● news.bsdnet.hu

A mikroműanyagok jelenléte a légkörben nemcsak a környezetszennyezés és az egészségünkre gyakorolt hatása miatt jelent problémát, hanem az éghajlatváltozás szempontjából is egyre nagyobb figyelmet érdemel. Ezek az apró műanyagrészecskék, amelyek a palackokról, ruhákról, festékekről és más műanyag termékekről válnak le, a bolygó szinte minden szegletébe eljutnak, a hegycsúcsoktól az óceánok mélyéig. Szőcs Attila Online szerkesztő Ezeket látta már? Az utóbbi években a kutatók kimutatták, hogya mikroműanyagok, sőt a még kisebb nanoműanyagok is feljutnak a légkörbe, ahol potenciálisan hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez. Egy nemzetközi kutatócsoport most először számszerűsítette a légkörben található mikro- és nanoműanyagok éghajlati hatásait. Drew Shindell, az amerikai Duke Egyetem földtudományi professzora szerint eddig nem volt egyértelmű, hogy ezek a részecskék hűtik vagy melegítik-e a légkört. A válasz a részecskék optikai tulajdonságaiban rejlik: ha visszaverik a napfényt az űrbe, hűtő hatásuk lehet, míg ha elnyelik a sugárzást, akkor hozzájárulnak a felmelegedéshez. A kutatás során Hongbo Fu, a kínai Fudan Egyetem aeroszolkutatója és csapata elektronenergia-veszteség spektroszkópiát (EELS) alkalmazott, hogy pontosan megmérjék a mikroműanyagok optikai tulajdonságait. Ez az eljárás lehetővé tette, hogy a kutatók az anyagok szerkezetét és kémiai összetételét egészen atomszintig vizsgálják - írja ac&en. A vizsgálatok kimutatták, hogy a mikroműanyagok optikai tulajdonságait több tényező is befolyásolja, például a polimer típusa és a részecskék mérete, de a legnagyobb hatást a szín gyakorolja. A fekete, sárga, kék és piros részecskék sokkal erősebben nyelik el a fényt, mint a fehér színűek. Ezek az új adatok lehetővé tették, hogy a kutatók globális éghajlati modellek segítségével kiszámítsák a mikroműanyagok légkörre gyakorolt hatását. Az eredmények szerint a mikroműanyagok többsége inkább melegíti, mint hűti a légkört. A szimulációk alapján a mikroműanyagok által okozott felmelegedés a légköri fekete szén –az egyik legjelentősebb felmelegedést okozó tényező– hatásának körülbelül 16%-át teszi ki. Bár ez az arány nem óriási, mégis figyelemre méltó, különösen annak fényében, hogy a műanyaggyártás világszerte folyamatosan növekszik. Gilberto Binda, az olaszországi Insubria Egyetem kutatója szerint a mikroműanyagok légköri szerepének megértése egyre sürgetőbbé válik. Jelenleg a tudósok még mindig próbálják pontosan meghatározni, hogy mennyi műanyag lebeg a légkörben egy adott pillanatban. Az eddigi eredmények azonban arra utalnak, hogy a levegőben lévő mikroműanyagoknem csupán környezetszennyezési problémát jelentenek, hanem egy új éghajlati tényezőt is. Ez a felismerés újabb bizonyíték arra, hogy a műanyagok globális hatása messze túlmutat a szemmel látható szennyezésen, és közvetlenül befolyásolja a bolygó klímáját is. Így veszélyeztetik az emberi szervezetet mikroműanyag