételétilyen részletességgel sikerült elemezni. Az eredmény azért is jelentős, mert a jövőben várhatóan egyre több hasonló objektumot fedeznek majd fel az új generációs obszervatóriumok. Ezek a vizsgálatok segíthetnek jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek a Tejútrendszer különböző régióiban. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen halvány és apró objektumok észleléséhez elengedhetetlen a sötét égbolt megőrzése. A fényszennyezés növekedése ugyanis jelentősen megnehezítheti a csillagközi térből érkezett látogatók felfedezését, amelyekből a következő években egyre több bukkanhat fel a Naprendszerben. (Forrás:Science Daily, fotó: NASA) Ez is érdekelhet: Légkört találtak a Naprendszer szélén egy apró égitesten, aminek elvileg nem lenne szabad léteznieLégkörrel rendelkező kis égitestet fedeztek fel japán csillagászok a Naprendszerünk legtávolabbi zugában, a Neptunuszon is túl lévő Kuiper-övben – számoltak be róla aNature Astronomyfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői. Visszakaphatja rangját a Plútó? A NASA új vezetője hivatalosan is nekimegy a 20 éves döntésnekA NASA vezetője, Jared Isaacman nyíltan kiállt amellett, hogy a Plutót újra bolygónak minősítsék, és a kérdés tudományos újratárgyalását is kezdeményeznék. Merész húzással mentheti meg a NASA az emberiség legtávolabbi űreszközétA NASA egy kritikus fontosságú rendszermódosításra készül az emberiség legtávolabb járó űreszközének számító Voyager–1-en, amelynek célja az élettartam meghosszabbítása a fogytán lévő nukleáris energia mellett.