● news.bsdnet.hu

Az orosz–ukrán és a közel-keleti háborúk szintén napirenden voltak. Ukrajna tekintetében Kína hivatalosan továbbra is semleges álláspontot képvisel, ugyanakkor bírálta az Oroszország elleni nyugati szankciókat. Az iráni–amerikai konfliktus kapcsán pedig Kína mielőbbi rendezést vár. A Kreml beszámolója szerint szerdán mintegy 40 megállapodást írtak alá. A két ország gazdasági kapcsolatai az orosz–ukrán háború kitörése óta tovább mélyültek. Kína ma Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere: miközben Moszkva egyre inkább kínai technológiára és alkatrészekre támaszkodik, Kína vásárolja fel az orosz olajexport közel felét. A kínai alkatrészek az orosz fegyvergyártásban, köztük a támadó drónok előállításában is fontos szerepet töltenek be. A nyugati vállalatok kivonulása után pedig az orosz belső piacot jelentős részben kínai fogyasztási cikkek helyettesítették. Alexander Gabujev, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója szerint a kínai–orosz kapcsolat rendkívül egyenlőtlen, és a szerdai megállapodások vélhetően a kínai feltételek szerint születtek. Úgy fogalmazott: Oroszország teljesen Kína zsebében van, így Kína diktálhatja a feltételeket. A látogatás különösen nagy figyelmet kapott, mivel néhány nappal korábban DonaldTrumpis Pekingben tárgyalt Hszi Csin-pinggel. Orosz lapok Trump kínai útját eredménytelennek nevezték, miközben azt hangsúlyozták, hogy Peking Oroszországra megbízható partnerként, az Egyesült Államokra pedig riválisként tekint. Ahogy arról lapunk is beszámolt az  Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerintOroszország az elmúlt években rendkívül erős függőségi helyzetbe kerültKínával szemben. Korábban sokkal kiegyensúlyozottabb volt a viszony, mert Oroszország az Európai Unióval is tudott kereskedni és Ázsiával is, és volt valamiféle diverzifikáció az energiaexport és a technológia területén is – hangsúlyozta. A szakértő rámutatott: az orosz–ukrán háború miatt kivonuló nyugati cégek miatt Moszkva gazdasági mozgástere jelentősen beszűkült. Az orosz energiahordozóknak most Kína és India a legnagyobb felvásárlója, azonban, mint azt az év elején is láttuk India amerikai nyomásra fel tudta függeszteni az orosz energiaimportot. Orosz szempontból jelenleg Kína az egyetlen olyan megbízható partner, aki továbbra is vásárol orosz energiát – emelte ki. Bendarzsevszkij Anton arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország kapcsolatában erőteljes eltolódás alakult ki. Putyin huszonötször volt Kínában és negyvenszer találkoztak a kínai elnökkel különféle platformokon, és ebből is látszik az erőteljes aszimmetria. A szakértő szerint Kína az elmúlt évek egyik legnagyobb nyertese lett geopolitikai értelemben. Borítókép: Az orosz és a kínai elnök (Fotó: AFP) Összesen 0 komment A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el akommentszabályzatot. Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. MÉLYSZÁNTÁS – A karmelita helyett inkább a lipótmezei tébolyda megnyitását javasolnám a fröccsöntött Napóleonnak. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket mindennap!